Otthonszüléstől a háborítatlan császármetszésig

Magasságok és mélységek – ezeket kellett Lindának bejárnia második várandóssága alatt. Otthonszülést szeretett volna, teljes háborítatlanságot – helyette egészen másfelé kanyarodott az útja. Mást kapott, de ez a másfajta út is gazdagította őt. Olvasd el, hogyan!

Otthonszüléstől a háborítatlan császármetszésig

Tovább olvasom

Minden gyerek kegyelem – Palkó születése

Egy csodaszép otthonszülés történet következik most. Anka Palkó nővéreit is saját otthonukban szülte.

Palkó baba otthon születettMindig is sok gyereket terveztünk … terveztünk? Nem, nem terveztünk, a tervezés nem az erősségünk, a realitás sem. Mi inkább álmodunk és hittünk … hiszünk. Rendületlenül, csak azért is. Az álmaink tűnhetnek hétköznapiaknak, nekünk viszont elérhetetlenek voltak egykor … Álmodtunk közös otthont, kertet gyümölcsfákkal, fa alatt asztalt, asztalon zakuszkát. Amit MI készítünk. Közösen. Meg kacagó gyerekeket, ölbebújós kislányokat, huncut szemű, fa tetején lábat lógázó kisfiúkat …

És amikor már nagyon belemelegedtünk az álmodozásba, még azt is kitaláltuk, hogy hogy legyen, hogy legyen először két gyermek, aztán kicsi szünet, és újabb kettő … aztán meglátjuk … (Az jó, ha nincs lezárva az álmod, mert akkor érhetnek még meglepetések. :)

Tovább olvasom

Tökéletes, kerek egész – Lili Róza születésének története

Egy szép, türelemmel kísért otthonszülés története következik. Köszönöm Nóri, hogy megosztottad velünk. :-)

Lili baba otthon születettPici Lili ma egy hetes, nekifekszem hát az ő története, a mi történetünk megírásának. Mert egy hete egy új gyermek és egy háromgyermekes családanya is született. :-) Lilivel szépséges, könnyű, gondtalan várandósságom volt. Az első harmadban alig voltam rosszul, aztán pedig elmaradt a másik két alkalommal menetrend-szerűen jelentkező csípő-fájdalom, ami nagyon megkeserítette az életet akkoriban. A két gyerkővel és apukájukkal ide-oda mentünk, sokat mozogtunk, kirándultunk, együtt vártuk a kistestvért.

Tovább olvasom

Csodaszép szülések: Köszönöm Dúláim!

Gondolatok, érzések sok-sok verssel – egy egészen különös szüléstörténetet olvashatunk ez alkalommal a Dúla blog Szép szüléstörténet pályázatára érkezett írások közül. Köszönöm Fruzsina, hogy megírtad és megosztod velünk otthonszülésed történetét!

Fruzsina babája otthon született, dúla segítségévelElső gyerekem várása, szülése, nevelése az ösztönök, hozott minták és az anyává válásom egyediségének tisztulatlan formája.  Második gyerekünk a családdá válásunk, hozott mintáink csiszolása beengedve új mentalitást, elengedve sokat a hozottakból. Harmadik vállalásunk, várásunk tudatosan kanyarodni vissza a természeteshez. Sokrétű munka, segítségek kérésével, elfogadásával úgy fizikai, mint lelki, mentális és spirituális szinten is. Már érdekeltek jelek, nem csak láttam, de értettem is őket, nyitottá váltam. Egyformán volt fontos a nagymamám lepedőjét szülésemhez beszerezni, mint hinni a magzatom álmomban küldött üzenetében; előző szülésélményeim feldolgozása; érzéseim kirajzolása, varrása; látni gyökereim tisztulását; gyerekeket felkészíteni; körülményekre támasztóimmal felkészülni; információkat gyűjteni jogi keretekről, lehetőségekről.

Tovább olvasom

Bábapotré: Kondor Kata – 2. rész

Kondor Katával, a Szent Imre Kórház szülésznőjével készült beszélgetés folytatását olvashatod a Dúla blogon. A beszélgetés 1. részéért kattints ide.

Kondor Kata a Szent Imre Kórház szülésznőjeSzerinted mely könyveket érdemes elolvasni a szülés előtt a felkészülés során?

Rengeteg könyv található a könyvesboltok polcain, de sajnos ezek nem mindegyike szolgálja a kismamák épülését… Van egy könyves listám, amiből mindig személyre szabottan szoktam olvasnivalót ajánlani. Általánosságban Stadelmann német bába és Ina May Gaskin könyveit, Michel Odent-t, Sears doktor-t (ő írta az Éjszakai gondoskodás című könyvet – a szerk.), illetve Liedloff Az elveszett boldogság nyomában című kötetét szoktam javasolni. Ezekről azután jókat lehet beszélgetni a mamákkal.

Az apás szülés ma már teljesen általánosnak mondható. Milyen változások történtek még az utóbbi években, amiket a legfontosabbnak gondolsz? Van-e olyan terület, ahol véleményed szerint még változásra lenne szükség?

Nagyon sokat változott a szülőszobák berendezése és a szülészeti hozzáállás, de ennek ellenére azt érzem, hogy még inkább személyre szabott ellátást kellene nyújtani. A nagy esetszám és a nagyfokú medikalizáltság miatt nagyon merev a szülészeti rendszer, és kevéssé tud a családok egyéni igényeinek megfelelni. Ezen a területen még további változásokra lenne szükség szerintem.

Tovább olvasom

Kriszti kismamanaplója – 24-28. hét

Kriszti várandóssága utolsó harmadába lépett. A korábbi bejegyzéseket itt tudod elolvasni a Dúla blogon.

Kriszti 28 hetes várandósanÚj év, új terhességi hét, az utolsó harmad egy új tervvel kezdődött: kismama-jógára fogok járni! Még a karácsony előtti orvoslátogatásomkor figyeltem fel a gondozóban a plakátra, amelyen hirdetik a jógát. Palkó, a harmadik gyerkőc fogantatása előtt kezdtem jógázni, gerincemnek, egész testemnek, lelkemnek jót tettek a reggeli gyakorlatok, így azt gondoltam, hogy rosszul nem fog esni ez sem. Ráadásul én mindegyik babaváráskor úgy vagyok vele, hogy érzem a ’vesztemet’, hogy ha majd megszületik a kicsi, a nagy boldogság mellett egy kicsit a rabjává is válok, sokáig, több hónapig, évekig a kísérőm lesz a picúr, akárhova is megyek. A várható kötöttség oldására így előtte, a várandósság hónapjaiban én mindig ki akartam törni, hol sikerült, hol nem. Most is így vagyok vele, a jógát nemcsak baba-mama kapcsolaterősítőnek, izomzatlazítónak és szülésre készülésnek fogom fel, hanem egy olyan kikapcsolódásnak, ami ritkán adatik meg már három gyerek mellett. Amikor csak magam lehetek, és magamban, befelé figyelhetek. Akkor még nem gondoltam, hogy most, hogy betöltöttem a 28. hetet, még egyszer sem fogok tudni eljutni jóga-foglalkozásra.

Tovább olvasom

A gyermek a legnagyobb tanítómester… Oliver születésén át az alázat felé

Oliver megfoganása olyan magától értetődő volt – szülei tudták, jöhet és jönni fog. A születése azonban nem volt mindennapi: sok mindent formált és alakított, tanított. Gyönyörű történet elfogadásról, alázatról – szeretetről. Kicsi Oliver, nőj nagyra!

Oliver császármetszéssel születettMost épp itt alszik, tőlem pár méterre. Négy és fél hónapos, és nincs túl jól, fáj a hasa és fogzik. Végre alszik, pihen, gyógyul. Apukája mellette alszik, nem volt könnyű éjszakánk.  Miközben írok, mert egy hang belűről azt mondta, írd most már le, nézem őket. Szerelem ez a javából. Mindkettő felé. Hát hogy is volt? 23 éves voltam, amikor első férjemmel eldöntöttük, kisbabát akarunk. Nem szeretem az akarom szót, mégis így volt igaz. Csak akartuk.  Amikor hamarosan kiderült, hogy (különböző okok miatt, amit megosztani nem szeretnék) nekünk csak mesterséges úton lehet babánk, egy világ omlott össze bennem. De sebaj. Nekivágtunk az elsőnek, a másodiknak és így tovább. A nyolcadik sikertelen próbálkozásunk után végre meghallottam, megértettem. „ÁLLJ!” Nehezen ment, de sikerült elfogadni. Ez nem a mi utunk. Elindultunk hát más utakon, külön-külön keresve a saját igazunkat, legigazabb valónkat. Azóta ő is egy csodás kislány apukája, egy egészen biztosan csodálatos feleséggel.

Tovább olvasom

Csodaszép szülések: Otthon ért a csoda

Eszter villámszülését már olvashattad a Dúla blogon, most következzen egy másik nem tervezett otthonszülés. Kitti az egri kórházban szült volna, de Áron „beelőzött”. A vajúdás és a szülés is szépen, rendben zajlott – a bába a kórházból telefonos instrukciókkal segítette a szülőket.

Harmadik szülésem egész másképp alakult, másképp zajlott, mint az előző kettő. Félidősen álmodtam először, hogy állva szépen kicsúszik belőlem Áron, az erős fájdalom nélkül, amit előző szüléseimnél éreztem. Aztán még vagy 3-4-szer ugyanezt álmodtam. El is meséltem a bábámnak, azt mondta, biztos így is lesz, ám ő ezt kórházi körülmények közt, előre tervezetten sajnos nem vállalhatja… 37 hetesen kezdődtek a rendszeres összehúzódások, de sosem lett belőle semmi. Minden nap volt, hogy rendszeressé váltak, olyan is előfordult többször is, hogy 5 percesek voltak egy órán keresztül, de volt, hogy 4-8 órán is jöttek folyamatosan összehúzódások. Kicsit féltem is, hogy fogom felismerni, ha tényleg eljön az idő?

Tovább olvasom

Csodaszép szülések: Van egy erő…

Tegnap, április 1-én életbe lépett a kormányrendelet, amely az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait, feltételeit és kizáró okait szabályozza. Május 1-től immáron jogilag  rendezett keretek között lehet otthon, illetve születésházban szülni. Ez alkalomból egy gyönyörű szép otthonszülés történetét olvashatod a Dúla blog pályázatára beérkezett írások közül. Anka első kislányának születését osztja meg velünk.

Van egy erő, ami szüléskor eljön a nőkhöz. Nem kérik, egyszerűen csak elárasztja őket … és ez az erő elhozza a kisbabát. (Penny Armstrong: A születés művészete)

2008. 06. 21-én velünk is megtörtént a csoda. Egy szerelmes lányból és fiúból egyszeriben család lett. Kisbaba született erre a világra. Minden pillanatban megtörténik ez a világban, velünk azonban akkor és ott történt. Megszületett a kicsi lányunk, és általa született egy édesanya, egy édesapa és egy új család is. Ezt a történetet a lányomnak írom, aztán majd egyszer el is mesélem neki. Szeretném, ha tudná, hogy megérkezni erre a világra küzdelmes, de gyönyörű esemény. Egy Csoda.

Tovább olvasom

Csodaszép szülések: Villámszülés á la carte

Eszter az otthonszülésének történetét írta meg. Eredetileg nem otthon, hanem a Szent Imre Kórházban szült volna, de a vajúdás hullámai olyan erővel és intenzitással lepték meg, hogy már nem tudtak elindulni. Szülésznőjükkel, Molnár Gabival telefonon folyamatosan tartották a kapcsolatot, és a kisbaba rendben megszületett. :-)

2008.09.12.-re voltunk kiírva, de elsőszülöttünkből kiindulva, számítottam többek közt akár 17.-re is….. 7-e volt, vasárnap reggel. Korán arra ébredtem, hogy Marcim még nem ért haza az előző esti buliból…. hívtam, aznapra pakolás volt tervezve, mivel anyámék következő nap érkeztek Amerikából, a szobájuk meg dugig tele kacatjainkkal. Ezek után nem is aludtam vissza, és valamicske kis fájdogálások is mintha lettek volna, de semmi konkrét. Nekiálltam a fürdőt végre kisuvickolni, négykézláb a festék foltokat vakartam fel, közben az izzadtság csurgott az arcomon, gyönyörű napsütéses reggel volt, épp olyankor süt be a fürdőbe. Nagyon jól haladtam, majd a csempék és tükrökig is eljutottam, és a nagy ablakot is lepucoltam, rém büszke voltam a fejleményekre.

Tovább olvasom