Anyává válni – a rögös út

Az anyává válás néha nem könnyű, sőt egészen nehéz érzésekkel átitatott is lehet. Fogadjátok szeretettel Teca írását.

Anyává válni – a rögös útAz én utam 2008-ban kezdődött, amikor 5 együtt töltött év után úgy éreztem, hogy ideje felvetni drága Férjemnek (akkor még csak barátomnak) a gyermekvállalás kérdését. Miután éveken át hetente veszekedtünk valami semmiségen (elég temperamentumosak vagyunk mindketten) egy mindent eldöntő beszélgetés és egy külön töltött hét után megkötöttük a Szövetségünket, megnyugodtunk. Berendeztük a közös otthonunkat és én hamarosan úgy éreztem, gyereket szeretnék. Jött a „pofon” egyből, mivel ő még nem érezte így és mivel 2 évvel fiatalabb nálam jelezte, hogy a következő 4 évben (30 éves koráig) nem is szeretne ezzel foglalkozni. Mivel borzasztóan türelmetlen ember voltam még akkor és mindig, minden egyből kellett (és általában el is értem, amit akartam) ezen nagyon elszomorodtam, de nagyon szeretem őt és lassan tudomásul vettem a helyzetet. (tovább…)

2018-02-06T16:27:55+00:00Kategória: Gondolatok|Címke: , , |

Az anyaság – első napok

Köszönöm a sok csodaszép és tartalmas írást, amik a Dúla blog Anyává válni… pályázatára érkeztek. Olyan jó volt, hogy a történeteitekhez írt kísérőlevélben többen is azt írtátok, köszönitek, hogy a pályázat segítségével átgondolhattátok és megfogalmazhattátok a saját anya válásotokkal kapcsolatos érzéseiteket és élményeiteket. Egész biztos, ennek mindannyian nyertesei vagyunk: ti, akik meséltek és mi, akik ezt meghallgathatjuk, elolvashatjuk.

Elsőként Andrea történetét hoztam, fogadjátok szeretettel!

Anyává válni... pályázat a Dúla blogonSzerencsés voltam, mert a terhességem 9 hónapja nagyon jó volt. Nem voltak reggeli rosszulléteim, nem voltam kívánós, nem híztam csak 12 kg-ot. A kislányom nagyon jól viselkedett a pocimban. Persze az utolsó hónapban nekem is dagadt a lábam, zavartak az erős szagok, illatok és akár mit csináltam égett a gyomrom. De ettől függetlenül imádtam az egész időszakot. Féltem a szüléstől, ez volt az első, és hiába mondanak bármit, az ember nem tudja milyen, amíg nem tapasztalja.

Eljött október 31 és az öcsém azt mondta a férjemnek a délutáni látogatáson, hogy 24 órán belül meg lesz a baba. November 1. hajnal 2-körül felébredtem, kimentem a mosdóba és utána már nem tudtam kényelmesen feküdni. A kislányom irányba állt és már készült kifelé. 1-2 órával később már elkezdődtek a fájások. (tovább…)

Anyává válni… – pályázat a Dúla blogon

Marci elkezdett sírni. Felvettem és ringatni kezdtem. Nem segített. Sétálni kezdtem vele, majd mellre tettem, de tovább sírt. Felváltva próbálgattam újra ezeket, s mondtam, „jaj, ne sírj már, kis Marci!”. Sógornőm könnyedén azt mondta erre, hogy pedig a babák szoktak sírni, ki kell találni, mi a bajuk. Ez a mondat észhez térített. Nem mintha addig komolytalanul álltam volna a babavállalás dolgához, de akkor tudatosult bennem a felelősség, rám nehezedett a súlya. Ettől kezdve tőlem függ az ő élete. Én akkor, 2004. május 30-án délután, ott, a kórházi ágyam előtt állva, Marcit a karomban tartva, kissé kétségbeesve, anyává váltam. (Kriszti)

Gyermeked született – édesanya lettél. Az anyává válás persze nem feltétlenül a baba születésének pillanatában kezdődik. Hosszú, hónapokig tartó folyamat ez, ami általában a várandósság hónapjaiban kezdődik, a szülés körül tovább erősödik, és a baba megszületése után, a róla való gondoskodás során teljesedik ki. (tovább…)

2018-02-06T20:07:31+00:00Kategória: Gondolatok|Címke: , , , , |

Anyák napi gondolatok: a mi Marcink tett engem anyává

Anyák napja van, Isten éltesse az édesanyákat! Kriszti barátnőm vendégblogger bejegyzésével köszöntöm a Dúla blogon az összes édesanyát és nagymamát, dédmamát!

Kriszti és családja - boldog anyák napját!Számos újságcikk, fórum, tanulmány foglalkozik azzal, honnan is számíthatjuk az új életet. Van olyan, aki a fogantatástól gondolja, mások a várandósság 12. hetétől, megint mások az anyai testtől való különválástól, a születéstől. Na és egy nő mikor válik anyává? Az első kétcsíkos terhességi teszt láttán? Vagy attól a pillanattól, amikor először látja meg az ultrahangos vizsgálat közben a képernyőn a dobogó szívet? Vagy amikor először érzi a mozgását a pocakjában. Vagy amikor megszületik a pici baba és a kezében tarthatja? Nehéz kérdés. Én a saját történetemet tudom elmesélni válaszul. (tovább…)

2018-02-06T20:10:14+00:00Kategória: Gondolatok, Szülés után|Címke: , , , |

Erdélyi szüléstörténet

Egy Dúla blog olvasó küldte el szüléstörténetét Erdélyből, köszönöm neki. Egyetlen magyarázat kívánkozik csupán a szöveghez: arrafelé kecskének hívják a szülőágyat.

Erdélyi szüléstörténet

Amikor férjemmel elhatároztuk, hogy gyereket szeretnénk elmentem a számomra kötelező vizsgálatokra ugyanis van egy szívbetegségem nevezetesen WPW-szindrómám. Megkérdeztem az orvosokat, hogy mennyibe fogja befolyásolni várandósságomat, szülésemet. Leggyakrabban  azt a választ kaptam, hogy nem támogatják a természetes szülést, mert szerintük túl nagy a rizikó a szívemnek. (tovább…)

“Mikorra vagy kiírva?” – avagy a szülési terminus kiszámolása

Mikor is lesz A Nagy Nap, amit minden várandós édesanya 9 hónapon át nagy kíváncsisággal és örömmel úgy vár? Hogyan tudod kiszámolni, hogy mikorra várható kisbabád megérkezése? Ehhez szeretnék egy kis számolási segédletet adni.

Manapság a várandósság “korát” minden egyes ultrahangos vizsgálatnál is számolják, de a szülés várható időpontját alapvetően a következő ún. Naegele-képlet szerint számolják ki:

A szülés várható időpontja = az utolsó havivérzés első napja – 3 hónap + 7 nap + 1 év

Egy példa rá: 2013. dec. 1-én volt az utolsó havivérzés, ebből 3 hónapot levonva szept. 1-e, majd 7 napot és 1 évet hozzáadva 2014. szept. 7-e a feltételezett szülési dátum. A Naegele számítás szabályos 28 napos ciklusokat vesz alapul, és a várandósság 40 hétig  vagy 280 napig tart. Ennek elvén működnek az ún. korongnaptárak is, melyek külső köre az év napjainak megfelelően 365 részre osztott, míg a belső forgatható körén a várandósságra vonatkozó adatok olvashatóak le. Ezt használják az orvosok, és a védőnődnél is láthattál ilyet. Jó, ha tudod, hogy a fenti képlet statisztikákon alapul, és az eszerint kiszámolt napon valójában a kisbabák csupán kb. 4 százaléka születik meg.

(tovább…)

Dúlás szüléstörténet: Szülés a természet rendje szerint

Szívszorító volt olvasni, hogyan született Anett kislánya ezelőtt 18 évvel. Csak remélni tudom, hogy manapság mindez már nem így történne. Annál szívderítőbb Anett történetének második fejezete, Léna baba születése, aminek dúlaként magam is részese lehettem. Kedves Anett, köszönöm hogy veletek lehettem, és köszönöm, hogy megírtad, milyen volt akkor és most.

Hogyan is írhatnék szép szülésélményről ha már megjártam a poklok poklát? Hogyan fordulhatna szívembe más érzet, ha mélységes bántásként éltem meg első kisbabám születését? Hosszú évekig eszembe se jutott, hogy valaha ezt a tapasztalást felülírhatja valami más, nőkhöz, emberhez méltó, szívvel is feldolgozható élmény.

Dúlás szüléstörténet

Ha visszagondolok az első anyai tapasztalásokra ma is szikrát szór a szemem és újra belém karcol minden egyes pillanat amire emlékszem. A kórházi protokoll összes apró részletét betartva semmisítettek meg fehér, rideg férfiak által feltalált szülőágyon. Honnan tudhatná egy férfi miként és hogyan jöjjön világra egy baba, szakkönyvekből, tapasztalás nélkül, külső szemlélőként? Így sohasem tudhatja meg milyen lehetne egy megfelelő szülőágy, megfelelő helyzet, hiszen sohasem tapasztalhatja meg, természetből adódóan, milyen lenne az a helyzet amely segítségére lehet a szülő nőnek. Ám ezen a szülőágyon, a kengyelbe feltett, bőrszíjjal odakötözött lábakkal, mozdulni se tudtam. Majd nemcsak a szemembe, de minden test tájékomba világító fényekkel igyekeztek minél hamarabb túl lenni a szülés, számukra, oly fárasztó részén. Rólam mintha megfeledkeztek volna, csak egy vágható test lettem, aki éppen kéznél van. Ha tovább részletezném eme szülésélményemet, egy nő sem venné a bátorságot, hogy babát hozzon erre a világra. Emiatt inkább meghagyom a reményt, a hitet másoknak, amit akkor elvesztettem, hogy igenis lehet emberien, megaláztatás nélkül babát szülni. (tovább…)

Szüléstörténet: Vince születése – a gyors csoda

Kati két szüléstörténetet is küldött a Dúla blog számára. Első kisfia, Zalán szép lassan, komótosan érkezett meg, olvasd el itt, hogyan. Öccse, Vince jóval fürgébb volt: a kórházba érve – az otthoni vajúdásnak is köszönhetően – pár óra alatt megszületett.

Szüléstörténet: Vincte gyorsan születettÉjjel 11-12 óra: Lefeküdt a család minden tagja: Szabi, Zalán békésen szuszognak mellettem. Én valamiért megint érzem azt a feszítő-nyomó érzést lent, amiről azt képzelem, hogy a medencém tágulása okozza, ahogy a kis bentlakó a fejével befurakodott oda. Mivel úgy emlékszem, Zalánnal a vajúdási fájdalmat olyan menstruációs görcshöz tudtam hasonlítani, így erre most egyáltalán nem gyanakszom, még csak jóslónak sem, mivel még 11 nappal vagyunk a szülés kiírt időpontja előtt. A kételyt az ébreszti bennem, mintha rendszeressé válna ez a feszítés belülről. Nézem az órát. És igen, minden 5-10 percben jön ez a kellemetlen érzés. Forgolódom, hátha múlik bármire, de nem. Erősödik. Mi legyen? Nem akarom még Szabit kelteni, hátha csak vaklárma és különben is, lassan szülő típus vagyok, legalábbis az első példa azt támasztja alá. Szóval szenvedek tovább… (tovább…)

Így kezdődött az életem – szüléstörténet

Andrea kisbabája szempszögéből írta meg szüléstörténetét a Dúla blogra. Kedves Andrea, köszönöm az írást!

Szüléstörténet: Emília baba születéseOktóber 23-a van… Nem vagyok álmos, hallom, Anya és Apa is fent vannak, jól érzik magukat. Apa nővérével, és párjával beszélgetnek kamerán, és nevetnek! Én is jól érzem magam, mert hallom a hangjukat és Anyukám szívverését, ami mindig megnyugtat. De mégis olyan furcsa érzésem van, mintha indulnom kellene valahova, csak azt nem tudom, hogy hova… Kicsit félek, de érzem, történni fog valami… Ahogy telik az idő, egyre jobban elfog ez az érzés, már nem is tudok mindig figyelni, Apa és Anya nevetésére. Már majdnem éjfél, de ők még mindig jól szórakoznak, de azt hiszem, Anya is észrevett valamit, mert hirtelen begörcsölt a hasa, és talán az engem körülölelő magzatvízből is szivárgott egy kicsit, de ezt Anya ekkor még nem sejtette… (tovább…)

ÍRJ NEKEM!