Magasságok és mélységek – ezeket kellett Lindának bejárnia második várandóssága alatt. Otthonszülést szeretett volna, teljes háborítatlanságot – helyette egészen másfelé kanyarodott az útja. Mást kapott, de ez a másfajta út is gazdagította őt. Olvasd el, hogyan!
A várandósság, a babavárás idejét teljesen különbözően éli meg az kismama és a párja. A női testben hihetetlen változások indulnak el a fogantatáskor. Az anyai és az apai sejt találkozásából 9 hónap alatt egy csodálatos kicsi lény, a kisbabájuk fejlődik ki, majd születik meg. Az anya egy idő után jól érzékeli babája mozgását, felveszi vele a kapcsolatot, beszél hozzá. Mindeközben az anyai lélekben is rengeteg minden történik. Kiépül a “lelki köldökzsinór” a baba és a mama között, és a várandós szívében is felkészül a baba fogadására.
A BabaPatika októberi számának Stresszkezelés sorozatában jelent meg a következő beszélgetés A kismamamasszázsról, mert az érintés létszükséglet címmel. A kismamamasszázsról, ennek technikájáról és jótékony hatásáról kérdeztek, én pedig örömmel válaszoltam.
A kismamák számára kiemelkedően fontos a minőségi, értő kezektől származó érintés. A kismamamasszázzsal felfrissülhet a fáradt test, kisimulnak az arc izmai, és az idegrendszer is nyugalomban megpihenhet. Alkalmazásával nagyban csökkenhető a stressz, és a szorongás, mérsékelhető a derék, a hát és a nyaki fájdalmak, könnyebben megtalálja a várandós nő belső stabilitását, és nem utolsó sorban a babának is hasznos. A terápiás hatással bíró minőségi illóolajok pedig támogatják a folyamatot. Lénárd Orsi kismamamasszőrrel beszélgettünk erről a szép hivatásról.
Mióta foglalkozol kismamamasszázzsal?
2010 óta dolgozom kismama masszőrként is, ekkor végeztem el a Thai Masszőrök Magyarországi Egyesületének a képzését. Az elmúlt évek alatt sok-sok várandós édesanyát masszíroztam meg. Vannak olyanok is, akik szülés után, a gyermekágyas időszak leteltével is visszajárnak hozzám a kisbabával együtt.
A Hello Baby tavaszi számában több cikk is foglalkozott a dúlai szüléskíséréssel, a dúla szülésfelkészítő és gyermekágyas munkájával. A lap megkérdezett családokat, édesanyákat, egy szülésznőt és dúlákat is arról, hogy hogyan élték meg a szüléskísérést? Hogyan segített ne
Károlyi Natália dúlatársam írása.
Egyre több anya igényli dúla támogatását a szülés körüli időszakban. A kívülállók, de sokszor a családtagok és az egészségügyi dolgozók is értetlenül állnak az új divatnak tűnő jelenség előtt. Pedig valójában az emberiséggel egyidős gyakorlat, hogy a várandós kismamákat tapasztalt, támogató asszonytársak kísérik az anyává avatódás útján.
– Az 50-es években Magyarországon is intézményes keretek közé szorult a szülés. A törvények kiszakították ismerős közegükből az anyákat, és a sterilitás védelmére hivatkozva megtiltották a hozzátartozók jelenlétét is életük egyik legmeghatározóbb eseményén. Ez hatalmas törést jelentett az ősi női tudás átadásának láncolatában – magyarázza Novák Julianna dúla, a Magyarországi Dúlák Egyesületének szakmai koordinátora. – A modern dúlaságot dr. Geréb Ágnes honosította meg itthon, kaliforniai tanulmányútján szerezett élményei hatására. Az első magyar dúlák többnyire korábban otthon szült édesanyák voltak. Először úgy került dúla szülészetekre, ha egy-egy otthon induló szülést végül a kórházban kellett folytatni. 2000-ben a Napvilág Születésház elindította az első hazai dúlaképzést, az ezt elvégző tizenegy dúla pedig megalapította a MODULE-t. (tovább…)
A fájdalom többnyire nem jelent jót. Ugyanakkor a szülés során érzett fájdalom kivételes: fontos élettani funkciója van. A szülési fájdalomról tudjuk, hogy nem betegséget jelez Bár az első szülés előtt nehéz elképzelni, hogy pontosan mire is számíts, mindig gondolj arra, hogy még ha érzel is a fájdalmat a vajúdás során, átélheted a szülés-születés misztériumát.
Az egyéni szülésfelkészítés és a szülésfelkészítő tanfolyamok dúlai munkám fontos részét jelentik. A szüléskísérés és a kismama masszázs mellett ezekkel segítem a hozzám forduló anyákat és családokat. Ezért is volt nagy öröm számomra, hogy “Interjú Lénárd Orsolyával a szülésre való felkészítés fontosságáról” címmel készített velem beszélgetést Schütz Gabriella, a Baba Magazin újságírója.
2008 óta dúla, hét éve foglalkozik szülésfelkészítéssel, folyamatosan képzi magát, hogy a hozzá forduló családokat a legjobb tudása szerint készíthesse fel a szülésre, születésre, és a kisbabával való együttlétre. Szülésfelkészítő oktatói képzést végzett, mindemellett pedig mentálhigiénés szakember, közgazdász és három gyermek édesanyja. Lénárd Orsolyával olyan fontos kérdéseket vitattunk meg, hogy miért fontos a szülésre felkészülni, és mit jelent ez a gyakorlatban?
Miért választottad hivatásodul a dúlaságot?
Három fiam született, és mindhárom szülés csodálatos és megerősítő élmény volt. Eredetileg némettanár és közgazdász vagyok, de szerettem volna a szülés-születés körül maradni, és a családoknak abban segíteni, hogy ők is szépnek és örömtelinek éljék meg a várandósságot, a szülést és a gyermekágyas időszakot. Nagy öröm látni, amikor egy édesanya rátalál a saját útjára, amit a kilenc hónap alatt bejár, és ami őt végül szép szülésélményhez juttatja. Nincsenek ugyanis mindenkire szabott, kész megoldások a várandósság hónapjaiban, és a szülőszobán sem. Különbözőek a családok, az anyák, különbözőek az igények is. Maguk tudják megtalálni a kérdéseikre a legjobb válaszokat. Jó ebben őket kísérni, és látni az alakulást, a változásokat. A legszebb dolog számomra, hogy dúlaként jelen lehetek kisbabák és ezzel együtt családok születésénél is. Nem ismerek ennél szebb hivatást. (tovább…)
Dúlaképzést 2008-ban végeztem el, és felejthetetlen élmény volt a számomra. Már jó ideje, harmadik kisfiam megszületése után tudtam, hogy ebbe az irányba szeretnék elindulni, így nagy örömmel olvastam Békés Emőke sorait, hogy lesz dúlaképzés, készüljek, vár. Első körben a dúla motivációs tréning, majd másodjára a szakosító dúlatréning következik.
Aztán eljött a nap, a dúlaképzés napja, és izgatottan csöngettem be az akkor még működő Életkör képzési központba. A lányok nagy része már ott volt, a földön párnákon ültek, és kisebb-nagyobb csoportokban beszélgettek. Azután elkezdődött a nyitókör, a bemutatkozás, és dobogó szívvel, kipirult arccal mondtam el a magam dolgait, majd hallgattam a társaim beszámolóját. A következő napok is így teltek: érdekes gondolatok, gyakorlatok, meghitt beszélgetések, közös filmnézés és együtt-étkezések váltották egymást. Nagyon sokat beszélgettünk. (tovább…)
Mindig örömmel hallgatom, amikor édesanyák, édesapák arról mesélnek, miért is volt jó nekik dúla segítségét igénybe venni a várandósság hónapjaiban, a szüléskor vagy pedig a gyermekágy első heteiben? A Verával történt beszélgetés is ide tartozik, amiből megtudhatod, hogyan és milyen okokból választott dúlát maga mellé. Köszönöm kedves Vera, hogy megosztottad velünk mindezt. :-)
Honnan hallottál a dúlákról?
Nagyon érdekesnek tartom, hogy napjainkban a nők azt tartják természetesnek, hogy kizárólag kórházi körülmények között, orvos segítségével hozzák világra a kisbabájukat. Teljesen normálisnak számít, hogy protokollszerűen végeznek el rajtuk beavatkozásokat, amik pedig sok esetben elkerülhetőek lettek volna. Természetesen én is ezt tartottam elfogadható példának, és erre készültem. 2014 februárjában tudtam meg, hogy babát várok, szerettem volna a legjobbat magunknak a szüléssel kapcsolatban. Az egyik barátnőmtől hallottam először a dúlákról, illetve arról, hogy a mi városunkban Kecskeméten, nagyon konzervatív a szülészet, ami miatt ők egy bababarát, alternatív szülésmódokat támogató kórházat, a budapesti Szent István Kórházatválasztották. Ahogy közeledett a szülés kiírt időpontja (október 29.), egyre több kérdésem lett, és mivel az első gyermekemet vártam, semmilyen elképzelésem nem volt, hogy milyen egy szülés. (tovább…)
A legtöbben, ha meghallják, hogy dúla vagyok, akkor leginkább a szülésről és kórházi tapasztalataimról kérdeznek, vagy elmesélik saját szülésük történetét. Ilyenkor el szoktam mondani, hogy a dúlai hivatás a szülés kísérése mellett más szépségeket is tartogat. A legtöbb esetben már a várandósság hónapjaiban találkozom az édesanyákkal, akiket gyakran párjuk is elkísér, hogy együtt készüljünk föl a szülésre. A szülés-születés után pedig a gyermekágyas találkozás, támogatás az, amit dúlaként a családoknak nyújtani tudok.
A dúlaként a szülés után is jelen vagyok, és továbbra is segítem a családot, ha ők ezt igénylik. A gyermekágy idején általában egyszer mindenképp találkozom a édesanyával – és jó esetben az apával is -, amikor is átbeszéljük a vajúdás és szülés történéseit, és az időközben felmerült szoptatási és babaápolási kérdéseket. Ha ezután a szülők úgy érzik, hogy további támogatásra van még szükségük, akkor újra felkeresem őket. Vannak, akiknek abban kell segítség, hogy a szoptatással kapcsolatos kérdéseit megválaszoljam, vannak, akik a kisbaba gondozásáról kérdeznek, és megint mások a szülés utáni lelki és a párkapcsolati változásokról szeretnének többet tudni. (tovább…)
A múlt heti bejegyzés folytatása következik. Olyan jó, hogy ennyi tapasztalat, megosztás és érzés összegyűlt! A kérdezz-felelek folytatását tervbe is vettem. Ha neked is volt császármetszés után hüvelyi szülésed, és szívesen válaszolnál a lenti kérdésekre, osztanád meg a várandósság és szülés körüli tapasztalataidat, írj nekem ide kattintva. Köszönöm! :-)
Olvastam vbac szüléstörténeteket, utánanéztem a természetes szülés folyamatnak. Sokszor elképzeltem hogy sikerül, ami legnehezebb volt: elengedni az előző szülést, elfogadni hogy az úgy sikerült. Kerestem egy dúlat, aki támogatott végig. – Vera
Legfőképpen lelkileg. El akartam hinni, hogy képes vagyok természetes úton világra hozni a második kisbabámat, kárpótolandó azt az űrt, ami az első gyermekem sürgősségi császármetszéssel születése során keletkezett a lelkemben. Rengeteg külföldi oldalt átbogarásztam, a VBAC statisztikáit bújtam és igyekeztem ezt megélt kismamák tapasztalatait és történeteit is elolvasni. – Gabi
