Az anya- és bababarát kórház kiválasztásáról szóló bejegyzésben az egyik pont megírása során már szóba kerültek a WHO szülésre vonatkozó ajánlásai. Az Egészségügyi Világszervezet 1999-ben gyakorlati kézikönyvet adott ki a normális szülés alatti ellátásról. Megvizsgálta a legáltalánosabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett illetve ellen felmerülő bizonyítékokat, és ezek alapján ajánlást fogalmazott meg. Azt gondolom, hogy nagyon fontos ez a lista, ha kisbabát tervezel, vagy éppen vársz, esetleg közvetlenül szülés előtt állsz.
Lássuk először az „A” kategóriát! Ezek a körülmények illetve a kísérő személyzet ilyenfajta hozzáállása bizonyítottan hasznosak a vajúdás és szülés folyamán:
A terhesség elején rettentő fáradtság gyötört. Ahogy ez elmúlt, jött a boldog, gondtalan második trimeszter. Csak attól féltem kissé, hogy vajon mikor kezdődnek el a Marci-terhesség során tapasztalt epegörcseim. De mivel minden terhesség más, akkor hiába „vártam” azokat. Helyette az addig nem ismert csípőfájdalmak voltak nagyon erősek, alig vártam, hogy idekint legyen a babánk. Az első várandósságomhoz hasonlóan is magas lett kissé a cukorszintem, viszont most nem bírtam ellenállni az édességnek, fehér kenyérnek, így a fogyás immár elmaradt. Szerencsére baj nem származott a rosszalkodásomból, az önfegyelem hiányából.
Ha elérted a szülés előre kiszámított időpontját, és a kisbabád még nem született meg, a legtöbb orvos „túlhordásról” beszél. Érdemes tudnod, hogy a magzatok jelentős százaléka nem a menstruációs ciklus közepén, a 14. napon fogan. A peteérés és megtermékenyülés bekövetkezhet éppúgy a ciklus elején, mint a vége felé. A várandós kiskönyvedbe mégis a ciklus középidejétől számított időpont kerül, amikor a terhességet hetekben számítva meghatározzák. Ennek megfelelően a babák igen kis százaléka születik pont a kiírt napon. A betöltött 41. hétig terminustúllépésről, a 42. hét után túlhordásról beszélünk.
Nagyon szeretem ezt a könyvet. Nem csak azért, mert egyik szerzője, Marshall H. Klaus a dúlaság szakavatott kutatója, hanem elsősorban azért, mert az újszülött kisbabákról alapvető tudást kínál, szebbnél szebb újszülött-fotó kíséretében. Megtudhatjuk belőle, hogyan működik a csecsemők érzékelése, hogyan változnak érzelmeik, és ezt hogyan tudják kifejezni. A babával kibővülő új család születésének külön fejezetet szenteltek a szerzők. Nagyon teszik ebben a részben, ahogyan az apákat szóra bírják: elmondják, mit éreznek és hogyan viselkednek kisbabájukkal kapcsolatosan. Másik kedvenc fejezetem a megszületés utáni „aranyóráról” szól. Ennek elolvasása után azt hiszem, senkit sem kell meggyőzni arról, milyen fontos a babával töltött első pár óra teljes háborítatlansága.
Talán az egyetemen vagy a Születés Hete portálon akadtam rá a Hétköznapi pszichológia című, kéthavonta megjelenő lapra. Rögtön felkeltette az érdeklődésemet, hiszen a pszichológia mindig is érdekelt. A címben a hétköznapi szócska azt jelezte nekem, hogy itt praktikus, a hétköznapjainkat érintő kérdésekről olvashatok. Az újságot átlapozva, majd végig is olvasva nem csalódtam, és a szerkesztőknek további bizalmat szavazva megrendeltem az újságot. Azóta már a 3. lapszám is megjelent. Érdekes és változatos tematikájú cikkeket találtam benne. Olvashatunk az elkényeztetett gyerekről, a gyermekkori tanulás folyamatáról, a diszlexiáról, párkapcsolati játszmákról, a videójátékokról és még sok minden másról.