Szülés előtt álló anyák által leggyakrabban feltett kérdés, hogy miről ismerik majd fel, ha a vajúdás elindult. Mikor kell bemenni a kórházba? Hogyan különböztessék meg a jósló fájásokat a vajúdás kontrakcióitól? Mi a teendő, ha megreped a magzatburok? Mit jelent a kontrakciókhoz társuló vérzés? Különösen az először szülők esetében okozhat fejtörést mindezek eldöntése. Ebben szeretnék segíteni.

A szülés megindulásának jelei: pl. a nyákdugó távozása

A nyákdugó egy kocsonyás-zselés állagú anyag, ami hermetikusan zárja a méhszájadat a külvilágtól. A tejszerű és ragadós nyák a menstruációs ciklushoz hasonlóan szülés előtt általában átalakul tojásfehérje-szerű, nyúlékony nyákká. Mennyisége igen változó, lehet kevés, alig észrevehető, de bőséges is. Színe az áttetsző-tisztától a rózsaszínűn át a vérrel színezett nyákig változhat. Nem biztos, hogy tapasztalni fogod a nyákdugó távozását. Én is csak Péter fiam születésénél találkoztam vele. Fontos még tudnod, hogy a váladék megjelenése és a vajúdás kezdete között akár napok is eltelhetnek.

Burokrepedés

A burokrepedés és a magzatvíz elfolyása minden különösebb előjel nélkül szokott bekövetkezni. Lehet, hogy éjszaka arra ébredsz, hogy egy kis pukkanást érzel, és meleg víz áraszat el, de ugyanez napközben is megtörténhet. (A kényelmetlenségek elkerülése végett a szülés közeledtével érdemes egy-két jó nedvszívóképességű betétet magadnál tartani.) Az is előfordulhat, hogy csak cseppenkénti magzatvíz szivárgást észlelsz. A magzatvizet nem tudod visszatartani, mint a vizeletet, és a szaga sem savanyú-csípős, hanem édeskés. Színe normális esetben az átlátszó-fehértől a homályos sárgáig terjed. Az, hogy mennyi víz távozik, függ a babád elhelyezkedésétől (mennyire zárja el a medencébe beékelődött fejecske a víz útját), illetve hogy hol, és mennyire repedt meg a magzatburok (ha fenti részen, és hajszálnyi repedéssel, akkor csak szivárog a víz). A magzatvíz elfolyását gyakran nem kísérik fájások, de az a tapasztalat, hogy a vajúdás általában 24 órán belül magától beindul. István fiam születésekor nálam is így történt. Elfolyt egy kis víz, de fájások sehol. Mire aztán a kórházban beértünk, és a CTG vizsgálattal végeztünk, beindultak a kontrakciók.Ha a magzatburkod megrepedt, nyitott az út a baba felé, ezért fokozottan ügyelned kell a higiéniára. Vigyázz, hogy semmi se jusson a hüvelyedbe! Két dolog tilos ilyenkor: az  ülőfürdő és a behatolással járó szeretkezés. Ha van választott orvosod vagy szülésznőd, értesítsd a fejleményekről.

Erősödő és rendszeressé váló méhösszehúzódások

A várandósság vége felé bizonyára tapasztalod, ahogy a méhed készül és gyakorlatozik a közelgő szülésre. Ennek jeleként egyre gyakrabban érezhetsz jóslófájásokat: naponta többször is keményedik a hasad. Ezek a kontrakciók rendszertelenek, vagy csupán átmenetileg rendszeresek, és ha pihensz, általában maguktól meg is szűnnek. A valódi méhösszehúzódások ezzel szemben rendszeresen jelentkeznek. Kezdetben a menstruációs görcsökhöz hasonlíthatnak, majd egyre erősebbek és gyakoribbak lesznek. Mérjétek meg és jegyezzétek fel a kontrakciók sűrűségét és hosszát, azaz hogy hány perc telik el két fájás között, és hogy egy fájás mennyi ideig tart.  A legtöbb ajánlás szerint ha a kontrakciók már két-három órája rövid időközönként (kb. 5 percenként) követik egymást, és hosszabb ideig (hozzávetőlegesen 1 percig) tartanak, itt az ideje, hogy értesítsétek a szülésznőt vagy az orvost, és elinduljatok a kórházba. Természetesen a mért időtől függetlenül,  ha az anya nyugtalan, vagy nem érzi biztonságban magát, indulni kell. (Előfordulhat, hogy a szülészetre érve a fájásaid gyengülnek, ritkulnak, ami a kórházi környezetnek tudható be. Ha ekkor úgy tűnik, még nem érkezett el a szülés ideje, érdemes mérlegeljél, hogy kéred-e felvételedet az osztályra, vagy inkább hazamész.)

Rosszullét, hányás, hasmenés

Az erősödő méhtevékenységet kísérheti rossz közérzet, hányás. Ez nem kellemes, de azt jelzi, hogy a vajúdás elindult, és hogy tágul és felfejtődik a méhszájad. A szülésznők ezt nagyon jó jelnek tarják, mert a “csatornák” megnyílását jelenti: ahogy a méhszáj nyílik, vele nyílik a gyomor záróizma is. A hasmenés hatására megtisztul és kiürül a szervezeted. A fellépő hasmenéssel együtt általában megindulnak a kontrakciók, mert a belek aktivitása a méh izomzatára is áttevődik.

Vérzés

Lehet, hogy az utolsó napokban kevés friss, világos vért találsz a fehérneműdön vagy a betéteden (esetleg barnás színezetűt, mint a menstruáció utolsó napján). Ez azt mutatja, hogy a méhszáj tágul, ám ez sohasem jelent menstruációs erősségű vérzésnél nagyobb mennyiséget, inkább csak pecsételő vérzést. Ha erős, világospiros, nagy mennyiségű vérzést tapasztalsz, késlekedés nélkül indulj a kórházba, és értesítsd az orvosod!

Végezetül Ingeborg Stadelmann nagy tapasztalatú bába szavait idézem:

Amint egy állapotos nő nyugtalanná válik, aggódik, és segítséget kér, lehetőség szerint azonnal bábát vagy szülészorvost kell hívni, illetve keresni kell egy kórházat. Mindegy, hogy a kontrakciók rövidebb vagy hosszabb időközönként következnek be, fellép-e burokrepedés vagy vérzés, éjjel vagy nappal van, és hogy ez a nyugtalanság a számított időpont előtt vagy után jelentkezik. Az anya magatartása mindennél egyértelműbben jelzi, hogy mikor van szüksége segítségre.

Lehoczky Krisztina: Világra születni

Lehoczky Krisztina: Világra születni

Megkértem pár édesanyát, hogy osszák meg velünk, hogyan indult a vajúdásuk?

Március 13-án, hétfőn voltam kontrollon az orvosnál, aki mindösszesen annyit állapított  meg, hogy megrövidült a méhnyak. Ezen kicsit el is keseredtem. Reménykedtem benne, hogy valami komolyabb hírrel áll elő. Kedden délelőtt távozott a nyákdugó, amiről én (szégyen, nem szégyen) nem is nagyon tudtam, hogy van, így igazi meglepetést okozott.  A szülésznővel beszéltem telefonon, ő biztatott, hogy figyelgessem magam, de igazából nem éreztem semmit, hiába is figyeltem. Aztán délutánra beindultak a történések. Talán leginkább a menstruációs görcsökhöz tudnám hasonlítani az érzést, csak eleinte sokkal távolibbnak, tompábbnak éreztem. Határozottan érezhető volt, ahogy a méhem elkezd dolgozni. Idővel ez mind erősebbé vált. A szülésznő javaslatára forró fürdőt vettem, ami nem erősítette fel különösebben a fájásokat, viszont jól esett. A fájások között eltelt idő változó volt. Elszórtan jöttek a fájások. Aztán ahogy teltek az órák, egyre inkább rendszeressé váltak, a természet irányította a folyamatot. Szépen, lassan a maga ritmusában.

– Tünde (33 éves, egy 3 éves kislány és egy pocaklakó édesanyja)

Nekem különösebb előjele nem volt. Igaz, egyre nehezebbnek éreztem magam. Azon az este már kifejezetten nehezen jöttem fel a domboldalon. Tudom, hogy nagyon akartam, hogy meginduljon, mert már majd egy héttel voltam túl a kiírt időponton. Úgy gondoltam, legjobb, ha elfolyik a magzatvíz. Ez nemsokára, hajnali fél egykor meg is történt. Érdekes, mert pont úgy, mint az éjszakai esőknél: 5 másodperccel hamarabb felkeltem, és utána éreztem, hogy elönt a magzatvíz. Az első percben teljesen magabiztos voltam, mert  tudtam, hogy ilyenkor másfél-két dl folyik el általában. Csak miután azt éreztem, hogy ez sokkal több, kezdtem izgatottabb lenni. A férjem nem nagyon tudott magához térni – még a mély alvási szakaszban volt – ezért éreztem, hogy egyelőre csak magamra számíthatok. Először Orsival, a dúlámmal beszéltem – ez megnyugtató volt -, majd a szülésznőmmel, aki kérte menjünk be a kórházba, ő  is benn lesz reggel hétre. Lefürödtem, összepakoltam, addigra az ifjú leendő apa is valamennyire magához tért. Mire beültünk a kocsiba már nevetgélős hangulatban voltam, igaz nem jöttek a fájások. Mindannyian tudtuk (Orsi is velünk jött), hogy ez bizony hosszúra is húzódhat. Így is lett….

– Fatime (30 éves, a 6 hetes Bulcsú mamája)

2006. november 28.-ára voltam kiírva Ádámmal.
Mivel az orvos szerint kevés volt a magzatvíz a pocakomban, egy héttel a szülés előtt már a kórházban feküdtem, megfigyelés alatt. Ez abból állt, hogy naponta NST vizsgálatot végeztek, magzatmozgás számlálással. Nagyon szerettem NST-re járni, mert hallhattam Ádám szívveréseit. Ott feküdtem a szülőágyon, nap mint nap  és elképzelem, hogy milyen lesz majd a szülés. 28-án egész nap vérezgettem,  és a jósló fájásaim tíz- tizenöt percenként jöttek. Nagyon jó kedvem volt. Annyira emlékszem, kinn ültünk a folyosón a férjem anyukájával, és az egész délutánt végignevettük. Este munka után jött a férjem, mint minden nap. Vett magának hamburgert meg sült krumplit (rólam tudni kell nem eszem mekit), de úgy befaltam, mintha egy hete nem ettem volna semmit. Nagyon vicces volt. A mai napig is, ha szóba jön, nagyokat nevetünk rajta. Este hétkor az orvosom adott egy kúpot (bár úgy volt, hogy ezt a kúpot reggel kapom!!!), ettől avagy a természet tette a dolgát, öt perces fájásaim lettek. Besétáltam a szülőszobába, az ügyeletes orvos megvizsgált. A vizsgálat közben elfolyt a magzatvizem, és tudtam, hogy reggel már a kezemben tarthatom a kisfiamat. Nagyon-nagyon boldog voltam!

– Veronika (36 éves, egy majdnem 3 éves kisfiú édesanyja)

Felhasznált irodalom: I. Stadelmann: A bába válaszol (181-195. o.), Katalizátor Kiadó, 2007.

Olvass még több cikket a szülésről a Dúla blogon! Iratkozz fel a hírlevélre!