A várandósság hónapjai sokféle változást hoznak egy nő életében. A testi történéseket a lélek változásai szövik át, így készítve föl az édesanyát a kisbaba fogadására. Mostantól hónapról hónapra Vali gondolatait és érzéseit olvashatjátok a benne növekvő kis élettel kapcsolatosan:
Ismét várandós vagyok. Kicsit több, mint 2 évvel ezelőtt született kislányom, Lili, és most eljött az ideje, hogy kistesó érkezzen a családba. Lilire majd 1 évet vártunk, sok sikertelen próbálkozás után már alig akartam elhinni, amikor összejött. Sokszor hallottam, hogy a második baba már általában könnyebben, gyorsabban jön, így hát reméltem, ez nálunk is így lesz. Nem így lett. Most azt az érzést kellett megélnem, amikor egyből megfogan a baba, aztán elmegy, nem marad velem. Sokszor egymás után… Rájöttem, hogy ez még rosszabb, mint mikor egyszerűen „csak” nem jön össze. De mint mindennek, ennek is volt értelme. Elindultam egy olyan önismereti úton, ami teljesebbé tette és teszi az életemet, és rengeteg szeretetet hozott a kis családom életébe.
Ha elérted a szülés előre kiszámított időpontját, és a kisbabád még nem született meg, a legtöbb orvos „túlhordásról” beszél. Érdemes tudnod, hogy a magzatok jelentős százaléka nem a menstruációs ciklus közepén, a 14. napon fogan. A peteérés és megtermékenyülés bekövetkezhet éppúgy a ciklus elején, mint a vége felé. A várandós kiskönyvedbe mégis a ciklus középidejétől számított időpont kerül, amikor a terhességet hetekben számítva meghatározzák. Ennek megfelelően a babák igen kis százaléka születik pont a kiírt napon. A betöltött 41. hétig terminustúllépésről, a 42. hét után túlhordásról beszélünk.