Az orientális tánc története több mint 3000 éves múltra tekint vissza. Az ókori keleti kultúrákban minden kislánynak megtanították a törzs nőtagjai a különböző has és csípőmozdulatokat, melyekkel felkészítették őket az első menstruációra, majd később a házaséletre, a várandósságra és a szülésre. Amikor eljött a szülés ideje az asszonyok körbeállták a vajúdó nőt, és a jól bevált has és csípőmozdulatokat mutatták neki. A szülőnő ezeket utánozva enyhítette a méhösszehúzódások alatti fájdalmait. A tradicionális arab kultúrákban a mai napig meghívnak egy hastáncos nőt az esküvőre, aki táncol az ifjú párnak, így kérve termékenységet a házasságukra.
A kismama hastánc egy különleges mozgásforma a várandósság ideje alatt. A tánccal ősi női energiákat lehet megmozgatni, melyekre szükség van a szülés idején. A közös táncolás és zenehallgatás endorfint (boldogsághormont) szabadít fel, mely segíti a női test-lélek-szellem harmóniájának kialakulását. Segít elfogadni a test változásait (gömbölyödő pocak, csípő, teltebb mellek) és ráhangolódni a nőiességre, a másállapotra.
Egy kétgyerekes édesanya kismamanaplóját követheted ezentúl a Dúla blogon. A két kicsi mellé most újabb pinduri érkezik, és Gabi az ezzel kapcsolatos élményeit és gondolatait osztja meg velünk. Ha kíváncsi vagy életük további részleteire is, kukkants be hozzájuk: Hunor&Minka&Zsigu.
Kismama vagyok. Újra. Van már egy 3 és fél éves mindenre nyitott nagyfiam és egy másfél éves Pöttöm Pannám. Annyira flottul működtünk így négy keréken, hogy viszonylag hamar eldöntöttük, nem számolgatunk, nem tervezünk-rásegítünk, mint az előző kettőnknél, hanem lazán hátradőlünk és érkezhet is a Harmadik gyöngyszemünk, amikor ő csak szeretne. A ciklusom rendszertelen volt, hiszen még mindig szoptattam a kislányomat, így újraélve mézesheteinket, minden lehetőséget kihasználtunk. A döntést követő első hónapban megfogantam, és azonnal érkeztek a tünetek is, az étvágytalanság, az ólmos fáradtság. A tesztelés okozta halovány kétcsíkos örömét nem sokáig élvezhettem, elveszítettük a picit még mielőtt igazán fölfoghattuk volna, hogy érkezik hozzánk egy igazi forró nyári-baba.
Szerinted mely könyveket érdemes elolvasni a szülésre való felkészülés során?
A felkészülésre ajánlott könyvek között vannak igen jók, de az a tapasztalatom, hogy ezekben is találhatók kevéssé használható részek. Ina May Gaskin „Útmutató szüléshez” könyve például kitűnő, de a szüléstörténeteiből kevés állná meg a helyét a magyar viszonyok között. Jónak tartom azután Stadelmann Bába válaszol című kötetét is, és a természetes vajúdásra és szülésre készülve Noll Andrea Nandu újonnan megjelent Vajúdástámogatás mindenkinek című könyvét is. Amire minden szülő figyelmét külön felhívom, hogy ne csak magára a szülésre, hanem az azt követő időszakra is készüljenek.
A Dúla blog most induló új interjú-sorozatában szülésznőket – avagy bábákat – szeretnék bemutatni. Szüléskíséréseik kapcsán olyan sok fontos tapasztalatot és érzést gyűjtöttek és éltek át, ami nagy segítségedre lehet, ha épp kisbabát vársz. Elsőkét dr. Rákócziné Krämer Ágnest kérdeztem, aki amellett, hogy szülésznő, perinatális és IBCLC vizsgát tett szoptatási szaktanácsadó is egyben, és az István Kórház szülészetén dolgozik.
Nagyon érdekes lehet, hogy hogyan választottad a szülésznői hivatást. Úgy tudom ezt elképzelni, hogy egy szép saját szülésélmény vagy egy vonzó személyiségű bába hatására lesz valaki szülésznő. Nálad hogyan történt?
Sem az egyik, sem a másik. Régen azt mondtam, hogy a véletlen sodort engem erre a pályára, de ma már – az önismereti munkának köszönhetően – sokkal inkább úgy gondolom, hogy a magzati létem és a születésem élménye az, ami miatt a szülésznő lettem. Eredetileg porcelánfestőnek készültem. Aztán egyszer elkísértem egy barátnőmet az egészségügyi iskola csecsemőgondozást bemutató órájára. Az ott látottaktól annyira elvarázsolódtam, hogy hazamenve eldöntöttem, hogy nem megyek Herendre, sokkal inkább az egészségügyi iskolába szeretnék járni. Élveztem a tanulást, és a gyakorlati órákat is nagyon szerettem. Érdekes, hogy a szülészeti gyakorlat akkor még nem fogott meg. Később, amikor a Szabolcs utcai kórházba kerültem, műtősnő szerettem volna lenni. Ennek kapcsán iskolázott be a munkahelyem a szülésznőképzőbe. Gyakorlatorientáltan tanultunk: heti egy nap iskola, a többi napon pedig munka a kórházban. A tanulás tutori rendszerben zajlott, azaz egy szülésznőhöz voltunk beosztva, aki felelt értünk. Ezek az évek és ez a szülésznő, Bruckner Ica meghatározó volt számomra a későbbi szülésznői hivatásom során. Icától nem csak szakmai jártasságot tanultam, hanem emberséget is: azt, hogy hogyan kell a szülő nőkhöz közelíteni és empatikusan bánni velük. Azt is megtanultam tőle, hogy az érzéseket sem kell távol tartanunk magunktól a munkánk során. Az élet szépen terelgetett engem abba az irányba, hogy szülésznő legyek. És azt kell mondjam, ma már el sem tudnám képzelni, hogy mást csináljak.
Tegnap indult, és számtalan jobbnál jobb programot tartogat családot tervezőknek, várandósoknak és kis- és nagy-gyermekes családoknak a Születés Hete. Drága dúlatársam, Meső majd Réka szervezésében zajlik a hét, amelynek gazdag és sokszínű kínálatából kiragadva egy kis budapesti ízelítőt kínálok itt, a Dúla blogon:
Új Életkör programjában várandósjóga és -relaxáció, dúlaügyelet, hennafestés várandósoknak és beszélgetőkörök várnak.
A Perinatus Alapítványnál babahordozásról, szoptatásról, azután szülésről, mint beavatásról, kötődésről, császármetszésről lehet előadást hallgatni és beszélgetni.
Pár-beszéd születés körüli tanácsadóban a várandósság, szülés és gyermekágy idején alkalmazható aromaterápiát átfogó előadást, a kismamahastáncot, a szülés belső természetéről szóló filmvetítést és a várandósoknak szóló autogén tréninget ajánlom.
A Mamami bolt kínálatában babahordozás, kenguru-módszer a kórházban, a pelenka nélküli babagondozás, szülésfelkészítés és mosható pelenkák.
Nemzetközi bábanap lesz május 5-én. Előbb közös séta, majd az Év Bábája díj átadása.
Érezted a várandósság első jeleit? Vannak olyan nők, akik megérzik a megtermékenyülés vagy a petesejt beágyazódásának pillanatát, míg másokban a menstruációjuk kimaradása után, a két kék színű csíkot látva tudatosul: anya lettem. A várandósság mindenképp nagy változást hoz a női test működésébe, és az anyává válás lelki folyamata is elindul.
Most csokorba gyűjtöm, milyen változásokat érzékelhetsz magadon, amikor kisbabád beköltözik a pocakodba. Lehet persze, hogy nálad csak egy-egy dolog jellemző, de az is lehet, hogy az itt felsoroltak nagy részét tapasztalod magadon, amióta babát vársz.
A várandósság vége felé haladva egyre gyakrabban érezheted, hogy a hasad fél-egy percre megkeményedik. Lehet, hogy naponta többször, vagy akár órákon át tartanak a kontrakciók. Ezek a jóslófájások (vagy hivatalos nevén a Braxton-Hicks kontrakciók), azaz fájdalom nélküli keményedések, és nagy valószínűséggel arra szolgálnak, hogy a méhed izomzatát felkészítsék a szülésre.
Ez még jóslófájás, vagy elkezdődött a vajúdás?
Ha először vagy várandós, bizonyára benned is felmerül a kérdés: Honnan fogom tudni a kétféle kontrakciót megkülönböztetni? Észre fogom venni, ha a szülés megindul? Igen, egészen biztosan érezni fogod a különbséget. A valódi fájások hosszabbra nyúlnak, rendszeresebben jönnek és fájdalmasabbak, mint a jóslófájások. Arról is meg fogod ismerni őket, hogy idővel egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek lesznek, míg a jóslófájások mindig kiszámíthatatlanok és rendszertelenek.
A nők egy része rögtön megérzi a fogantatást. Hetedik érzékük megsúgja nekik, hogy testükben hatalmas változások zajlanak. Mások a kimaradt menstruáció után veszik meg a tesztet, és a két kék színű csíkot látva tudják, hogy kisbabájuk lesz. Nem is számít igazán, hogy az egyik vagy másik csoportba tartozol, a lényeg, hogy mihamarabb vedd fel magzatoddal a kapcsolatot. Hogy hogyan is történhet a kapcsolatfelvétel? Ebben szeretnék most segítséget nyújtani Neked.
A várandós édesanya és magzata között többféle csatorna létezik. Nézzük elsőként a fiziológiai kapcsolatot. A méhlepényen keresztül kettejük szervezete szoros összeköttetésben van. A véráramon keresztül fontos kémiai anyagokat és információkat juttatnak egymás szervezetébe. Nem csak az anya testéből jutnak el jelzések a babáéba, hanem mindez fordítva is igaz: a magzat anyagcseretermékei is hatással vannak az anyai szervezetre.
Egy csodálatos francia animációs filmet ajánlok a figyelmetekbe: L’Odyssée De La Vie, azaz Az Élet Útja. Egész estés film, francia nyelven, de remélem, hogy magyarul is mihamarabb látható lesz. (Így volt ez a Babák – Az …
Az Andrek Andrea pszichológussal készült interjú második részéből megtudhatod, milyen is az „elég jó szülő”, és azt is, hogy kihez fordulj lelki támogatásért és jó tanácsért, ha elbizonytalanodsz a várandósság, a szülés és a gyermekágy körüli időszakban. (Az első részért, ha nem olvastad volna, kattints ide!)
Mi van az „ellentáborral”, amelynek hangadói ellentétes érveket zúdítanak ránk?
Nem egyetlen út van, és nem egyetlen megoldás! Létezik egy kifejezés: „elég jó szülő”. Nem kell tökéletesnek lenni, csak elég jónak. Nem minősíti senki anyaságát, hogy például hüvelyi úton szült-e, vagy császárral, hogy szoptat-e, és ha igen, mennyi ideig. Számos oka lehet annak, hogy egy nő miért nem tud szoptatni, de ettől még lehet jó anya, ugyanis sok egyéb módon lehet szeretet adni!
