Ha én ezt a szülés előtt tudtam volna

Sokan első babájukat várva, a neten barangolva akadnak a Dúla blogra. Nekik szeretnék egy praktikus ötlettár összeállításával segíteni, és ezzel együtt Téged és a többi gyakorlott édesanyát játékra hívni.

Ha voltál már várandós, aztán megszületett a kisbabád és a babagondozásba is belejöttél, akkor rengeteg tapasztalatot gyűjtöttél. Add most tovább ezeket! Hiszen biztosan emlékszel még, hogy kezdő várandósként, anyaként magad is hányszor csaptál a homlokodra, hogy “De jó lett volna, ha ezt valaki előre elmondja!”…

Bárcsak tudtam volna, hogy a vajúdás nem mindig 20 percesekkel indul. A könyvekben azt olvastam, hogy előbb 20, majd 10, aztán az 5 percenként jönnek a fájások, a hosszuk pedig egyre növekszik, és hogy az első baba megszületése általában 8-12 órát vesz igénybe. Nekem ezzel szemben rögtön 3 perces és igen erős kontrakcióim voltak, és négy óra leforgása után már a kezemben tarthattam a kisbabám.

Kati, a fél éves Brúnó mamája

Talán nem is volt ez olyan régen, így még jól emlékszel a kezdeti tapasztalatlanságra és nehézségekre.  Idézd föl magadban azokat a pillanatokat, amikor úgy érezted: “Ó, ha én ezt tudtam volna…”,  és oszd meg velünk egy hosszabb vagy rövidebb történet erejéig.

Mindenképp vigyél magaddal szopis párnát a kórházba! A szülés utáni fáradtság és a gátsérülésem miatt sokkal jobban esett a fekve szoptatás, de a kórházi nagypárnák ügyetlenek voltak, és nem tudtam megtámasztani velük a kisbabám hátát.

Sára, az 1 éves Anna anyukája

Gondolatébresztőnek a következő kategóriákat ajánlom:

  • Fogantatás
  • A várandósság “praktikái”
  • Felkészülés a szülésre
  • Mit vigyek magammal a kórházba?
  • Vajúdás és szülés
  • Segítőim (orvos, szülésznő, dúla)
  • A vajúdás alatti fájdalomcsillapítás módszerei
  • Császármetszés, császármetszés utáni hüvelyi szülés
  • Kapcsolatfelvétel a babával
  • A kórházban eltöltött napok
  • Gyermekágy – szülés utáni első hetek

Írd meg és küldd be a történetedet a fenti kategóriák egyikének megjelölésével március 31-ig a dula{kukac}lenardorsi{pont}hu e-mail címre, és ezzel egyidejűleg iratkozz fel a Dúla blog hírlevelére! Látogass el a Dúla blog Facebook-os Szép szülésélmény dúlával oldalára is.

Nagyon várom az írásokat! :-)

Sorsolás április 1-én.

Mit nyerhetsz?

  • Továbbá 1-1-et a 10 db A Nagy Mesealbum III. című mese cd-ből:

A Nagy MesealbumA Nagy Mesealbum meséi

 

2018-02-07T07:57:40+00:00Kategória: Játék|Címke: , , , |

6 hozzászólás

  1. Fintorné Tóth Ibolya 2012. március 3. szombat at 12:10 - Reply

    Sziasztok.
    Nekem 6 szüléstörténetem van.
    Melyiket írjam le?

  2. Márkus Enikő 2012. március 3. szombat at 12:12 - Reply

    Sziasztok!
    Én is nagyon örültem volna,ha tudom mire számíthatok a szülés alatt…:)
    Engem már csak egy nap választott el a szülés időpontjától,befektettek.Másnap reggel az orvos azt mondta,hogy mehetünk szülni,(burkot repesztenek).3/4 12-kor megtörtént,utána egyből a közepébe csöppentem..Másfél percenként egy perces fájásokkal…Csodálkoztam,hogy hol maradnak a 20-10-5-2-perces fájások.:O
    Annyira intenzívek voltak,hogy már azt hittem sose lesz vége..
    Maga a fájás az nem is volt vészes,,viszont az utolsó 10-15 perc (a toló fájások),az ami igazán megviselt…De fél kettőkor már gratuláltak a pici fiamhoz.:)
    Így én két óra alatt végeztem az egész művelettel…Mindenki azt mondta,hogy az átlaghoz képest nagyon gyors voltam:)Mert ugye mindenki azt mondja,hogy több órán keresztül vajúdunk.Közben én a töredék idő alatt túl voltam rajta:)..
    De azt meg kell mondanom egy nagyon nagy ÉLMÉNY volt számomra:)

  3. Polyákné Halász Katalin 2012. március 3. szombat at 13:01 - Reply

    Érdekes dolog ez a szülés..
    Amikor még “pocista voltam”, és a várandósság vége felé jártam, azt kérdezték többen is, hogy milyen szülést szeretnék, természeteset vagy császárt. Erre mindig ugyanaz volt a válasz: “Olyat, ami a gyereknek a legjobb!”
    Első babámat vártam és fogalmam nem volt a fájdalmak mértékéről. Megnéztem a neten több videót a szülésről, ismeretterjesztő filmeket néztem a baba fejlődéséről, gyakorlatilag mindent tudni szerettem volna és mindent a természethez hasonlítottam. Nem tudom, hogyan kell lelkileg felkészülni arra, amit nem ismerünk. Más, ha az embernek már van tapasztalata… Ilyen téren segítségem sem volt, ráadásul az a fajta ember vagyok, akinek nagyon alacsony a fájdalom küszöbe. A legjobb megoldásnak a “lesz, ami lesz” álláspontot láttam.
    Érdekes, hogy mindkét szülés “fajtából” kaptam: a magzatvíz elfolyt, de nem voltak fájásaim… A fájásokat beindították, de a fájásgyengeség első majd másodlagos volt és mire sikerült a méhszájnak kitágulni teljesen, vittek a műtőbe, mert elakadt a baba feje… Szóval jutott mindenből egy kevés! :)
    Amire a legbüszkébb vagyok, hogy az egészet hangoskodás nélkül, viccelődve sikerült végig csinálni!
    A hab a tortán pedig az én gyönyörű, egészséges és nagy babám volt! Amikor a fájdalom megszűnt, amikor megpillantottam a babám és bár nagyon rossz bőrben voltam (13,5 óra után kimerülve és lázasan), nem bírtam megállni, hogy meg ne érintsem, hogy ne szóljak hozzá, hogy meg ne simogassam! Alig vártam, hogy mehessek hozzá és szopiztathassam, ringathassam, megöleljem és megpusziljam, hogy az első cumiját neki adjam!
    Az egész szülést összességében véve kellemesnek éltem meg! Igaz szeretném, ha a következő babámtól nem választana el 3 emelet…
    Édes emlékek ezek és örülök, hogy magamon kívül mindenki mást is megnevettethettem közben! :)

  4. Vajnai Melinda 2012. március 3. szombat at 13:59 - Reply

    Az én vajúdásom hosszú volt.Hajnali 1-kor kezdődött,15 percesek voltak.Majd este 3/4 8-kor megszültem a kisfiamat.Fekve vajúdtam.Most már tudom,hogy inkább járkálnom kellett volna,mint a többi kismama,akik infúzióval sétáltak a kórház folyosóján.Szerintem,hamarább megszültem volna.Azután sem volt leány álom.Ugyanis senki nem mondta,hogy figyelnem kell másnap,vagy még aznap,hogy voltam e pisilni.Nem is gondoltam volna,mekkora probléma adódik belőle.Miután 3l vizelet felszaporodott bennem,hasonló fájdalmaim voltak,mint mikor vajúdtam.A szobatársaim is szenvedtek a fájdalomtól,tehát még csak nem is gyanakodtam,hogy a húgyvezetékem a szülés alatt megtört, és ez okozza a fájdalmakat.1 hétig bent kellet maradnom a kisbabámmal a kórházba,mert kaptam egy gyönyörű szép zacsit a derekamra.Megkatétereztek.Szörnyű volt!Most jól is esett kiírnom magamból,talán egyszer elhalványult emlék lesz csak.

  5. Orsi 2012. március 6. kedd at 15:27 - Reply

    Kedves Ibolya!
    Amelyikben a legtöbb új dolog, tapasztalat van, amit át lehet adni az anyatársaknak. Köszönöm és várom az írásodat! :)

  6. gitta 2012. június 7. csütörtök at 10:56 - Reply

    A játékról már lemaradtam, de nekem orvos létemre újdonság volt az első gyereknél, hogy a szoptatás kezdetben fáj. (Meg persze rossz volt a technikám, úgyhogy egy hétig rettenetesen fájt.)

Szólj hozzá!

ÍRJ NEKEM!