Csodaszép szülések: Várva várt „Kismuci”
Köszönöm az eddig érkezett szép szüléstörténeteket, amik a Dúla blog pályázatra érkeztek – hétről hétre válogatok majd közülük. Kezdjük is a sort Veronika csodaszép szülésével!
Ellentétben a legtöbb szülővel, mi a férjemmel már korábban elhatároztuk, nem akarjuk tudni leendő babánk nemét. Végül ez a döntés adott egy plusz varázst a várakozásnak, amit aztán rengeteg magyarázkodás követett. „De hát milyen színű ruhát vesztek neki?” és „De hát milyen színű lesz a babaszoba?” – hangoztak el az elítélő és felháborodott kérdések. Sosem értettem, miért nem lehet ezt megérteni, hogy mi ezt választottuk. Akkor is sejtettem, hogy kisbabánk nem fog megszólni minket, mert nem csak babarózsaszín vagy babakék ruhája van, és a szobája sem pompázik ugyanezekben a színekben.
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Várva várt „Kismuci”
Még nincs hozzászólás
Témák: Szülés, Szüléstörténetek
Dúlás szülés: Márk és az Örömhír születése
Rita Székesfehérvárról jött fel a budapesti a Szent Imre Kórházba, mert itt igényeinek sokkal inkább megfelelő körülményeket talált kisbabája világrahozatalához. Veszélyeztetett várandósként előzőleg heteket töltött fekvéssel, de Márk baba nem sietett, sőt, egy hetet még rá is húzott a kiírt terminusra. Dúlaként mellettük lehettem, kísérhettem őket az úton. Kicsi Márk, nőj nagyra, szép és boldog életed legyen!
Most múlt egy éve, hogy kisfiunk, Márk megfogant. Meglepetés volt az érkezése, ahogy a nemét is a megszületéséig szemérmesen titkolta. Az első megilletődöttséget hamar felváltotta az érkezése miatt érzett öröm és a várakozás… A várandósságom egyszerre mondható problémamentesnek és gondokkal terheltnek. Hála Istennek nem volt semmi komolyabb baj – mondom most, mikor közben meg kellett birkóznom az anyává válás számomra nehéz lelki feladatával, el kellett fogadnom, hogy átalakul az életem, elvesztettünk egy nagymamát, 2 hónapig ismeretlen okból hőemelkedésem és egyéb panaszaim voltak, s az orvosok a középidőtől nyíló és rövidülő méhszáj, keményedések miatt koraszülést jósoltak. A felírt gyógyszereket nem tudtam nyugodt lelkiismerettel bevenni, így pihentem, s imádkoztam: bíztam a gondviselő Úrban, aki egy élettel ajándékozott meg minket.
Tovább olvasom: Dúlás szülés: Márk és az Örömhír születése
Hozzászólások kikapcsolva
Témák: Dúla, Szüléstörténetek
Csodaszép szülések: A februári tavasz kicsalogatta Dorka-babát
A választott orvos külföldön, a választott szülésznő pedig továbbképzésen – izgalmasan indult Bogi vajúdása. Végül minden a lehető legjobban alakult, a kicsi lány az ügyeletes orvosnál, de a választott szülésznővel, szép és nyugodt körülmények között született meg.
Pocaklakónk 2011. február 3-án este fürdés után lefekvéskor úgy gondolta, hogy a Visszatérés a kék lagúnába c. filmet ő nem akarja tovább nézni és inkább „kihúzta a dugót”. Hát mit mondjak, nem a legjobbkor, nem így terveztük (vagyis így terveztük, csak pont egy héttel későbbre), de hát ember tervez… Én pl. még jó sok melót terveztem péntekre, Dávidnak, a férjemnek egy továbbképzésen kellett volna ülnie, Kondor Kata szülésznőnknek a szoptatós suliban lennie, a dokink (dr. Bálint Balázs) meg éppen külföldön volt még.
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: A februári tavasz kicsalogatta Dorka-babát
Témák: Szüléstörténetek
Csodaszép szülések: Hitetlenség és bizalom közt ingadozva
Marcsi harmadik babájának születéstörténetét is beküldte a Dúla blog pályázatára. (Az elsőt itt, a másodikat pedig itt olvashatod.) A vajúdás alatt számos kétség merült fel benne, de végül minden a lehető legjobban alakult – ahogy mindig is szerette volna. A két kisfiú után kislány született: kicsi Rebeka.
Kicsit előbbre ugranék az időben… pár héttel a szülés előtt, az utolsó terhesgondozáson, szóba került a kedvenc doki bácsinkkal, hogy hogy s mint lesz a szülés. Sajnos mondtuk, hogy továbbra is úgy néz ki, hogy nem tudjuk felkérni mivel jelenleg nem futja rá. Ő már korábban is biztatott, hogy ne aggódjak minden ügyeletes doki jó, és különben sem a doki van bent huzamosabb ideig – nem baj ha csak szülésznőt választok. Megkérdeztem, hogy ő szokott-e még ügyelni így, hogy már nem dolgozik a kórházban. Azt mondta havonta csak egy napot. Viccesen megkérdeztem, hogy melyik az a nap Márciusban? – Március 14. – Rendben, akkor úgy időzítünk!
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Hitetlenség és bizalom közt ingadozva
Témák: Szülés, Szüléstörténetek
Csodaszép szülések: Vízben háborítatlanul
Marcsi első babájának, Áronnak a születését már olvashattad a csodaszép szülések sorozatban. Andor is az István Kórházban látta meg a napvilágot – vagyis inkább a holdvilágot. :-)
2008. május 2-án reggel bementem ctg-re ami semmi fájást nem mutatott. Közben simogattam a hasamat és mondtam a kis bentlakónak, hogy holnap meg kellene születnie mert kétnaponta nem tudunk majd bejönni és különben is már nagyon szeretném látni. Utána megvizsgált a szülésznő és közölte, hogy ez bizony 4 centi, ha burkot repesztene, pikk-pakk meglenne. Nem akartam a burokrepesztést, szerettem volna ha magától indulnak a dolgok és még el akartam menni az Ikeába is… De azzal, hogy megvizsgált elkezdtem már érezni a hasamat és a nyákdugó is folyamatosan távozott… Elmentünk ikeázni, de mondta a szülésznő ha bármi van görcsölök, fájok elmegy a víz uzsgyi vissza mert második gyereknél innen már nagyon gyors lehet.
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Vízben háborítatlanul
Témák: Szülés, Szüléstörténetek
Csodaszép szülések: Hajnal Virág születésének története
Nóra szülése nagyon izgalmasan alakult. Hosszasan vajúdott otthon, és már tolófájások közepette, mentővel érkezett meg az István Kórházba. Kicsi lánya ezután gyorsan megszületett, majd az első pár órát zavartalan nyugalomban együtt tölthette a család.
Leánykánk kibújásának története nem a születésének napján kezdődött. Már vagy egy héttel a nevezetes dátum előtt jelezte nap mint nap, hogy erőteljesen készülődik. Sok-sok jósló fájásom volt napközben és éjszakánként is, aminek köszönhetően minden nap azt gondoltam, hogy szülünk. S mivel éjjelente óránként ébredtem ilyen-olyan testi nyűgökre és ingerekre, a kipihentségi szintem sem volt az igazi a szüléshez közelítve.
A sok jelezgetés miatt rendszeres telefonkapcsolatot tartottam V. doktorral és a dúlánkkal, M-mel, akik azt javasolták, igyekezzek minél többet pihenni, aludni. Na, igen, jó lett volna… November 17-én szerdán reggel CTG-n voltam a kórházban. A szülésznő megvizsgált, és 2 cm-nyi méhszáj nyitottságot észlelt. Azt mondta, bármikor elindulhat a lányka. De mivel szombaton már ugyanez volt a helyzet, én úgy mentem haza, hogy ebből ma úgysem lesz semmi, biztos napokig húzzuk még egyben. Aztán délután 3 körül, mikor Nándort altattam, tört rám az első gyanús fájás. Igen, ez olyan más volt, mert volt eleje, csúcsa, lecsengése, emlékeztetett a szülési fájdalomra. Szerettem volna aludni egyet a fiammal, de mivel a fájás 20 perc múlva újra jött (jó erősen), már nem tudtam. És innentől így vajúdtam jó sokáig… Kb. 20 percenként jó erős fájások, köztük pihenés. 4 körül haza hívtam Tibort, mert már nyugtalanított, hogy nincs a környékünkön. Miután ő hazaért, Nándor megébredt. Örültem, hogy már csak magammal és Hajnallal kell foglalkozzak. Párom a kérésemre betette Sting tavaly karácsonyi albumát, én pedig mécseseket gyújtottam, és muskotályzsálya illóolajat párologtattam.
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Hajnal Virág születésének története
Otthonszülés a kórházban
Dr. Bálint Balázs gondolatai az otthon- és a kórházi szülésről. Nagyon aktuális, érdemes meghallgatni és odafigyelni rájuk. Szó esik alternatív szülőszobáról, császármetszésről, császármetszés utáni szülésről és legfőképp a biztonságról. Azt hiszem ezeket hallva nem csodálkozunk, hogy a budapesti Szent Imre Kórház az egyik zászlóvivője az anya szempontjait szem előtt tartó, “humanizált” szülészeti gyakorlatnak.
Olvasd el a többi kórház témájú bejegyzést is a Dúla blogon!
Iratkozz fel a hírlevélre!
Tovább olvasom: Otthonszülés a kórházban
Hajnali csoda
Mariannt korán, várandóssága 15. hetében ismertem meg. Készültünk a szülésére, és olyan jó most olvasni, hogy úgy sikerült minden, ahogy szerette volna.
A szülésem, azt hiszem nem túlzok, ha azt mondom, hogy maga volt a csoda! Minden, de minden úgy alakult, ahogy előre készültem, terveztem. Jó érzés, ha arra gondolok, tényleg nincs lehetetlen, ha az ember-minden kétséget kizárva-igazán hisz valamiben.
Hétfőn kezdődtek a fájások délután, de ezek inkább kószának mondhatóak, és örültem is neki, mert már nagyon-nagyon szerettem volna a kisfiamat látni. Így a vége elég nehéz volt már – inkább lelkileg, mint fizikailag. Nem gondoltam volna, de kezdtem megbarátkozni a gondolattal: én már örökre így maradok… Este még kivettünk egy filmet is, közben végig tudtam, fájásaim vannak, de nem olyan vészesek. Aztán 11 körül lefeküdtünk aludni. Na akkor már nem tudtam pihenni, mert éreztem, hogy egyre hosszabbak és fájóbbak a kontrakciók.
Hogyan segített nekem a dúla?
Zsófi története
2009. augusztus 22-én született lányom, Léna, dúla közreműködésével. Jómagam azért döntöttem a dúlás szülés mellett, mert férjem külföldi tartózkodása miatt kétséges volt, hogy bent tud-e majd lenni a szülésnél velem. Választott orvosom és szülésznőm sem volt, úgy gondoltam, nekem más jellegű személyes támogatásra lenne szükségem a szülésnél, mint amit az egészségügyi személyzet nyújthat. Végül a férjem éppen időben hazaért, mégsem éreztem úgy, hogy felesleges lett volna dúlát kérni a szüléskíséréshez. Éppen olyan dolgokban nyújtott sokat, amikre nem is gondoltam.
Tovább olvasom: Hogyan segített nekem a dúla?