burokrepedés - Oldal 2 a 4-ből

Szüléstörténet: Család lettünk

Zsanett két szüléstörténetet küldött. Az első szülés mióma miatt tervezett császármetszéssel történt, de nem programcsászárral: a vajúdás beindult szépen magától. Zsanett a második várandósága idején dúlát választott magának, császármetszés után természetes úton született – ide kattintva el is olvashatod, hogyan.

Már a terhességem alatt szólt az orvosom, hogy a mióma műtétem miatt csak császáros szülésem lehet. Ezen egy kicsit elkeseredtem, mivel apával már elterveztük, hogy apás szülés lesz, és szerettem volna kipróbálni a labdát, kádat is a vajúdás alatt. De persze beletörődtem, mert sajnos abban a városban, ahol laktam, más orvos sem vállalt volna.
2007. 09. 23-án elkezdtem „barnázgatni”. Sejtettem, hogy talán a nyákdugó fog távozni, de persze biztos nem voltam benne. Igazam lett, estére tényleg távozott. Gondoltam, hogy már túl sok nem lehet vissza, ezért nekiláttam az utolsó simításoknak. Másnap a „barnázgatás” megint elkezdődött ezért felhívtam az orvosom, hogy ez normális-e? Azt mondta, hogy nyugodjak meg, ilyen lehet, ha viszont véreznék vagy a magzatvíz folyna, irány a kórház. Ez a nap is eltelt, nem történt semmi. Éjjel alig tudtam aludni – mintha éreztem volna, hogy valami már elkezdődött. Hajnalban kimentem wc-re és akkor vettem észre, hogy már nem „barnázgatok”, hanem vérzek, de nem erősen. Zuhany, rendbe tettem magam, majd felébresztettem apát, hogy talán be kéne menni a kórházba.
Tovább olvasom

Így kezdődött az életem – szüléstörténet

Andrea kisbabája szempszögéből írta meg szüléstörténetét a Dúla blogra. Kedves Andrea, köszönöm az írást!

Október 23-a van… Nem vagyok álmos, hallom, Anya és Apa is fent vannak, jól érzik magukat. Apa nővérével, és párjával beszélgetnek kamerán, és nevetnek! Én is jól érzem magam, mert hallom a hangjukat és Anyukám szívverését, ami mindig megnyugtat. De mégis olyan furcsa érzésem van, mintha indulnom kellene valahova, csak azt nem tudom, hogy hova… Kicsit félek, de érzem, történni fog valami… Ahogy telik az idő, egyre jobban elfog ez az érzés, már nem is tudok mindig figyelni, Apa és Anya nevetésére. Már majdnem éjfél, de ők még mindig jól szórakoznak, de azt hiszem, Anya is észrevett valamit, mert hirtelen begörcsölt a hasa, és talán az engem körülölelő magzatvízből is szivárgott egy kicsit, de ezt Anya ekkor még nem sejtette…
Tovább olvasom

Noémi világra jött

Adrienn a várandósság hónapjai alatt vette igénybe dúla segítségét, amikor részt vett az általa vezetett csoportos szülésfelkészítőn. A szülésre azután férje kísérte el, és mindkettőjüknek hatalmas élmény volt a szülés: „Soha semmi nem tudja ezt az érzést pótolni. Ha megkérdezik tőlem, hogy milyen volt szülni, én mindig azt mondom, hogy csodás, és alig várom, hogy megint szülhessek.” – írja. De jó is ez! :-)

2011 júniusában összeházasodtunk a párommal és gőzerővel rá is álltunk a baba témára. Én 26 éves vagyok és sclerosis multiplexes. Dönteni kellett, kezelés vagy baba…hát persze, hogy baba! :) Kétszer próbálkoztunk és szeptember 11-én a kezemben tartottam a pozitív tesztet. Nagyon boldogok voltunk, az egész család örömmel várta a pici babánkat, az első unokát. A várandósság nagyon jó hatással volt rám, főleg az egészségi állapotomra, minden zökkenőmentesen zajlott. Nem fogadtunk orvost, mert hinni akartam abban, hogy súlyos tízezrek nélkül is világra lehet hozni egy babát. Jártunk szülés felkészítő tanfolyamra, várandós klubba, amit karitatív módon egy dúla szervezett a városunkban. Nem készítettem ugyan szülési tervet, de a kistestvér már így fog megérkezni és remélhetőleg háborítatlanul.
Tovább olvasom

Csodaszép szülések: Mint egy gyorsvonat…

Eszter küldte el a szüléstörténetét, köszönöm neki! :-) Várandóssága második felében találkoztunk először, amikor kismama masszázsra jött hozzám, mert fájdogált a dereka. Ezután párjával együtt szülésfelkészítő konzultációra is eljöttek, együtt készültek a vajúdásra és szülésre. Végül eljött A Nagy Nap, ami úgy sikerült, ahogy Eszter szerette volna. Kicsi Linett, nőjj nagyra és legyen boldog életed!

Tavaly kora ősszel eldöntöttük, hogy 13 éve alkotott kétfős csapatunkat kibővítjük. Nem is gondoltuk volna, hogy ilyen hamar sikerülni fog a bővítés, ugyanis október közepén már útban is volt a mi első bébink. Az innentől kezdődő kilenc hónap maga volt a csoda. Azt hiszem, hogy mindenki ilyen terhességre vágyik: nem voltak rosszullétek, egyszer sem hánytam, nem szédültem, elkerültek az alvási problémák és kívánós sem voltam. Egy-két kellemetlen tünetet leszámítva gyakorlatilag problémamentesen és vidáman teltek ezek a hónapok. Az egyik ilyen kellemetlen tünet volt a derékfájás, ami miatt úgy döntöttem, hogy kipróbálom a kismama masszázst. Így kerültem kapcsolatba Orsival, aki később segített a szülésre való felkészülésben is. Sok kérdésre választ kaptam tőle, és ő segített megérteni, hogy mit is várok el vagy nem várok el valójában a szülés körülményeivel kapcsolatban. Az egész terhesség alatt valami mélyről jövő belső nyugalom szállt meg, sokkal több volt a pozitív gondolatom, mint bármikor eddig. Szerintem ennek köszönhető, hogy egyetlen vizsgálat után sem aggódtam az eredmények miatt, mert valahogy teljesen magától értetődő volt, hogy minden rendben lesz. Februárban végre az is kiderült, hogy kislányunk lesz. A kezdetektől egy percig sem képzeltem el magam fiús anyukaként, ezért óriási volt az öröm bennem.
Tovább olvasom

Csodaszép szülések: Várva várt „Kismuci”

Köszönöm az eddig érkezett szép szüléstörténeteket, amik a Dúla blog pályázatra érkeztek – hétről hétre válogatok majd közülük. Kezdjük is a sort Veronika csodaszép szülésével!

Ellentétben a legtöbb szülővel, mi a férjemmel már korábban elhatároztuk, nem akarjuk tudni leendő babánk nemét. Végül ez a döntés adott egy plusz varázst a várakozásnak, amit aztán rengeteg magyarázkodás követett. „De hát milyen színű ruhát vesztek neki?” és „De hát milyen színű lesz a babaszoba?” – hangoztak el az elítélő és felháborodott kérdések. Sosem értettem, miért nem lehet ezt megérteni, hogy mi ezt választottuk. Akkor is sejtettem, hogy kisbabánk nem fog megszólni minket, mert nem csak babarózsaszín vagy babakék ruhája van, és a szobája sem pompázik ugyanezekben a színekben.
Tovább olvasom

Apás szüléstörténet: Hogyan lettem apuka?

Nem olyan régen olvashattad a Dúla blogon Andi szüléstörténetét. Most megkaptam ennek párját, az édesapa által megírt szüléstörténetet is. Milyen érdekes egymás után elolvasni a két különböző szemszögből átélt és leírt elbeszélést.

Végre kiírhatom már magamból azt sok dolgot, ami a fejemben járt akkor. Minden nap úgy mentem dolgozni, hogy már bármikor történhet bármi, bár valahogy éreztem, hogy nem akkor fog elindulni a kicsike, amikor épp nem leszek otthon. Be is jött, mert csütörtökön, amikor hazaértem, még megvacsoráztunk, aztán belenéztünk a sorozatunkba. Andi érezte, hogy mintha valami megindult volna, de nem volt semmi kapkodás, nyugodtan tettük a dolgunkat. A magzatvíz elkezdett csöpögni és szép lassan meg is érkeztek a fájások. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltam feszült, de nem annyira, mint egy héttel korábban, amikor a nappaliban ültünk, és Andi felsikkantott. Nem volt semmi probléma, csak a szokásos fájások között volt egy intenzívebb, na nálam akkor történt meg a „beavatás”. Lepörgött minden a fejemben, hogy úristen, akkor indulás, a kocsival kiállni, csak az aksi is bírja, a cuccokat összeszedni, nehogy valami kimaradjon, kaját tenni, ruha, papucs, csoki, víz – e gondolatok cikáztak a fejemben. Mindez pár percig tartott. Mivel mégsem kellett elindulnunk, azért akkor egy kicsit levert a víz. :-)
Tovább olvasom

Ha folyik a magzatvíz

A szülések egy része úgy indul, hogy megreped a magzatburok és elfolyik a magzatvíz. Jó, ha tudod, ilyenkor mi is történik a testeddel és a kisbabáddal, és azt is, hogy mit tegyél. Kismamák burokrepedéssel, magzatvízelfolyással kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdéseit gyűjtöttem csokorba.

1. Hogyan folyik el a magzatvíz?

A kisbaba a várandósság ideje alatt a magzatvízzel teli burokban biztonságos körülmények között fejlődik. A magzatburok megrepedése és a magzatvíz elfolyása általában minden különösebb előjel nélkül szokott történni. A magzatvíz a burok kisebb-nagyobb repedésén át a méhszájon keresztül a hüvely irányába csordogál. Az anyák általában a hasban érzett kis pukkanásról vagy roppanásról számolnak be, majd ezután szép lassan vagy épp ellenkezőleg, nagyobb mennyiségben elkezd folyni a magzatvíz.

2. Mikor szokott megrepedni a magzatburok?

Leggyakrabban a vajúdás ideje alatt megy el a magzatvíz. Ha nem avatkoznak be, és nem akarják burokrepesztéssel gyorsítani a szülés folyamatát, akkor többnyire a kitolás fázisban vagy azt megelőzően számíthatsz a magzatburok spontán megrepedésére. Persze az is lehet, hogy ez a fájások megindulását követően vagy a tágulási szakban következik be. (Olvasd el Bogi szüléstörténetét, akinek a kitolás előtt közvetlenül és Dittke szüléstörténetét, akinek a 2 cm-es tágulást követően repedt meg a magzatburka.)

Tovább olvasom

Dúlás szülés: szép szülésélmény

Andival jó pár hónapja ismertük egymást. Akkor hívott fel telefonon, amikor a két kék csík megjelent a teszten. Ezután havonta találkoztunk, beszélgettünk – ilyenkor volt, hogy Laci is elkísérte, és Andi kismama masszázsra is többször eljött hozzám. Jól ismertük egymást, és szükség is volt erre a vajúdás nehezebb óráiban. Andi szülési fájdalomról alkotott képe és ezzel a szülésélmény megélése a szülés óta hatalmas átalakuláson ment át – erről részletesen ír a szüléstörténetében. Drága kicsi Gergő, Isten hozott!

A szülés után, mikor először eszembe jutott mit is írhatnék a „szép szülésélmény” témában, megmondom őszintén, egy fehér lapra gondoltam – az mindent kifejezett volna. Merthogy nem tartottam szépnek, nagyon erősen élt bennem a sok órás fájdalom, amire nem készültem fel – nem lehet felkészülni erre. Aztán a hetek távlatából számtalanszor gondoltam rá, idéztem fel az apró momentumokat is, és már tudatosult: nagyon szerencsés vagyok, a várandósággal, az emberekkel akik körülvettek és segítettek, és magával a szüléssel is, mert a kisebb komplikációk ellenére viszonylag hamar gyönyörű egészséges babánk született. De haladjunk sorrendben…
Tovább olvasom

Csodaszép szülések: A szemében ott volt még az egész világ

Adriennek kijutott az izgalmakból. Kislánya lombikbabaként fogant, majd a várandósság végéhez közeledve egy ultrahangos vizsgálaton egy gyanús kis foltot fedeztek fel a baba veséje felett. A vajúdás is mozgalmasra sikeredett, de a szülés utáni pillanatok minden nehézséget feledtettek a szülőkkel.

Sára lányom születése régen várt és sok izgalommal járó esemény volt. 2009. júniusában született. Lombikbaba, aki 6 évvel a „babát szeretnénk” mondatunk elhangzását követően vált valósággá. Emlékszem, 38 hetes kismama voltam, amikor befejeződött a fürdőszoba felújításunk. Törölgettem, mostam, takarítottam napokig, létráztam a függönyökkel és azon mosolyogtam magamban, hogy akár már jöhetne is a kicsi. Volt minden. Hidegfront, melegfront, telihold – gyerek továbbra is pocakban volt. Egy nappal a terminus után az orvosom megvizsgált és mivel már ujjnyira nyitva volt a méhszáj, azt tanácsolta, ne menjek haza. Mivel 37 hetesen fedezte fel ultrahangon, hogy van egy folt a kislányunk bal veséje felett, meg lombikbaba, és terminuson túl vagyunk, hát várjunk másnapig. Ha addig nem jön a baba, indítsuk be a szülést. Annyira készültem a természetes kezdetekre, az otthoni vajúdásra, nagyon csalódott lettem.
Tovább olvasom

Szülünk – indulás?!

Ha első babád születését várod, bizonyára benned is felmerült már a kérdés: hogyan fogod észrevenni, hogy ez már az, hogy tényleg vajúdsz? „Észre fogod venni” és „Ezt nem lehet eltéveszteni” – mondják a már tapasztalt barátnőid és ismerőseid, de ezt az ismeretlen érzést valóban nehéz elképzelni. A babák igen kis része születik meg a kiírt napon – erről nemrégiben olvashattál a Dúla blogon. A nagy többség vagy előtte, vagy utána kívánkozik világra jönni: két héttel hamarabb és tíz nappal később is időben érkeznek. Következzen most 3 olyan jel, ami nagy valószínűséggel a szülés kezdetét jelenti.

Szülünk – indulás! Rendszeres kontrakciók

A legtöbb filmben úgy ábrázolják a szülést, mintha egy hirtelen bekövetkező, nagyon gyors és heves lefolyású folyamat lenne. A valóságban azonban ez korántsem így zajlik. A fájások általában sokkal szelídebben és fokozatosabban jönnek. Fájdalom helyett előbb inkább a jósló fájásokhoz hasonló húzó érzést tapasztalhatsz a hasad és a derekad területén, vagy akár kisebb menstruációs görcs-szerű érzeted lehet. Ezután szünet következik, majd újra a húzó-görcsölős-szokatlan érzés. Mérd meg, hogy milyen gyakran jönnek és mennyi ideig tartanak a kontrakciók. Okostelefonra, tabletre letölthető alkalmazások is léteznek, amik könnyen és jól használhatóak. Ilyen például a Full Term Contraktion Timer vagy a Labor Day applikáció.

Tovább olvasom