Szülés - Oldal 8 a 18-ből

Dúlakönyv 2. – A dúla kiválasztása

Dúlaság – bizalmon alapuló kapcsolat. Ahogy a vajúdás előrehalad, a dúla egyre jobban bevonódik, közben azonban alkalmazkodik az anya szükségleteinek ritmusához, és a szülési folyamathoz. Szerepe így válik egyre fontosabbá, egyre erősebb köteléket létrehozva az anya és a dúla között. Ez az erős kapcsolat később is megmaradhat, hiszen együtt élték át az anya és a család életének egyik legjelentősebb pillanatát.

Az előző részben arról írtam, hogy ki a dúla és hogyan segít a várandósság, a szülés és a gyermekágy idején az édesanyának és a családnak. A Dúlakönyv 9 pontban összefoglalja, hogy mik azok a legfontosabb tulajdonságok és készségek, amelyekkel minden dúlának rendelkeznie kell:

Meleg, szerető, lelkes, jószívű és gondoskodó természete érettséggel és felelősségteljes hozzáállással társul.
A szülő nők elfogadásában nem befolyásolják az etnikai és szociális, jövedelmi és életmódbeli különbségek.
Jó egészségi állapotnak és állóképességnek örvend, így nem okoz számára gondot a hosszú ideig tartó támogatás a szülőszobán, a különböző szülészeti helyzetekben folyó munka elviselése.
Tovább olvasom

Bábaportré: Hasilló Ani – 2. rész

Múlt héten olvashattátok a Hasilló Annamária szülésznővel, Anival készült bábaportré előző részét. Ani Egerben és Budapesten, a Róbert Károly Magánklinikán dolgozik. Következzen most a legalább annyira izgalmas folytatás.

A személyes találkozások során hogyan és miben tudod segíteni a kismamákat a szülés közeledtével? Mit javasolsz ilyenkor, mire figyeljenek, és hogyan készüljenek a vajúdásra és szülésre?
A kismamák különbözőek, különböző az igényük is. Természetesen van olyan tájékoztató füzet, szülésről-szoptatásról, amiben általános ismereteket olvashatnak, és az ő igényeik mentén működöm én is. Sok-sok információt kaphatnak az Összhang Egyesületben is, így jócskán van miből „mazsolázni” és az idő előrehaladtával kialakulnak a saját igényeik is.
Tovább olvasom

Bábaportré: Hasilló Ani – 1. rész

A Dúla blog Bábaportrék sorozatában nagy örömömre most egy olyan szülésznőt mutathatok be nektek, aki Egerben a Markoth Ferenc Kórházban és Budapesten a Róbert Károly Magánkórházban is dolgozik. A szülésznői munka mellett IBCLC laktációs tanácsadóként is tevékenykedik mind Egerben, mind a Róbert Károly Magánkórház szoptatási ambulanciáján.

Nagyon érdekes lehet, hogy hogyan választottad a szülésznői hivatást. Úgy tudom ezt elképzelni, hogy egy szép saját szülésélmény vagy egy vonzó személyiségű bába hatására lesz valaki szülésznő. Nálad hogyan történt?
Kiskoromban, 3 évesen gyermekorvos szerettem volna lenni – gondolom azért, mert annyira féltem tőlük, hogy szívesen cseréltem volna velük helyet… Aztán fiatalkoromban, a pályaválasztás idején anyukám postaforgalmi szakközépiskolába szeretett volna íratni, de engem inkább az egészségügy vonzott. Az egri Kossuth Zsuzsa Egészségügyi szakközépiskolába jártam. Az ápolástan szakoktató tanárnőm, Marosvölgyi Györgyné, Kati néni eredeti hivatása szülésznő volt, és olyan nagy lelkesedéssel beszélt a szülésről-születésről, hogy én is beleszerettem. Már 15–16 éves koromban eldőlt, hogy szülésznő leszek, anélkül, hogy egyetlen kisbabát is láttam volna megszületni.
Tovább olvasom

Bonding, azaz a korai kötődés támogatása 10 lépésben

A korai kötődés elősegítése a szülés körüli segítőknek: szülésznőknek, szülészorvosoknak, csecsemős nővéreknek, gyermekorvosoknak és dúláknak különösen fontos feladata. Ráadásul nekünk magunknak is sok tanulnivalónk van e téren, hiszen a mi és a minket megelőző generációk születése és korai kötődése sem volt zavartalan: a megszületést szinte minden esetben sürgették, a korai kötődés első napjai pedig szinte teljesen kimaradtak. A frissen született babát épp, hogy megmutatták az édesanyjának, azután már vitték is el a csecsemőosztályra. A szoptatás terén is a merevség és az „óramű-precizitású” szemlélet uralkodott: 3 óránként „etetés” (ugye mennyivel többet jelent a szoptatás fogalma: testi és lelki jóllakottságot!), közben pedig a csecsemős nővérek ügyeltek az apróságokra. Manapság a rooming-in már a legtöbb szülészeten elérhető, de a szülés és a gyermekágyas napok teljes zavartalansága sajnos így sem biztosított.

A korai kötődés nem csak kapcsolati mintaként befolyásolja életünket a további életszakaszokban. Fiziológiai szempontból az újszülött és a csecsemő nagyrészt még az anyai szervezet része. Az anyatej az egyetlen tápláléka, az anya szabályozza testhőmérsékletét, vérnyomását, szívritmusát, érintései nyomán a növekedési-hormon-szintjét, stresszhormonszintjét… Az újszülöttnek és a csecsemőnek ezért olyan gondozóra van szüksége, aki annyira szoros azonosságot vállal vele, hogy szükségleteit sajátjainak érzi. A személyes gondoskodás és az érzelemszabályozás összefüggéseiről egyre többet tudunk. Meghatározza továbbá megküzdési képességeinket, még betegségeink alakulásába is beleszól. (Nyitrai Erika: Az érintés hatalma)
Tovább olvasom

Kriszti kismamanaplója – Várva várt babánk születése

Mi is lehetne szebb és aktuálisabb bejegyzés így karácsony környékén, mint egy szép szüléstörténet? Kriszti 9 hónapon át jegyezte le gondolatait és érzéseit a Dúla blog kismamanaplójába. Következzen ennek megkoronázása: a szüléstörténet!

Vártuk, hogy történni fog-e valami éjszaka. Az este sóhajtozások közepette telt, fura volt, hogy ez a hosszú túlhordás és esetleg a másnapi szülésindítás velem történik, de gondoltam, ennek is megvan az oka. Későn feküdtünk, talán arra vártam, hogy míg ébren leszek, történni fog valami. Hát nem. A reggeli ébresztőig sem történt semmi. Úgy keltem ki az ágyból, hogy görbült a szám. Készülődtünk, az úton a kórház felé nagy csendben voltunk Apácskával, feszülten ültünk és néztünk előre. Közben el tudtam végre fogadni, hogy nem a babám jelére fog ő megszületni, hanem egy külső jel hatására. Akkor már csak azt kértem, hogy sikerüljön így, nehogy sikertelen legyen az aznapi oxytocinos indítás, és másnap újra kelljen kezdeni, esetleg harmadnap már császármetszés legyen. Főleg, hogy akkor már szülésznőm sem tudott volna már velem lenni.
Tovább olvasom

Dúlakönyv 1. – A dúla szerepéről

A dúla tudatában van annak, hogy a párok egész életükben emlékezni fognak a szülés élményére. A dúla azért van jelen, hogy segítsen a pároknak olyan szülésélményt megvalósítani, amilyenre vágynak.

Olyan régóta szeretnék írni a Dúlakönyvről (eredeti címe: Marshall H. Klaus, John H. Kennell, Phyllis H. Klaus: The Doula Book, magyarul Szénási Dóra fordításában). Ez a könyv nem csak nekünk, dúláknak, hanem az édesanyáknak és családoknak is szól, hiszen olyan fontos témákat érint, mint pl. a dúla szerepe és az általa nyújtott támogatás formái ill. előnyei, a személyre szabott gondoskodás mibenléte, a dúlás kórházi vagy otthonszülés vagy a szülés utáni dúlai támogatás lehetséges formái. Dúlakönyv megjelenését több évtizedes kutatómunka, több ezer szülés, számtalan vizsgálat és interjú előzte meg – a szerzők igazán alapos munkát végeztek. Arra gondoltam, hogy időről időre írok a Dúlakönyvről, megismertetlek egy-egy fejezetével és idézek is belőle, hogy még inkább érthető legyen, kik vagyunk és hogyan segítünk a családoknak a várandósság, a szülés és a gyermekágyas időszak idején.

Tovább olvasom

Gyöngéd születés

Az újszülött tükör. Az önök képét vetíti vissza. Csak önökön múlik, hogy meg ne ríkassák.
– Frédérick Leboyer

A gyöngéd születés gondolata az újszülött baba megérkezéséről, az ő igényeihez való alkalmazkodásról szól. A várandósság 9 hónapja alatt pocakod melegében, a külvilág zavaró körülményeitől, erős hangoktól és fényektől védetten növekszik benned az a kicsi élet, akinek egyszer csak eljön az ideje, hogy megszülessen. A kinti világban egészen más körülmények között találja magát, mint magzat korában: lélegeznie kell egy – az eddigiekhez képest – hidegebb és zajosabb környezetben. Bár nem tudhatjuk, hogy a kisbabák hogyan élik meg pontosan születésük pillanatát, de arra számos kutatás és bizonyíték létezik, hogy mindannyiunk tudatalattijának fontos sarokköve a megszületés emléke – történt az gyöngéd vagy kevésbé gyöngéd körülmények között.

Frédérick Leboyer francia nőgyógyász hosszú éveken át Indiában élt és dolgozott. Az ottani szülések tapasztalatait összegezve született meg A gyöngéd születés című könyve.

Tovább olvasom

Bábapotré: Kondor Kata – 2. rész

Kondor Katával, a Szent Imre Kórház szülésznőjével készült beszélgetés folytatását olvashatod a Dúla blogon. A beszélgetés 1. részéért kattints ide .

Szerinted mely könyveket érdemes elolvasni a szülés előtt a felkészülés során?
Rengeteg könyv található a könyvesboltok polcain, de sajnos ezek nem mindegyike szolgálja a kismamák épülését… Van egy könyves listám, amiből mindig személyre szabottan szoktam olvasnivalót ajánlani. Általánosságban Stadelmann német bába és Ina May Gaskin könyveit, Michel Odent-t, Sears doktor-t (ő írta az Éjszakai gondoskodás című könyvet – a szerk.), illetve Liedloff Az elveszett boldogság nyomában című kötetét szoktam javasolni. Ezekről azután jókat lehet beszélgetni a mamákkal.
Az apás szülés ma már teljesen általánosnak mondható. Milyen változások történtek még az utóbbi években, amiket a legfontosabbnak gondolsz? Van-e olyan terület, ahol véleményed szerint még változásra lenne szükség?
Nagyon sokat változott a szülőszobák berendezése és a szülészeti hozzáállás, de ennek ellenére azt érzem, hogy még inkább személyre szabott ellátást kellene nyújtani. A nagy esetszám és a nagyfokú medikalizáltság miatt nagyon merev a szülészeti rendszer, és kevéssé tud a családok egyéni igényeinek megfelelni. Ezen a területen még további változásokra lenne szükség szerintem.
Tovább olvasom

Bábaportré: Kondor Kata – 1. rész

Dúla blogon tavaly ilyenkor indult a szülésznőket bemutató Bábaportré sorozat. Most Kondor Katát, a Szent Imre Kórház szülésznőjét mutatom be, aki társaival együtt a Liliom Bábakonzultáció tagja.

Nagyon érdekes lehet, hogy hogyan választottad a szülésznői hivatást. Úgy tudom ezt elképzelni, hogy egy szép saját szülésélmény vagy egy vonzó személyiségű bába hatására lesz valaki szülésznő. Nálad hogyan történt?
Eredetileg erdőmérnöknek készültem – és a családi hagyományoknak megfelelően az is lettem. Már nagy pocakkal diplomáztam, és utána még két gyereket szültem viszonylag rövid idő alatt. Amikor a legkisebb két éves lett, majd Sopronból Budapestre költöztünk, akkor kezdtem el gondolkozni, hogy most mi lesz velem. Az erdészkedés nem igazán működik 3 gyerekkel, Budapesten, ráadásul azt is éreztem, hogy nem ez az én utam. Aztán a sógornőm egy játszótéri beszélgetés során felvetette, hogy tulajdonképpen miért is nem tanulok szülésznőnek? Az ismerősök és barátok ugyanis gyakran hozzám fordultak tanácsért a várandósságuk alatt, illetve akkor is, amikor a kisbabájuk megszületett. Előbb elhessegettem magamtól a gondolatot, hogy 28-29 évesen valami egészen újba fogjak bele, de csak nem hagyott nyugodni a gondolat.
Tovább olvasom

Kriston Intim Torna kismamáknak is

Nemrégiben magam is beiratkoztam és elvégeztem egy négy alkalmas intim torna tanfolyamot. A trénerünk fontos dolgokat mondott el a csoport két kismama tagjainak, aminek egy részével magam is tisztában voltam, de sok újdonságot is hallottam. Legérdekesebb az volt, amikor a vajúdás alatti intim torna lehetőségéről és előnyeiről beszélt. A Születés Hetén a Békés Dúlakör vendége volt Kriston Andrea, aki szintén sokat beszélt a szülésre való testi-lelki felkészülésről és az elengedettség állapotáról, amely nagyban megkönnyíti a vajúdó nő dolgát. Aztán úgy hozta az élet, hogy megismertem Kutiné Hanzi Krisztina Kriston Intim Torna® trénert, egészségtantanárt, aki Szentendrén és környékén tart intim torna foglalkozásokat. Őt kértem meg, hogy foglalja össze, miben és hogyan segíthet a Kriston Intim Torna® (KIT) a várandós édesanyáknak a 9 hónap alatt, a szüléskor, illetve a gyermekágy hónapjaiban.

„Gyakran kérdezik meg tőlem, hogy a KIT-et kismamák is végezhetik-e, megtanulhatják-e. A válasz természetesen az, hogy IGEN, sőt!… Kismamaként legfontosabb feladatunk felkészíteni testünket, lelkünket a szülésre, az anyává válásra. Fizikailag pedig ott kell felkészülnünk, ahol a szülés ténylegesen meg fog történni. Furcsa, hogy mennyi tévhit terjedt el ezzel kapcsolatban…

Az egyik félelem az szokott lenni, hogy a várandósság alatti torna vérbőséget okoz, és ez vetéléshez vezethet. Először is a torna csak a harántcsíkolt izmokat képes megmozgatni, a méh pedig teljes egészében sima izomból áll, így egyáltalán nem tornáztatjuk. Egyszerűen képtelenek vagyunk rá. Az alhas megmozgatásával viszont valóban fokozódik a méh vérellátása, de ettől nem kell megijedni, sőt! Ha több vér folyik át a sejteket ellátó ereken, akkor azok több tápanyaghoz és több oxigénhez jutnak, ami növeli a szövetek vitalitását és funkcionális működését is.

Tovább olvasom