Betöltöttem a 28. terhességi hetemet, és igen! Végre sikerült megszervezni, hogy eljussak kismamajógára! Két nagy ment Apácskával úszásra, Palkó otthon maradt anyukámmal, én pedig jógára mentem. Azt az élményt! Nagyon-nagyon jó volt! Igaz, hogy minden résztvevő és az oktató is idegen volt, de közvetlenek, barátságosak, és hát ugyanabban a cipőben jártunk, ugyanarra a nagy eseményre készültünk. A félhomályban, a halk zenével hamar sikerült kettesben maradni a Picimmel, no és a gondolataimmal. Ilyen még nem volt! Aki csak teheti, járjon el jógára (ha kismama, ha nem)! Amellett, hogy megmozgatta minden porcikámat, még az is jó érzéssel töltött el, hogy először voltam igazán büszke arra, hogy nekivágtunk negyedszer is a kilenc hónapos útnak. Bemutatkozáskor derült ki, hogy legtöbben első vagy második babájukat várják, így megszólalásomkor minden tekintet rám szegeződött. Pedig lehetne máshogy is, lehetne az a fura, a ritka, ha valaki egy gyermeket nevel. Ma már nem így van.
Várandósság
Kriszti kismamanaplója – 24-28. hét
Kriszti várandóssága utolsó harmadába lépett. A korábbi bejegyzéseket itt tudod elolvasni a Dúla blogon.
Új év, új terhességi hét, az utolsó harmad egy új tervvel kezdődött: kismama-jógára fogok járni! Még a karácsony előtti orvoslátogatásomkor figyeltem fel a gondozóban a plakátra, amelyen hirdetik a jógát. Palkó, a harmadik gyerkőc fogantatása előtt kezdtem jógázni, gerincemnek, egész testemnek, lelkemnek jót tettek a reggeli gyakorlatok, így azt gondoltam, hogy rosszul nem fog esni ez sem. Ráadásul én mindegyik babaváráskor úgy vagyok vele, hogy érzem a ’vesztemet’, hogy ha majd megszületik a kicsi, a nagy boldogság mellett egy kicsit a rabjává is válok, sokáig, több hónapig, évekig a kísérőm lesz a picúr, akárhova is megyek. A várható kötöttség oldására így előtte, a várandósság hónapjaiban én mindig ki akartam törni, hol sikerült, hol nem. Most is így vagyok vele, a jógát nemcsak baba-mama kapcsolaterősítőnek, izomzatlazítónak és szülésre készülésnek fogom fel, hanem egy olyan kikapcsolódásnak, ami ritkán adatik meg már három gyerek mellett. Amikor csak magam lehetek, és magamban, befelé figyelhetek. Akkor még nem gondoltam, hogy most, hogy betöltöttem a 28. hetet, még egyszer sem fogok tudni eljutni jóga-foglalkozásra.
Kriston Intim Torna kismamáknak is
Nemrégiben magam is beiratkoztam és elvégeztem egy négy alkalmas intim torna tanfolyamot. A trénerünk fontos dolgokat mondott el a csoport két kismama tagjainak, aminek egy részével magam is tisztában voltam, de sok újdonságot is hallottam. Legérdekesebb az volt, amikor a vajúdás alatti intim torna lehetőségéről és előnyeiről beszélt. A Születés Hetén a Békés Dúlakör vendége volt Kriston Andrea, aki szintén sokat beszélt a szülésre való testi-lelki felkészülésről és az elengedettség állapotáról, amely nagyban megkönnyíti a vajúdó nő dolgát. Aztán úgy hozta az élet, hogy megismertem Kutiné Hanzi Krisztina Kriston Intim Torna® trénert, egészségtantanárt, aki Szentendrén és környékén tart intim torna foglalkozásokat. Őt kértem meg, hogy foglalja össze, miben és hogyan segíthet a Kriston Intim Torna® (KIT) a várandós édesanyáknak a 9 hónap alatt, a szüléskor, illetve a gyermekágy hónapjaiban.
„Gyakran kérdezik meg tőlem, hogy a KIT-et kismamák is végezhetik-e, megtanulhatják-e. A válasz természetesen az, hogy IGEN, sőt!… Kismamaként legfontosabb feladatunk felkészíteni testünket, lelkünket a szülésre, az anyává válásra. Fizikailag pedig ott kell felkészülnünk, ahol a szülés ténylegesen meg fog történni. Furcsa, hogy mennyi tévhit terjedt el ezzel kapcsolatban…
Az egyik félelem az szokott lenni, hogy a várandósság alatti torna vérbőséget okoz, és ez vetéléshez vezethet. Először is a torna csak a harántcsíkolt izmokat képes megmozgatni, a méh pedig teljes egészében sima izomból áll, így egyáltalán nem tornáztatjuk. Egyszerűen képtelenek vagyunk rá. Az alhas megmozgatásával viszont valóban fokozódik a méh vérellátása, de ettől nem kell megijedni, sőt! Ha több vér folyik át a sejteket ellátó ereken, akkor azok több tápanyaghoz és több oxigénhez jutnak, ami növeli a szövetek vitalitását és funkcionális működését is.
„A lélek éneke” – érzések a várandósság, a szülés és a gyermekágy idején
Talán ismered Jack Kornfield A lélek éneke című gyönyörű írását:
„Kelet-Afrikában van egy törzs, ahol a gyermek megszületésének idejét nem a világrajövetelének napjától, sőt nem is a fogantatás napjától számítják. E törzs számára a születés kelte azt a napot jelöli, amikor a leendő anya először gondol majdani gyermekére. Az anya, amikor úgy érzi, eljött az ideje, hogy gyermeke legyen, elvonul az erdőbe, és magányosan ül egy fa alatt mindaddig, amíg bensőjében meghallja gyermeke énekét.
Amint ez megtörtént, az anya visszatér a falujába, és megtanítja az éneket a leendő apának. Ezután ezzel az énekkel hívogatják a gyereket. Miután a gyerek megfogant, az asszony a méhében hordott kisbabának énekel, és megtanítja a dalt a falu bábáinak és öregasszonyainak, akik a vajúdás alatt és a születés csodálatos pillanatában ezzel az énekkel köszöntik a gyermeket.
A szülés után valamennyi falubeli megtanulja az újszülött énekét. Ez a dal ezután élete minden fontos pillanatában elkíséri. Ezt éneklik neki, amikor valami baja esik, ezt éneklik győzelmek, szertartások, felavatások alkalmával vagy a házasságkötési ceremónián. Amikor élete végén szerettei összegyűlnek a halálos ágyánál, utoljára hangzik fel a dal.”
Fruzsina, kedves erdélyi dúlatársam ezeket a sorokat olvasva küldte el gondolatait várandósságról, szülésről, születésről:
Már a várandósság 9 hónapja alatt jöttek bennem olyan érzések, amiket nem tudtam hová tenni. A második várandósságom idején jöttem csak rá, hogy saját magzati koromból származnak ezek az érzések. Nem sokat tudok erről az időszakról, és mivel homály fedi anyukám akkori családi állapotát, anyagi helyzetét, vannak sejtéseim… Sajnálattal gondolok az akkori Fruzsinára.
Saját várandósságom idején megtapasztaltam, hogy hormonháztartásom és a környezetem is nagy befolyással bír a kedélyállapotomra. Első magzatomhoz nem tudtam hangosan beszélni, de kommunikáltam vele álmomban, gondolataimban és naplóíráson keresztül. A dal, amit az első várandóságom alatt dúdoltam a „Hey Jude” volt John Lennon-tól illetve a „Hogyha volna kis csizmám…” kezdetű karácsonyi ének. Hát így kezdődött az anyáskodásom…
Kriszti kismamanaplója – 20-24. hét
Kriszti kismamanaplójának 4. része következik. Ha eddig esetleg lemaradtál róla, olvasd el a korábbi részeket is!
A 20. héttel az eddigi leggondtalanabb hónapom kezdődött e pocakosságom során. Persze szépítette az egészet az adventi várakozás is, közeledett karácsony ünnepe. Hangolódtunk, készülődtünk a kis Jézus születésére, és úgy, hogy én is babát várok, valahogy még szebb volt az egész adventi időszak.
A pocakom ezalatt az idő alatt kezdett valódi kismama-pocak formát ölteni. Ennek nagyon örültem! Ezt a karácsonyra kapott kismama-szabású kardigánom még inkább kiemelte! :-) A 21. héten pedig félig fekvő helyzetben a periférikus látóteremben láttam, hogy megmozdul a hasam – mozdult egy nagyot a baba! Másnap Apácska is el tudott kapni egy babamozgást a kezével! Harmadnap ezen fellelkesedve a gyerekeket is hívtam kistesó-érzőbe. Nagy élmény volt nekik és nekem is. Így, hogy már 7 és fél éves Marci, Julcsi meg 6, teljesen más babát várni, kistestvért szülni nekik. Palkóval meg ugyanazt élem meg, amit a két naggyal anno. Mondom neki, hogy baba van a pocakomban, az ő kistestvére, erre mondja ő is, hogy neki is van, és mosolyog, de arról fogalma sincs, mit is fog az jelenteni, hogy ha majd fizikai valójában itt lesz. Majd ha már ténylegesen készülődünk, babakocsival, babaruhával, pelenkákkal és autósüléssel, no akkor már talán más lesz neki.
Még tart a játék!
A kismama masszázs utalvány nyertese: Dánielné Garai Ágnes. A mese cd nyerteseit pedig e-mail-ben értesítem. Köszönöm, hogy velem játszottatok.
A héten várom még a Ha én ezt a szülés előtt tudtam volna… tapasztalat-megosztó pályázatra az írásokat. Írd meg, hogy Neked mi volt a legmeglepőbb vagy a legnagyobb újdonsággal szolgáló dolog a várandósság és szülés idején!
Kedvcsinálónak pedig hoztam egy pár gondolatot az eddig beérkezett szép számú és tartalmas írásokból:
Nekem a nagy meglepetés a víz volt… A magyar nyelv kicsit elsumákolja ezzel az „elfolyt a magzatvíz” kifejezéssel, ami valójában történik. Mert valójában nem elfolyik, hanem elkezd folyni. És nem is folyik, hanem ömlik – főleg az elején.
Judit
Ha én ezt a szülés előtt tudtam volna
Sokan első babájukat várva, a neten barangolva akadnak a Dúla blogra. Nekik szeretnék egy praktikus ötlettár összeállításával segíteni, és ezzel együtt Téged és a többi gyakorlott édesanyát játékra hívni.
Ha voltál már várandós, aztán megszületett a kisbabád és a babagondozásba is belejöttél, akkor rengeteg tapasztalatot gyűjtöttél. Add most tovább ezeket! Hiszen biztosan emlékszel még, hogy kezdő várandósként, anyaként magad is hányszor csaptál a homlokodra, hogy „De jó lett volna, ha ezt valaki előre elmondja!”…
Bárcsak tudtam volna, hogy a vajúdás nem mindig 20 percesekkel indul. A könyvekben azt olvastam, hogy előbb 20, majd 10, aztán az 5 percenként jönnek a fájások, a hosszuk pedig egyre növekszik, és hogy az első baba megszületése általában 8-12 órát vesz igénybe. Nekem ezzel szemben rögtön 3 perces és igen erős kontrakcióim voltak, és négy óra leforgása után már a kezemben tarthattam a kisbabám.
Kati, a fél éves Brúnó mamája
Kriszti kismamanaplója: 12-16. hét
Mostanra biztos és a gyerekekkel is megosztható a nagy hír: új családtag érkezik! Kriszti kismamanaplójában arról is beszámol, hogyan múltak el a várandósság elejét oly nagyon megkeserítő rosszullétek. Tapasztalt édesanyaként ráadásul már a 12. héten érezte a kicsi babája mocorgását! :-)
Elmúlt 11 hetes a pici a pocakban és már úgy vártam, hogy a tüneteken kívül orvos, ultrahang is megerősítse, hogy igen, létezik Ő, él és jól van. El is jött a nap, örültem: valóban férfiökölnyi volt már a méhem. Másnap ultrahangra mentem, sokat kellett várni, nem tudtam semmivel sem lekötni magamat. Nagyon aggódtam, mi van, ha nem dobog a szíve, mi van, ha a tarkóredő vastagsága nem megfelelő. Furcsa, de eddig a három nagytesójánál nem éreztem ekkora aggodalmat. Az elsőnél egyáltalán nem, aztán minél többedik baba, annál több aggodalom. Amúgy is rosszul voltam, ülni is nehezemre esett, egy ágyat kívántam magam alá. Aztán végre az én sorszámomat írták ki a képernyőre. A saját orvosomhoz kerültem szerencsére, ő szervezte így. Nagyon bízom benne és a jelenléte is már megnyugtatott. Hát még az, hogy láttam dobogni a pici szívét, egyáltalán láttam Őt, most negyedszer is elvarázsolt az egész, hogy két pici sejtből pár hét alatt egy kész ember lett minden szervével, épp csak nőnie kell. És ráadásul az egész csodából eddig mást nem éreztem, csak a rosszulléteket, a hányingert, az energia szinte teljes hiányát.
Kriszti kismamanaplója – az első 12 hét
Mostantól új kismamanaplót olvashatsz a Dúla blogon: Kriszti fog beszámolni várandós heteiről-hónapjairól. Érdekes lesz olvasni egy nagycsaládos édesanya írásait: a három gyerkőc mellé hamarosan egy negyedik érkezik. Köszönöm, drága Kriszti, hogy megosztod velünk családod történéseit és a benned zajló testi-lelki változásokat!
Háromgyermekes család vagyunk. Amikor az első született, persze, akartuk, de még fogalmunk sem volt, pontosan mit is akarunk. A közelünkben nem volt se barátnál, se rokonnál gyermek. Talán mert már „elég régi” volt a kapcsolatunk, össze is házasodtunk, ezért vágytunk gyerekre. Persze hogy nagyon szerettük Őt, az első gyermekünk, család lettünk, az első unoka a családban, nagy figyelmet, szeretetet kapott. Egy év múlva megfogant a Második, mert hát kell egy testvér, kell ez a legnagyobb ajándék az Elsőnek. Furán hangzik, de egyre jobb volt anyának lenni, úgy értem, hogy egyre teljesebbé vált az életem, életünk. Szeretni őket, nevelni, formálni őket, látni felnőni – a világ legszebb dolga. Eddigre már több nagycsalád vett körbe minket, vagy épp olyan családok, akik nem egy vagy két gyermekkel képzelték el a jövőjüket, sokkal inkább 3-4-5-tel. Vágytunk egy harmadikra, terveztük, és teljes egy év telt el, mire kétcsíkos teszt volt a kezemben. Nagy volt az örömünk!
Gyomorégés a várandósság alatt
Éreztél már olyat, hogy az esti lefekvéskor kellemetlen savanyú íz jelent meg a szájadban? Vagy hogy a gyomrod a nyelőcsöved környékén kellemetlenül mar és ég? Ha igen, akkor ezzel a panasszal nem vagy egyedül – ezt egy, a kismamákat nagyon gyakran érintő testi érzet, a gyomorégés okozza.
