Császármetszés után természetesen szülni – gondolatok és tippek anyáktól anyáknak – II. rész

A múlt heti bejegyzés folytatása következik. Olyan jó, hogy ennyi tapasztalat, megosztás és érzés összegyűlt! A kérdezz-felelek folytatását tervbe is vettem. Ha neked is volt császármetszés után hüvelyi szülésed, és szívesen válaszolnál a lenti kérdésekre, osztanád meg a várandósság és szülés körüli tapasztalataidat, írj nekem ide kattintva. Köszönöm! :-)

Hogyan készültél a császármetszés utáni szülésre?

Olvastam vbac szüléstörténeteket, utánanéztem a természetes szülés folyamatnak. Sokszor elképzeltem hogy sikerül, ami legnehezebb volt: elengedni az előző szülést, elfogadni hogy az úgy sikerült. Kerestem egy dúlat, aki támogatott végig. – Vera

Legfőképpen lelkileg. El akartam hinni, hogy képes vagyok természetes úton világra hozni a második kisbabámat, kárpótolandó azt az űrt, ami az első gyermekem sürgősségi császármetszéssel születése során keletkezett a lelkemben. Rengeteg külföldi oldalt átbogarásztam, a VBAC statisztikáit bújtam és igyekeztem ezt megélt kismamák tapasztalatait és történeteit is elolvasni. – Gabi

Másik kórházat kerestem, szülésfelkészítőre mentem, kérdezősködtem több helyen is a lehetőségeinkről. Olvastam, a Bába válaszol c. könyv olvasásánál jöttem rá, hogy asszonytársi segítőre van szükségem, dúlára. Interneten keresgéltem és így akadtam rá Lénárd Orsira. – Bné R. O.

Már a műtét után másnap kérdezgettem a szülésznőt, hogy még lehet-e részem hüvelyi úton való szülésben? Amikor terhes lettem, elmentem egy VBAC körbe, olvasgattam a témában. Akkoriban jártam egyfajta lelki gondozásra. A „Segítőm” ajánlott egy dúlát, akit végül felkerestem. – Ágnes

Megismerkedtem a fogalom (VBAC) valódi tartalmával, jelentőségével. Elfogadtam, hogy annak ellenére, hogy az orvosi evidenciáknak megfelelően igazából kevés számú az a császármetszésen átesett nő, akinek ténylegesen ellenjavallani kellene a VBAC-ra való készülést, ma Magyarországon (Bp-en) mégis kevés az az orvos, aki ezt valójában támogatja, és lényegében felvállalja. Azaz a gondozó orvos részéről egy szemléletet, egy tényleges aktív pozitív hozzáállást kell, hogy jelentsen. Ennek megfelelően egy szűk körből tudtam magamnak orvost választani. Nagyon zavart, hogy ha biztosra akarok menni, akkor csak néhány sztár orvos közül választhatok. De ezt végül elfogadtam (mint jelenkori helyzetet) és a végén maximálisan elégedett voltam. Remélem a „VBAC-s orvosok” köre nő. Végiggondoltam, hogy az előző szülésemnél milyen okok vezettek a császármetszéshez (nem programozott volt), ezek mentén próbáltam változtatni… Orvos és kórházváltás, dúla keresés, sok beszélgetés és a szülés valódi folyamatához közelhozó olvasmányokban való elmélyülés. – Luca

Elsősorban lélekben, aztán rengeteg utána-olvasással a témában és a megfelelő támogatók megkeresésével. – K. E.

Valamikor fél időben jutottam el a dúlaválasztáshoz. Nem hiszem, hogy egyedül sikerült volna a megfelelő orvost és kórházat megtalálni. Fizikailag talán nem készültem fel eléggé, amit a vajúdás fájdalmassága és hosszúsága is mutat, valamint a gátrepedés mértéke is, habár használtam olajat, de talán nem elég hatékonyan. A szellemi, lelki hátterét sikerült jobban megalapozni, a dúlámmal töltött órák nagyon sokat segítettek ebben. Valamint nagyon sok mindent elolvastam a témáról, szóval végül meggyőződtem arról, hogy (számomra) a helyes döntés tulajdonképpen a hüvelyi szülés császármetszést követően is sőt, főleg azután. – Orsi

Legfontosabbnak talán a megfelelő segítők megtalálását tartottam. Sokat olvastam, szakirodalmat (Vajúdástámogatás mindenkinek, Útmutató szüléshez, Lelki köldökzsinór, Szülés, ahol én irányítok…), szüléstörténeteket és rengeteget beszélgettem anyukámmal, aki szintén két, előzetes császármetszés után szült természetes úton. – FTP

Bár az első gyermekünk hüvelyi úton született, a másodikat császármetszéssel segítették a világra. Azután a harmadik baba születéséig csak szűk másfél év telt el, így fel kellett készülnünk arra, hogy ismét császármetszésre kerülhet sor. Nagyon szerettem volna természetes szülést, de nyilván a kisbaba érdekei voltak az elsők. Mi mindenesetre nagy bizalommal kértük fel Orsit a feladatra, hogy dúlaként kísérjen minket a szülésen, akárhogyan is végződjön. – Móni

Nem készültünk. A környezetemben akinek császárja volt, mindenkit császároztak utána, nem is tudtam hogy van más lehetőségem is. – Dia

Mit gondoltak családtagjaid és barátaid arról, hogy császármetszés után természetes úton szeretnél szülni? Befolyásolt a véleményük?

A szűk családom (férjem, szüleim, testvéreim) maximálisan támogatott, teljesen egyértelműnek tartották, hogy természetes szülésre készülök. Mások véleménye nem igazán számított. – K. B.

Úgy érezem támogatnak, sorstárs anyuka „felnézett rám”, vagyis értékelte a bátorságomat. Családtagok nem sokat tudtak ennek nehézségeiről, „boldog tájékozatlanság” :-) – Bné R. O.

Ha jól emlékszem, akkor senki nem akart erről lebeszélni. Férjem és barátaim támogattak. – Ágnes

Mélyebben csak édesanyámmal és a férjemmel beszéltem meg a terveimet. Persze ha szóba került és valaki kérdezte, nem titkoltam, hogy nagyon szeretném, ha másodszor sikerülne természetes úton megszülni a kisbabámat. Szerencsére mindketten támogattak, mindenben mellettem álltak (talán mert látták az elszántságomat), de nem titkolták, hogy féltenek és számukra az a legfontosabb, hogy a baba is és én is egészségesek legyünk. – K. E.

Mindenki támogatott. Nem igazán éreztem ennek a súlyát, hogy olyan nagy dolog lenne császár után természetesen szülni. Senki nem kerített neki nagy feneket. Inkább olyan véleményeket kaptam – főleg ismerősöktől -, hogy mennyivel könnyebb a császár, miért akarok én másodjára szenvedni? – Ági

Többnyire támogattak, férjem pedig a maga módján állt mellettem. Biztonságban akart tudni minket. Nem igazán számított neki a szülés módja, csak az, hogy mindketten egészségesek legyünk, szóval minden alkalommal legelőször őt kellett meggyőznöm egy-egy döntés helyességéről. Amikor ez sikerült, akkor már én is biztos voltam benne. :-) – Orsi

Mindenki nagyon biztatott és támogatott, nem találkoztunk lelombozó, negatív hozzáállású véleménnyel a közvetlen környezetünkben. – Móni

Közeli barátok, rokonok természetesnek vettek hogy vbac-re készülök. Nagy volt a nyomás, mert előttem egy évvel a nővéremnek ugyanez sikerült. Megint úgy ereztem, hogy teljesítenem kell, nem lehet megint jobb nálam, de a szülésig ezen is túljutottam. A fejem támogatott, de félt hogy megint olyan nehéz lesz a vége, mint a császárnál, ezert kifejezetten örült a dúlának, és bízott benne, hogy leveszi a terhet a válláról. – Vera

Hogyan találtál támogató szemléletű kórházat és orvost a császármetszés utáni szülésedhez?

Nem keresgéltem. Oda mentem be szülni ahová tartoztam, a SOTE II-re. – Krisztina

A te blogodon a VBAC oldalt és szüléstörténeteket olvasva, valamint ismerősöm ajánlására választottam dr. Ujvári Attilát. – Kata

Ragaszkodtam a nőgyógyász doktornőhöz, aki a második szüléskor műtött, és nagyon jó kapcsolat alakult ki köztünk. Valahányszor faggattam a hüvelyi szülés lehetőségéről, kitartott az álláspontja mellett, miszerint a szüléskor fog kiderülni, hogy sikerülhet-e természetes úton, és még az utolsó szakaszban is szükségessé válhat a műtét. Mindenesetre úgy indulunk neki, hogy minden lehetőség adott a hüvelyi szüléshez. – Móni

Nehezen találtam orvost és kórházat, mert későn kezdtem keresni, és nem is nagyon tudtam bízni bennük. Az volt a tervem hogy sokáig otthon vajúdok, ez sikerült is. Bar vbac témában sokat emlegetett dokim volt, nem voltam vele elégedett abban a fel órában, amit a szúlószobán töltöttünk. El vagyok keseredve orvos/kórház témában (várandósan is ez volt), mert most sem tudnék jobban választani. Inkább csak hátráltattak a szülésemet, otthon viszont legálisan nem szülhetek, tehát ha lesz következő szülésem, akkor ez elég patthelyzet. Begyűjtöttem sok orvos nevet fórumokról, párat felhívtam. Néhánynál jártam, nekem az árak is nagyon durvának tűnnek, és bar fix tarifás orvosom volt, nem kapta meg az elvárt összeget, mert élesben sajnos nem úgy teljesített (valószínűleg nagyon fáradt volt, de ez nem mentség). – Vera

Az egyik barátnőm ajánlotta a Szent István Kórházat és azon belül a saját szülész-nőgyógyászát. Személyes találkozásunkkor azonnal előhozakodtam a VBAC-el, aminek ő nem látta semmilyen akadályát, sőt biztatott is rá. – Gabi

A kórházat a bababarát szemlélet alapján választottam, az orvost a VBAC-s ajánlások, és végül leginkább Orsi, a dúlám számomra megbízható véleménye alapján. – Luca

Nagy szerepe volt a dúlámnak abban, hogy végül kórházat és orvost váltottam. A közös beszélgetéseink során ő volt az, aki rávezetett arra, hogy a siker érdekében nem árt váltanom. Sokat olvasgattam kérdezősködtem a témában, hogy ki lenne jó. 3 orvossal beszéltem. Egy már nem vállalt (30. hét körül jártam), a másik kettő közül pedig szimpátia és szakmai tapasztalat alapján választottam. – Ágnes

A kórház adott volt, meg voltam elégedve az István kórházzal, illetve fontos szempont volt, hogy ha mégis császár lesz belőle a férjem mellettem lehet utána. Ismerősök ajánlották dr. Ujvári Attilát, aki a terminus körül pont szabadságon volt, ennek ellenére elvállalt, mert ragaszkodtam hozzá, mivel ő volt az első olyan orvos, aki már telefonon keresztül is megnyugtató, támogató volt, kezdetektől partnerként kezelt. – FTP

Gondolatban a végcélom az István Kórház volt, de mivel messze van és nem ismertem onnan senkit, előbb a köztes állomást fedeztem fel. Ez nem tetszett (János Kórház), és ezért vívódtam. Lénárd Orsival való első találkozásunk után tudtam, hogy nekem az Istvánban és dr. Ujvári Attilával kell szülnöm, Orsi támogatásával. Még aznap este Zalánnal, a férjemmel megbeszéltük, hogy vállaljuk az ezzel járó anyagi terheket mert megéri nekünk a nyugalmunk, biztonságunk szempontjából. Hiszen ez a záloga a természetes szülésnek. :-) – Bné R. O.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást számodra a császármetszés utáni hüvelyi szülés tervezésekor és a megvalósulásakor?

Amikor úgy éreztem, kicsúszik a lábam alól a talaj. 40+2 napra az orvosom azt javasolta, legyen ismét császármetszés, mert óriási a baba, nagyon fent van, és semmi jele annak, hogy elindulna magától a szülés – miközben otthon 26 órája voltak fájásaim. Nem értettem, miért nem tágulok. Rövidre fogva a történetet, 40+3 napon úgy mentünk be reggel, hogy műtétre készült az orvosom. Egy utolsó vizsgálatot kértem, hogy valóban nincs-e változás. Az orvosom ekkor 2 ujjnyi nyitott méhszájat tapasztalt és mosolyogva mondta, hogy belekezdhetünk a sima szülésbe. – Bea

Kislányom a 37. héten sem fordult be, így döntenem kellett: vállalom a külső fordítást, vagy valószínűleg újra császár lesz (ha nem fordul meg magától, valami csoda folytán). Iszonyú nehéz döntés volt! Végül vállaltam, és sikerült! – Éva

Nagyon féltem a kimenetelétől: sérül vagy belehal valamelyikünk a szülésbe. Szétnyílik a hegem. Legjobban azonban attól rettegtem, hogy mint az első szülésnél, a széteső kontrakciók miatt baj lesz, ismét császároznak majd. Nem hagynak esetleg vajúdni. – Ágnes

Kihívás volt elhinni, hogy nekem is sikerülni fog, de ha nem sikerül, akkor sem kell szégyenkeznem. Sokáig nem hittem el, hogy kifér belőlem egy baba, ezt volt a legnehezebb legyőzni. Az is sok fejtörést okozott, hogy hol legyen a tesó, míg otthon vajúdok majd? Féltettem, hogy mi lesz vele? Bár ez vbac-független, de a szülés után is miatta aggódtam, hogy hogyan viselte nélkülünk az éjszakát? – Vera

Le kellett küzdenem a félelmeimet a fájdalommal és az ismeretlennel szemben. – Gabi

Igazából azt hiszem csak a döntés meghozatala, hogy kivel és hol? Utána semmi félelem nem volt bennem. Úgy mentem szülni, hogy sikerülni fog. – Bné R. O.

A legtöbb orvos majd’ egyöntetű állásfoglalása a témával kapcsolatban nagyon megnehezítette a dolgomat. Kitartani amellett, amit elhatároztam, és megtalálni a megfelelő orvost, olykor szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. – Orsi

Amikor már minden objektív körülmény adott volt (orvos, dúla, rendben zajló terhesgondozás…), volt egy félelmem, hogy nem fog sikerülni. Ekkor segített egy nagyon jónak bizonyuló módszer. Újra és újra, hosszan és hosszan elképzeltem az előttem álló szülés csodálatos élményét, lépésről-lépésre, különös gonddal azon a ponton való túllépést, ahol előzőleg elakadtam (majdnem teljes tágulás), illetve a kitolás gyönyörű szakaszát, ahogy a babám áthalad a szülőcsatornában, és egyenesen a mellkasomra helyezik. Sokat vizualizáltam az utolsó hetekben. – Luca

Elengedni a félelmet, hogy nem sikerül, hogy nem vagyok képes rá… – K. E.

Hogyan állt a kórház/szülészorvosod a terminustúllépés eshetőségéhez a tervezett vbac esetén?

Betöltött 41 hetesen indítás lett volna, ezert indítás előtti este bábakoktélt ittam, hajnalra megszületett a babám. Utáltam, hogy a készülődés amúgy jó értelemben izgalmas utolsó napjait megkeserítette a szúlesindítás lehetősége. Nagyon féltem, hogy nem indul be, talán ezert is nem bújt ki utolsó pillanatig. A főorvosi bemutatáson meg két napot kaptam, akkor már bő 2 ujjnyira volt nyitott a méhszáj. Burokrepesztest semmiképp nem akartam (előző szülésnél utána kezdődtek a gondok), így maradt a bábakoktél. Erről az orvosom is tudott, és esetemben támogatta is, mert nem tudott jobbat a burokrepesztésen kívül (sajnos várni nem akartak). – Vera

Nem volt orvosom, de a terhesgondozáson, azt mondta az orvos, hogy ha lejár a terminus utána be kell feküdnöm. Annyi szerencsém volt, hogy 4 napos hétvégére esett, így kaptam pluszba 3 napot Így sikerült megúsznom a befektetést. – Krisztina

Az orvosom már így is szembe ment a kórház gyakorlatával. – Bea

Egy hét haladékot adtak, de szerencsére az orvosom a terminusomat is jól számolta, nem siette el! – Éva

Nem esett róla szó. – Ági

Mivel nem született meg terminus előtt a babám, egy hét túllépést engedélyeztek. Végül 40+7. napon született meg a kisfiam, ballon-katéteres indítással. – Kata

Az orvosommal megbeszéltek alapján a 42. hétig vártunk volna. – K. B.

A második gyermekem a 41. héten érkezett, spontánul beindult a szülés. Az orvosom nem sürgetett, nyugtatgatott. Az utolsó héten naponta jártam ctg-re és kétnaponta köldökzsinór áramlásos vizsgálatra. – Gabi

A lehetőségről se hallottam sajnos! A dokimat 39 hétig kérdezgettem, hogy mi lesz, hogy lesz, de konkrét választ nem kaptam soha. Ha csak megemlíti, hogy lehetséges, akkor legalább fejben készültem volna. – Dia

A szülésre való felkészülés során tudtál-e a császármetszés utáni hüvelyi szülés lehetséges kockázatairól? Hogyan állt a kérdéshez az orvos és a szülésznő?

Igen, a kockázatokról is olvastam sokat, kérdeztem az orvost is, szülésznőt is. Megnyugtattak, hogy bár vannak kockázatok, ezek az esetek nagyon alacsony százalékában következnek be, illetve, hogy a kockázatok még így is alacsonyabbak, mint a császármetszés kockázatai. Az alternatív szobában a folyamatos CTG miatt nem szülhettem, más korlátozással azonban nem találkoztam. Szülés közben folyamatosan nézték a baba szívhangját, de a hegvastagságot nem is vizsgálták. – Kata

Igen, tudtam, ahogy a természetes szülés lehetséges kockázatait is. Mivel végig minden rendben volt a terhességem alatt, így a témát csak érintettük a doktornővel és a dúlámmal (választott szülésznőm nem volt). Tisztában voltam vele, hogy a vajúdás alatt végig ctg lesz rajtam, bíztam a segítőim tapasztalatában és éreztem, hogy minden rendben lesz! – K. E.

Az orvos nagyon rugalmasan és teljes mellszélességgel támogatta a hüvelyi szülés tervezetét. Ellenben az őáltala javasolt szülésznő többször tett kísérletet a lebeszélésemre, még közvetlenül a vajúdás alatt is. – Gabi

Igen, tudtam a kockázatokról. Az orvos és a szülésznő is nagyon jól reagált erre a szituációra, attól függetlenül, hogy nem volt se orvosom, se szülésznőm. – Krisztina

Tudtam, de ezekkel sem számoltam, eszembe se jutott, hogy gond lehet. Csak egy újabb elakadástól féltem. Nem mint kockázattól, hanem mint belőlem jövő „gyengeségtől”. Nem riogattak. – Luca

Igen, a hegszétválásról már a várandósság elejétől kezdve sokat beszéltünk. Különös figyelemmel vizsgálták az érintett területet a szülés alatt is, sokszor kellett beszámolnom az onnan érzett esetleges fájdalmakról. A baba megszületése után hegbetapintásos belső vizsgálatra is sor került, amely viszont korántsem okozott olyan fájdalmat, mint vártam. Inkább csak kellemetlenségnek éreztem. – Móni

Természetesen tudtam, ezekre gyakran felhívták a figyelmemet… Szülésznőm nem volt, az orvosom viszont minthogy támogatta döntésemet, segített megérteni, mi növeli a kockázat lehetőségét. Igazság szerint mire hozzá eljutottam, már több orvossal is körüljártam a témát. Tőle kaptam viszont először arra vonatkozó tanácsokat, hogy hogyan lehet valamelyest kockázatmentesebbé tenni a szülést? – Orsi

Tisztában voltam a számokkal, és a szülés előtt rengeteg papírt kellett aláírnom a kórházban. Ezekben is szerepeltek a statisztikák a hegszétválás lehetséges kockázatáról. – FTP

Igen, sokat olvasgattam, kérdezősködtem a témában. Fogadott szülésznőm nem volt. Orvosom viszont nagy tapasztalatokkal rendelkezik VBAC területén. – Ágnes

Kértél-e fájdalomcsillapítást a vajúdás alatt? Ha igen, milyet?

Nem kértem. – Gabi

Nem. A császárral végződő szülésemnél volt EDA, tudtam, hogy nem szeretném. Nagyon fájt, de megérte kibírni. – Bné R. O.

Mindenképpen szerettem volna elkerülni. Külön felhívtam a férjem, dúlám és orvosom figyelmét, hogy „ha könyörgök se adjanak”. – Ágnes

A férjem két erős, gondoskodó kezén kívül semmit. – Luca

Nem és nagyon örülök, hogy tisztán mentem végig ezen a kemény, de csodálatos úton. – K. E.

Igen. Valamiféle szedatív szert kaptam, hogy két kontrakció között tudjak pihenni kicsit… – Orsi

Nálam végül az oxitocin hozta meg haladást, így pokoli fájdalmaim voltak, ennek ellenére nem is merült fel a fájdalomcsillapító gondolata. A dúlám alkalmazott rengeteg természetes fájdalomcsillapító technikát, ezekért borzasztóan hálás voltam. – FTP

Nem kértem, nem éreztem szükségét. – Zsanett

A vajúdás utolsó szakaszában, amikor az igazi eget rengető fájások kezdődtek, szóba került a fájdalomcsillapítás lehetősége. Mivel segítőim úgy jósolták, hogy már csak fél-egy óra van hátra, végül lemondtam róla, és csak No-Spát kértem. – Móni

Nem. – K. B.

Szerinted mi a 3 legfontosabb dolog, ami hozzájárult ahhoz, hogy császármetszés után természetesen tudtad világra hozni kisbabádat?

A megfelelő segítők kiválasztása, a sok-sok átbeszélgetett óra (Orsival, a dúlámmal, férjemmel, családommal…), és egy mogorva szülésznő, aki a szülés előtt 24 órával hazaküldött rendszeres fájások mellett, és így otthon vajúdhattam. – Luca

A legfontosabb a pozitív gondolkodásom volt szerintem. Az orvoson is sok múlt. Ha nem lett volna olyan kitartó, lehet, hogy nem sikerül a VBAC-m. Azután a párom támogatása. – Krisztina

1. A kislányom is úgy akarta, és nem volt gond a terhességgel. 2. Nagyon szerettem volna. 3. Az orvosom nem félt a nagy baba ellenére sem. – Ági

Megfelelő informáltság (az, hogy utána jártam mindennek alaposan), férjem támogatása, Orsi dúlám és Ujvári doki a legmegfelelőbb kórházi háttérrel. Az ügyeletes szülésznő is fantasztikus volt. Még a kitolást is állva is segítette, csak a legeslegvégén kellett feküdnöm, kengyel nélkül és félig ülve. – Bné R. O.

A dúlámmal való beszélgetések és az ő jelenléte a szülésnél, férjem támogatása és részvétele a szülés közben, az orvos hatalmas tapasztalata és türelme. Kell írnom egy negyediket is: a 100%-os bizalmam bennük és abban, hogy képes vagyok rá. – Ágnes

A legfontosabb talán a férjem feltétel nélküli támogatása, a második az engem körül vevő támogató közeg (dúla, doktornő), utoljára említeném saját magamat, a hitemet a sikerben. :-) Amit nem hagyhatok ki, az Ina May Gaskin- Útmutató a szüléshez c. könyve. Rengeteg erőt adott az utolsó hónapokban és a vajúdás során. – K. E.

A mélységes meggyőződés arról, hogy én ezt akarom. A dúlám, akiben tökéletesen meg tudtam bízni. És az, hogy sikerült olyan orvost találni, aki minden zavaromat eloszlatta és támogatott a terhesség és a szülés alatt. – Orsi

A megfelelő háttér (doki, dúla, férj, anyukám), felkészültség, szerencse. – FTP

Van valami, amit másképp tennél, ha most készülnél a császármetszés utáni természetes szülésre?

Határozottabban tiltakoznék a „protokoll” oxitocin ellen. – Gabi

Ugyanígy készülnék. – Bné R. O.

Ide semmi vállalhatót nem írhatok, mert szívem szerint otthon maradnék szaksegítséggel, de az illegális, nem lehet. – Vera

Lehet fejben máshogy állnék a dolgokhoz, de igazából lehet hogy a tudatlanság ereje segített végig csinálni. Nagyon féltem a heg miatt, hogy ne legyen baj, de ugyan úgy mint a császár utáni első mozdulatoknál is itt is fejben döntöttem el, hogy ezt most végig csináljuk és menni fog, mert mennie kell. – Dia

Nem, utólag visszagondolva minden olyan tökéletesen történt. – Móni

Semmit. Mindent ugyanígy fogok tenni nem sokára, hiszen pocakomban a 3. kisbabánk. Talán annyi plusz vágyam van, hogy most elkerüljem a gátmetszést. – K. E.

A terminus idejét átgondolnám korábban, és már a korrigált dátumhoz ragaszkodnék mindenhol. – FTP

Nincs. – Luca

Ha még egyszer neki kellene futnod a császármetszés utáni hüvelyi szülésnek, megtennéd újra?

Boldogan! :-) – Bné R. O.

Mindenképpen! – Ágnes

Persze. És gondolatban már a következőnél járok. – Luca

Igen. Nemsokára újra nekifutok, és remélem, hogy ismét sikerülni fog. :-) – K. E.

Igen. – Orsi

Igen. Azóta neki is futottam még egyszer, és túl vagyunk a második hüvelyi szülésen az előzetes 2 császármetszés után. – FTP

Meg bizony. Mérhetetlen boldogsággal öleltem magamhoz az újszülött babát, és örültem, hogy a császármetszés utáni kellemetlenségektől megmenekültem. Nem utolsósorban pedig a következő kistestvér számára is óriási fontosságú, hogy nem kell újra majd hasonló cipőben járni. – Móni

Mindenképpen, a legjobb döntés volt. – Zsanett

100-szor inkább szülök természetesen, mint hogy még egy császárom legyen! – Dia

Mi lenne a legfontosabb tanácsod azon anyák számára, akik császármetszés utáni hüvelyi szülést terveznek?

Több is van, de tulajdonképpen mind arról szól, hogy legyenek tudatosak. Minden szülés más és más, olvassanak olyan szakirodalmat, ami szüléstörténeteket is tartalmaz, valamint pontos és helytálló információkat, adatokat a VBAC-ről. Ismerjék meg önmagukat, dolgozzák fel a korábbi császármetszésüket. Tájékozódjanak a VBAC itthoni gyakorlatáról, az orvosuk hozzáállásáról. Az kevés, ha az orvos csak látszólag nyitott és a döntő pillanatban megijed a VBAC-től. – Bea

Hogy bízzanak magukban, higgyenek a testükben rejlő erőnek, és merjék megkeresni azokat a kórházakat, ahol bevett szokás a VBAC, és/vagy olyan orvost-szülésznőt, akiknél ez szintén napi rutinnak minősül. Sajnos a vidéki tapasztalataim azt bizonyítják, hogy nagyon könnyen lehet falakba ütközni, a fővárosban nagyobb esély van baba-mama barát intézményre bukkanni. – Gabi

Készüljenek fel, ezt nem lehet szerintem „ahogy esik úgy puffan” módra jól megélni. – Bné R. O.

Olvassanak sokat a témában, beszélgessenek (akár fórumokon keresztül) olyan anyukákkal akiknek sikerült, és válasszák meg gondosan a segítőiket/kórházat. – K. E.

Keressenek olyan szakembereket, akik támogatják a hüvelyi szülést (orvost, szülésznőt, dúlát mindenképpen), és tartsanak ki a döntésük mellett! – Orsi

Ne hagyják, hogy bedarálja őket a gépezet. Legyenek felkészültek és tudják, hogy menni fog! – FTP

Ne adják fel az elveiket! Ahogy a szülésem után olvasgattam és gyűjtöttem az információkat arról, hogy mit is sikerült végig vinnem, sajnálttal láttam, hogy a VBAC nem igazán gyakori eset. Sajnos, már nem divat természetes úton szülni, sokan meg se merik próbálni mert fáj, de ez a szép benne, a fájdalom, (lehet sablonos lesz amit írok, de tényleg igaz én se hittem el) ami abban a pillanatban elmúlik amint a kis gyermek megszületik. Nálunk sokkal nagyobb az összhang is a kislányommal, mint a nagyobbal! Talán a szülés milyensége miatt, talán nem, de máshogy viszonyulunk egymáshoz. – Dia

Bátran vállalják, ne féljenek! Ugyanakkor észben kell tartani a műtét eshetőségét is, nehogy nagy csalódás érjen, ha túlságosan beleéled magad, és bármilyen okból nem sikerül mégsem. – Móni

Bízzanak magukban, merjenek váltani ha az orvos vagy a kórház nem támogatja (vagy csak szóban és utána nem tartja be), és olyan segítőket keressenek, akikben megbíznak és támogatják az anyát. – Zsanett

Milyen szavakkal tudod a legjobban leírni a császármetszés utáni hüvelyi szülésedet?

Erő, siker, csoda. :-) Életem egyik legjobb döntése, nem lehet leírni hogy mit ad. Vissza kaptam az önbizalmam és gyógyította az előző szülés sebeit. – Zsanett

Boldogító, gyógyító. – Éva

Ez az élet rendje. Természetes úton megszültem a lányomat, majd a fiamat. Nagyon boldog, elégedett vagyok. És ennek köszönhetően sokkal magabiztosabb lettem az anyaságomban, a nőiességemben és az egész életemben. – K. B.

Sok mindenre asszociálok róla: Istenélmény, eufória, hála, önbizalom, együttműködés, csoda. – Bea

Mennyország! Felemelő érzés volt, tenni és küzdeni azért, hogy megszülethessen a gyermekem. A császármetszés egy kiszolgáltatott állapot, amit nem mi irányítunk. – Dia

Küzdelmes, szerencsés, fájdalmas, felemelő, büszke, hálás. – FTP

Egy kicsit újra megtapasztaltam a létem peremét. Nem vagyok sikerorientált személyiség, de hatalmas sikerélményként éltem meg. – Móni

Olvass császármetszés utáni természetes szüléstörténeteket a Dúla blogon!

Iratkozz fel a Dúla blog hírlevelére!