Szülés után - Oldal 2 a 5-ből

Mit csinál megszületése után a baba?

Milyen az új szülött baba? Mit csinál, hogyan viselkedik, mire számíthatsz majd? Hogyan tudsz neki segíteni, hogy megszületése után is jól érezze magát? Nagyon fontos, hogy ezekben a témákban pontos és helytálló információkkal rendelkezz, mert akkor úgy tudod fogadni a kisbabádat, ahogy az számára a legjobb és legtermészetesebb. Írtam már a Dúla blogon az „aranyóráról”, a kisbaba megszületését követő első pár óráról, amit ide kattintva elolvashatsz.

Aranyóra - Mit csinál a baba a megszületése után?

Most részletesebben, több darabból álló sorozaton keresztül szeretném megmutatni, hogy milyen az újszülött, milyen előnyökkel jár a korai bőrkontaktus és hogy hogyan segíthetsz a babának, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a megérkezése?

Tovább olvasom

Válaszkész szülői gondoskodás

Tavaly tavasszal végeztem el a a Szoptatásért Magyar Egyesület 40 órás „Korszerű szoptatási ismeretek” képzését. A tanfolyamon társam volt Dobiné Olasz-Papp Nóra, akit „virtuálisan”, azaz internetről már jó ideje ismertem. Nóri a Válaszkész Szülők Egyesületének alapítótagja és elnöke. Nagyon fontosnak tartom, hogy a babát tervező családok és a várandós anyák és párjaik tisztában legyenek azzal, milyen valós szükségletei vannak egy újszülöttnek vagy a nagyobbacska babáknak, gyerekeknek, és ennek megfelelően gondoskodjanak róluk, neveljék őket. Ezekről a kérdésekről és a Válaszkész Szülők Egyesülete alapelveiről, munkájáról beszélgettem vele.

Tovább olvasom

Anyák napi gondolatok: a mi Marcink tett engem anyává

Anyák napja van, Isten éltesse az édesanyákat! Kriszti barátnőm vendégblogger bejegyzésével köszöntöm a Dúla blogon az összes édesanyát és nagymamát, dédmamát!

Számos újságcikk, fórum, tanulmány foglalkozik azzal, honnan is számíthatjuk az új életet. Van olyan, aki a fogantatástól gondolja, mások a várandósság 12. hetétől, megint mások az anyai testtől való különválástól, a születéstől. Na és egy nő mikor válik anyává? Az első kétcsíkos terhességi teszt láttán? Vagy attól a pillanattól, amikor először látja meg az ultrahangos vizsgálat közben a képernyőn a dobogó szívet? Vagy amikor először érzi a mozgását a pocakjában. Vagy amikor megszületik a pici baba és a kezében tarthatja? Nehéz kérdés. Én a saját történetemet tudom elmesélni válaszul.
Tovább olvasom

Császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC) a szülésznő szemszögéből – Rákóczi Ágnes válaszol

A császármetszésről és császármetszés utáni hüvelyi szülés lehetőségéről Rákóczi Ágnest, a Szent István Kórház szülésznőjével kérdeztem. Ági amellett, hogy szülésznő, IBCLC-s laktációs szaktanácsadó is, ill. elvégezte az ELTE perinatális szaktanácsadó szakirányú továbbképzését, ahol szakdolgozatát a császármetszés utáni hüvelyi szülés témakörében írta. Mint a téma szakavatott ismerője, előadásokat tart a császármetszés utáni hüvelyi szülésről és persze sok-sok ilyen szülést kísér. VBAC szülésnél több alkalommal is voltunk együtt, és mindig nagy élmény a vele való közös munka. Kedves Ági, köszönöm a tartalmas beszélgetést!

Ma Magyarországon a nők jó harmada császármetszéssel ad életet gyermekének. Miért emelkedik évről évre a császármetszések száma?
Míg 1985 és 2000 között 15 év kellett ahhoz, hogy 10%-kal emelkedjen a császármetszések száma, addig a következő 10%-os emelkedés már 8 éven belül következett be. 2008-ban a császármetszések aránya elérte a 30,5%-ot, és azóta is évről évre növekszik. Úgy gondolom, hogy a császármetszések arányának emelkedése kapcsán összetett jelenségről beszélhetünk: egy egészségügyi vonulatról illetve egy szemléletbeli vonulatról is – ez utóbbinak pedig egy szakmai és egy civil része is van. Az egészségügyi vonulathoz tartozik, hogy manapság sokkal több nő lesz várandós és tud gyermeket szülni, akinek ez korábban lehetetlen volt. Sok olyan betegség ma már gyógyítható vagy karban tartható, ami korábban kizárta a teherbeesést vagy a magzat kihordását.
Tovább olvasom

Bábaportré: Hasilló Ani – 2. rész

Múlt héten olvashattátok a Hasilló Annamária szülésznővel, Anival készült bábaportré előző részét. Ani Egerben és Budapesten, a Róbert Károly Magánklinikán dolgozik. Következzen most a legalább annyira izgalmas folytatás.

A személyes találkozások során hogyan és miben tudod segíteni a kismamákat a szülés közeledtével? Mit javasolsz ilyenkor, mire figyeljenek, és hogyan készüljenek a vajúdásra és szülésre?
A kismamák különbözőek, különböző az igényük is. Természetesen van olyan tájékoztató füzet, szülésről-szoptatásról, amiben általános ismereteket olvashatnak, és az ő igényeik mentén működöm én is. Sok-sok információt kaphatnak az Összhang Egyesületben is, így jócskán van miből „mazsolázni” és az idő előrehaladtával kialakulnak a saját igényeik is.
Tovább olvasom

Bonding, azaz a korai kötődés támogatása 10 lépésben

A korai kötődés elősegítése a szülés körüli segítőknek: szülésznőknek, szülészorvosoknak, csecsemős nővéreknek, gyermekorvosoknak és dúláknak különösen fontos feladata. Ráadásul nekünk magunknak is sok tanulnivalónk van e téren, hiszen a mi és a minket megelőző generációk születése és korai kötődése sem volt zavartalan: a megszületést szinte minden esetben sürgették, a korai kötődés első napjai pedig szinte teljesen kimaradtak. A frissen született babát épp, hogy megmutatták az édesanyjának, azután már vitték is el a csecsemőosztályra. A szoptatás terén is a merevség és az „óramű-precizitású” szemlélet uralkodott: 3 óránként „etetés” (ugye mennyivel többet jelent a szoptatás fogalma: testi és lelki jóllakottságot!), közben pedig a csecsemős nővérek ügyeltek az apróságokra. Manapság a rooming-in már a legtöbb szülészeten elérhető, de a szülés és a gyermekágyas napok teljes zavartalansága sajnos így sem biztosított.

A korai kötődés nem csak kapcsolati mintaként befolyásolja életünket a további életszakaszokban. Fiziológiai szempontból az újszülött és a csecsemő nagyrészt még az anyai szervezet része. Az anyatej az egyetlen tápláléka, az anya szabályozza testhőmérsékletét, vérnyomását, szívritmusát, érintései nyomán a növekedési-hormon-szintjét, stresszhormonszintjét… Az újszülöttnek és a csecsemőnek ezért olyan gondozóra van szüksége, aki annyira szoros azonosságot vállal vele, hogy szükségleteit sajátjainak érzi. A személyes gondoskodás és az érzelemszabályozás összefüggéseiről egyre többet tudunk. Meghatározza továbbá megküzdési képességeinket, még betegségeink alakulásába is beleszól. (Nyitrai Erika: Az érintés hatalma)
Tovább olvasom

Dúlakönyv 1. – A dúla szerepéről

A dúla tudatában van annak, hogy a párok egész életükben emlékezni fognak a szülés élményére. A dúla azért van jelen, hogy segítsen a pároknak olyan szülésélményt megvalósítani, amilyenre vágynak.

Olyan régóta szeretnék írni a Dúlakönyvről (eredeti címe: Marshall H. Klaus, John H. Kennell, Phyllis H. Klaus: The Doula Book, magyarul Szénási Dóra fordításában). Ez a könyv nem csak nekünk, dúláknak, hanem az édesanyáknak és családoknak is szól, hiszen olyan fontos témákat érint, mint pl. a dúla szerepe és az általa nyújtott támogatás formái ill. előnyei, a személyre szabott gondoskodás mibenléte, a dúlás kórházi vagy otthonszülés vagy a szülés utáni dúlai támogatás lehetséges formái. Dúlakönyv megjelenését több évtizedes kutatómunka, több ezer szülés, számtalan vizsgálat és interjú előzte meg – a szerzők igazán alapos munkát végeztek. Arra gondoltam, hogy időről időre írok a Dúlakönyvről, megismertetlek egy-egy fejezetével és idézek is belőle, hogy még inkább érthető legyen, kik vagyunk és hogyan segítünk a családoknak a várandósság, a szülés és a gyermekágyas időszak idején.

Tovább olvasom

8 érv a szoptatás mellett

Nincs is jobb dolog annál, mint a 9 hónapon keresztül a pocakodban növekvő, de az azóta már megszületett kisbabával összebújni, szoptatni, és közben a várandósság alatti testi-lelki egységet újra átélni! A szoptatásnak emellett számos előnye van:

Az anyatej összetétele változik és tökéletesen illeszkedik kisbabád életkorához és igényeihez.
Az anyatej gazdag immunanyagokban, azaz óvja és védi kisbabádat a betegségekkel szemben, így a szoptatott kisbabák ritkábban betegek. Ha esetleg megbetegszenek, az anyatejnek köszönhetően hamar meg is gyógyulnak.
A 6 hónapig kizárólagosan szoptatott babák a későbbiekben ritkábban szenvednek allergiás megbetegedésekben.
Tovább olvasom

Kriston Intim Torna kismamáknak is

Nemrégiben magam is beiratkoztam és elvégeztem egy négy alkalmas intim torna tanfolyamot. A trénerünk fontos dolgokat mondott el a csoport két kismama tagjainak, aminek egy részével magam is tisztában voltam, de sok újdonságot is hallottam. Legérdekesebb az volt, amikor a vajúdás alatti intim torna lehetőségéről és előnyeiről beszélt. A Születés Hetén a Békés Dúlakör vendége volt Kriston Andrea, aki szintén sokat beszélt a szülésre való testi-lelki felkészülésről és az elengedettség állapotáról, amely nagyban megkönnyíti a vajúdó nő dolgát. Aztán úgy hozta az élet, hogy megismertem Kutiné Hanzi Krisztina Kriston Intim Torna® trénert, egészségtantanárt, aki Szentendrén és környékén tart intim torna foglalkozásokat. Őt kértem meg, hogy foglalja össze, miben és hogyan segíthet a Kriston Intim Torna® (KIT) a várandós édesanyáknak a 9 hónap alatt, a szüléskor, illetve a gyermekágy hónapjaiban.

„Gyakran kérdezik meg tőlem, hogy a KIT-et kismamák is végezhetik-e, megtanulhatják-e. A válasz természetesen az, hogy IGEN, sőt!… Kismamaként legfontosabb feladatunk felkészíteni testünket, lelkünket a szülésre, az anyává válásra. Fizikailag pedig ott kell felkészülnünk, ahol a szülés ténylegesen meg fog történni. Furcsa, hogy mennyi tévhit terjedt el ezzel kapcsolatban…

Az egyik félelem az szokott lenni, hogy a várandósság alatti torna vérbőséget okoz, és ez vetéléshez vezethet. Először is a torna csak a harántcsíkolt izmokat képes megmozgatni, a méh pedig teljes egészében sima izomból áll, így egyáltalán nem tornáztatjuk. Egyszerűen képtelenek vagyunk rá. Az alhas megmozgatásával viszont valóban fokozódik a méh vérellátása, de ettől nem kell megijedni, sőt! Ha több vér folyik át a sejteket ellátó ereken, akkor azok több tápanyaghoz és több oxigénhez jutnak, ami növeli a szövetek vitalitását és funkcionális működését is.

Tovább olvasom

„A lélek éneke” – érzések a várandósság, a szülés és a gyermekágy idején

Talán ismered Jack Kornfield A lélek éneke című gyönyörű írását:

„Kelet-Afrikában van egy törzs, ahol a gyermek megszületésének idejét nem a világrajövetelének napjától, sőt nem is a fogantatás napjától számítják. E törzs számára a születés kelte azt a napot jelöli, amikor a leendő anya először gondol majdani gyermekére. Az anya, amikor úgy érzi, eljött az ideje, hogy gyermeke legyen, elvonul az erdőbe, és magányosan ül egy fa alatt mindaddig, amíg bensőjében meghallja gyermeke énekét.

Amint ez megtörtént, az anya visszatér a falujába, és megtanítja az éneket a leendő apának. Ezután ezzel az énekkel hívogatják a gyereket. Miután a gyerek megfogant, az asszony a méhében hordott kisbabának énekel, és megtanítja a dalt a falu bábáinak és öregasszonyainak, akik a vajúdás alatt és a születés csodálatos pillanatában ezzel az énekkel köszöntik a gyermeket.

A szülés után valamennyi falubeli megtanulja az újszülött énekét. Ez a dal ezután élete minden fontos pillanatában elkíséri. Ezt éneklik neki, amikor valami baja esik, ezt éneklik győzelmek, szertartások, felavatások alkalmával vagy a házasságkötési ceremónián. Amikor élete végén szerettei összegyűlnek a halálos ágyánál, utoljára hangzik fel a dal.”

Fruzsina, kedves erdélyi dúlatársam ezeket a sorokat olvasva küldte el gondolatait várandósságról, szülésről, születésről:

Már a várandósság 9 hónapja alatt jöttek bennem olyan érzések, amiket nem tudtam hová tenni. A második várandósságom idején jöttem csak rá, hogy saját magzati koromból származnak ezek az érzések. Nem sokat tudok erről az időszakról, és mivel homály fedi anyukám akkori családi állapotát, anyagi helyzetét, vannak sejtéseim… Sajnálattal gondolok az akkori Fruzsinára.
Saját várandósságom idején megtapasztaltam, hogy hormonháztartásom és a környezetem is nagy befolyással bír a kedélyállapotomra. Első magzatomhoz nem tudtam hangosan beszélni, de kommunikáltam vele álmomban, gondolataimban és naplóíráson keresztül. A dal, amit az első várandóságom alatt dúdoltam a „Hey Jude” volt John Lennon-tól illetve a „Hogyha volna kis csizmám…” kezdetű karácsonyi ének. Hát így kezdődött az anyáskodásom…
Tovább olvasom