Szülés - Oldal 4 a 18-ből

Vajúdás, szülés és gyermekágyas napok PCOS-esen

A PCOS-es sorozatunk befejező részéhez érkeztünk. Barbarával az első alkalommal arról beszélgettem, mit jelent ez a betűszó, milyen tüneteket okoz és hogy ő fiatal nőként hogyan jött rá, hogy PCOS-es? A második részben megtudhattuk, hogyan készült fel testileg és lelkileg arra, hogy édesanyává váljon? A harmadik alkalommal a várandósság volt a téma, hogy hogyan élte meg PCOS-es édesanyaként a 9 hónapot? Barbara történetének lezárásaképp most elolvashatod, hogyan indult a vajúdás, és hogyan zajlott a szülés és az azt követő hetek, hónapok? A beszélgetés végén pedig Barbara személyes hangú üzenetét olvashatod, amiben Barbara gyermekáldásra vágyó PCOS-es sorstársainak üzen.

Hogyan alakul a szülés, van-e ebben változás egy normál élettani szüléshez képest?
Ezen a kérdésen jól elgondolkodtam, és arra jutottam, hogy ezt lehet, hogy inkább te tudnád megmondani, hiszen többet láttál már nálam. Nekem csak egyetlen, PCOS-es szülésről van egyelőre tapasztalatom… :o) Komolyra fordítva a szót, azt gondolom, ha a terhesség alatt odafigyelünk az előzőekben említett buktatókra, akkor maga a szülés pont ugyanolyan kihívásokat rejt, mint bármely más kismama számára. Legyen bár anyuka PCOS-es, vagy sem, szüljön természetes úton, vagy császárral, minden szülésnek megvan a maga története, ezért nagy általánosságokat nehéz mondani.
Tovább olvasom

Mit csinál megszületése után a baba?

Milyen az új szülött baba? Mit csinál, hogyan viselkedik, mire számíthatsz majd? Hogyan tudsz neki segíteni, hogy megszületése után is jól érezze magát? Nagyon fontos, hogy ezekben a témákban pontos és helytálló információkkal rendelkezz, mert akkor úgy tudod fogadni a kisbabádat, ahogy az számára a legjobb és legtermészetesebb. Írtam már a Dúla blogon az „aranyóráról”, a kisbaba megszületését követő első pár óráról, amit ide kattintva elolvashatsz.

Aranyóra - Mit csinál a baba a megszületése után?

Most részletesebben, több darabból álló sorozaton keresztül szeretném megmutatni, hogy milyen az újszülött, milyen előnyökkel jár a korai bőrkontaktus és hogy hogyan segíthetsz a babának, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a megérkezése?

Tovább olvasom

Dúlás szülés: Így született meg a családunk

Márti most, másfél év elteltével írta meg és küldte el szüléstörténetét, aminek én is részese lehettem. Olyan meghatóan jó érzés újra lepörgetni magamban azt a hajnalt és nappalt, amikor együtt voltunk, együtt vártuk a kicsi Magor baba megszületését. :-)

Férjemmel 2011 végén hoztuk meg a döntésünket, hogy családot alapítunk. Elhatározásunk utáni hónapban pozitív csíkos teszttel ébresztettem a férjemet egy februári reggelen, akivel örömünkben sírtunk… Tanúja lenni egy élet kibontakozásának elmondhatatlanul fantasztikus élmény… Ettől a pillanattól fogva átkerültem egy másik dimenzióba. Életem legintenzívebb, leghatalmasabb időszakát éltem meg érzelmileg, amikor a kisbabám mákszemként a testembe költözött, hogy védelmező méhemből a világba engedjem és kísérhessük Őt útján. Ebben a csodálatos érzésben lebegtem mindvégig. Imádtam a várandósságom, imádtam a pocakom. A mai napig egy különleges élmény nekem, számomra egy felmagasztalt csodaérzés.
Tovább olvasom

Boldog apák napját!

Tovább olvasom

Csanád születése császármetszés után természetes úton

Minden egyes szülés ünnep a családnak, és minden egyes szüléskísérés ünnep a dúla számára is. Milyen nagyon örültünk Mónival és Norbival, amikor sikerült, amit olyan nagyon terveztek és szerettek volna: Csanád császármetszés után hüvelyi úton született. Köszönöm, hogy kísérőtök lehettem ezen az úton és ezen a csodaszép téli délutánon!

Harmadik gyermekünket 2014. január 15-re vártuk. Bár az első hüvelyi úton született 4 évvel előtte, a másodikat császármetszéssel segítették a világra másfél évvel korábban, így az azóta eltelt kevéske idő miatt fel kellett készülnünk arra, hogy ismét császármetszésre kerülhet a sor. Valahányszor a nőgyógyász doktornőt faggattam a hüvelyi szülés lehetőségéről, kitartott az álláspontja mellett, miszerint a szüléskor fog kiderülni, hogy sikerülhet-e a természetes szülés, és még az utolsó szakaszban is szükségessé válhat a műtét.
Tovább olvasom

„Nehéz elengedni a 3. babát…” – Marcell születése

Marcell harmadikként, két lánytestvér mellé születettet a családba. Egy kedves Dúla blog olvasó küldte el szüléstörténetét, köszönöm neki! :-)

Elérkezett a kiírás előtti nap, 2014.04.10. Szülésnek semmi jelét nem éreztem. Beletörődtem,hogy holnaptól indul a terminustúllépés és minden,ami ezzel jár: a 2 naponta kórházba járás, az indítás „réme”. Csak azt szerettem volna elkerülni, hogy külső beavatkozás hatására induljon meg az úton. A reggeli fürdéskor ismételten énekeltem Marcinak, hogy ma tökéletes lenne, nagymama itt lesz éjszaka, amitől én nyugodtabb vagyok, szeretném már látni, tudni, érezni Őt, együtt menni fog! Megmostam a hajam, mert azt éreztem, este nem lesz rá alkalmas időpont… Talán ez volt az első jel, hogy valami elindult bennem… Aztán gyenge összehúzódásokkal telt a délelőtt és a délután egy része, fürdésre nem igazán csitultak, de nem is erősödtek, néha kicsit leálltak.
A lányokat lefektettük aludni, én megint mentem fürdeni, mert egyre erősebben és sűrűbben éreztem, féltem, ha így megy, nem tudok aludni sem (a lányokkal így volt), de nem hittem el, hogy ebből lehet valami… Majd 23 óra körül elment a nyákdugó is. Lepihentem, és elkezdtük mérni az időközöket és a fájások hosszát…
Tovább olvasom

Erdélyi szüléstörténet

Egy Dúla blog olvasó küldte el szüléstörténetét Erdélyből, köszönöm neki. Egyetlen magyarázat kívánkozik csupán a szöveghez: arrafelé kecskének hívják a szülőágyat.

Amikor férjemmel elhatároztuk, hogy gyereket szeretnénk elmentem a számomra kötelező vizsgálatokra ugyanis van egy szívbetegségem nevezetesen WPW-szindrómám. Megkérdeztem az orvosokat, hogy mennyibe fogja befolyásolni várandósságomat, szülésemet. Leggyakrabban azt a választ kaptam, hogy nem támogatják a természetes szülést, mert szerintük túl nagy a rizikó a szívemnek.
Tovább olvasom

Érintettől az érintettnek: segítség császármetszés esetén

Szőke Sarolta Debrecenben élő dúlatársam kétszer szült, és bár mindkétszer természetes szülésre készült, mindkét alkalommal császármetszéssel hozta világra gyermekét. A szülések körül átélt élményei és tapasztalatai arra sarkallták, hogy honlapot és könyvet írjon, okostelefon alkalmazást készítsen ebben a fontos, de eléggé elhanyagolt témában.

Honnan jött az ötlet, hogy dúlaként császármetszéssel kapcsolatos könyvet írj és ilyen témájú honlapot szerkessz?
Saját élményből. Mindkét gyermekem sürgősségi császármetszéssel született. Az elsőnél elég váratlanul és felkészületlenül ért a műtét. Háborítatlan szülésre készültem és a várandósság alatt úgy voltam, hogy én úgy se császárral szülök, így nem tájékozódtam a témában. Amikor egy-két napom volt terminus előtt és látszott, hogy baj van, azt tapasztaltam, hogy hiányzik egy átfogó tájékoztató weboldal a császármetszésről, ahol gyorsan utána-olvashatnék a bennem felmerülő kérdéseknek.
Tovább olvasom

Dúlás sikeres VBAC szüléstörténet: Amire azt mondták nem lehet…

Zsanett előző szüléstörténetében leírta, hogyan született meg kisfia mióma miatt császármetszéssel. Másodjára egészen tudatosan készült a várandósság alatt: másik kórházat, császármetszés utáni hüvelyi szülést (VBAC-t) támogató orvost és dúlát keresett magának szüléséhez.

Az első szülésem császáros volt amire igazán semmilyen ok nem volt annak idején, így amikor a következő babát terveztük már előre keresgéltem. Meg is lett az eredménye, egy kiváló orvossal és egy kiváló dúlával vártuk a kislányomat egy császár és egy mióma műtétet követően…
2013.02.11-én kezdődött az egész. Előtte is voltak jóslófájások, és 1-2 napja valami megmagyarázhatatlan nyugtalanság, de amit olyan 15.30 körül éreztem, azt rögtön tudtam hogy más lesz: elkezdődött. Jött még 1-2 fájás de utána nem jött több így lementem a fiamért, Szabolcsért az oviba. Ahogy haza értünk, újra kezdődtek.
Nem voltak igazán erősek, és csak 20-30 percenként jöttek, de azért elfogott az izgalom. Nem voltak vészesek a fájások, de fekve azért már megizzasztottak. A dúlámmal többször értekeztem, neki is az volt a véleménye hogy elkezdődött, már csak idő kérdése mikor lesz baba belőle?
Tovább olvasom

Szüléstörténet: Család lettünk

Zsanett két szüléstörténetet küldött. Az első szülés mióma miatt tervezett császármetszéssel történt, de nem programcsászárral: a vajúdás beindult szépen magától. Zsanett a második várandósága idején dúlát választott magának, császármetszés után természetes úton született – ide kattintva el is olvashatod, hogyan.

Már a terhességem alatt szólt az orvosom, hogy a mióma műtétem miatt csak császáros szülésem lehet. Ezen egy kicsit elkeseredtem, mivel apával már elterveztük, hogy apás szülés lesz, és szerettem volna kipróbálni a labdát, kádat is a vajúdás alatt. De persze beletörődtem, mert sajnos abban a városban, ahol laktam, más orvos sem vállalt volna.
2007. 09. 23-án elkezdtem „barnázgatni”. Sejtettem, hogy talán a nyákdugó fog távozni, de persze biztos nem voltam benne. Igazam lett, estére tényleg távozott. Gondoltam, hogy már túl sok nem lehet vissza, ezért nekiláttam az utolsó simításoknak. Másnap a „barnázgatás” megint elkezdődött ezért felhívtam az orvosom, hogy ez normális-e? Azt mondta, hogy nyugodjak meg, ilyen lehet, ha viszont véreznék vagy a magzatvíz folyna, irány a kórház. Ez a nap is eltelt, nem történt semmi. Éjjel alig tudtam aludni – mintha éreztem volna, hogy valami már elkezdődött. Hajnalban kimentem wc-re és akkor vettem észre, hogy már nem „barnázgatok”, hanem vérzek, de nem erősen. Zuhany, rendbe tettem magam, majd felébresztettem apát, hogy talán be kéne menni a kórházba.
Tovább olvasom