Fatime története
A vajúdásra készülődve sokszor gondolkoztam azon, vajon hogy fogom bírni majd a szülési fájdalmat. Jól ismerve magamat tudtam, hogy fájdalom esetén inkább magányra vágyom, begubózom, és nem akarom megosztani mással a nyavalygásom és szenvedésem. Azt is tudtam magamról, hogy nagy fájdalom esetén pánikba esem, és mivel a szülést fájdalomcsillapítás nélkül terveztem, ez benne volt a „pakliban”. Rá kellett jönnöm, hogy a szülés nem ez a kategória. Sokkal intenzívebb tevékenység, amely magával ragad, így nem volt időm még gondolkodni sem, nem hogy sajnáljam magam és elhúzódjam.

Reggel az NST fájásokat mutatott, meglepődtem, alig éreztem. Rendszertelen volt, de határozottan ismétlődő. Nem éreztem igazán semmit, csak hogy keményedik a hasam. A szülésznő a szülőszobán megnézte a nagy gépen, ugyanaz. Hazaküldött fél 11-kor.