Ádám baba születése

Van olyan, hogy egy dúla egy édesanyát csak egy rövid ideig kíséri, és nem a várandósság egész folyamatában. Legalább olyan fontos és örömteli feladat mellette állni a baba fogantatása idején és a várandóssága első hónapjaiban. Kedves Vali! Köszönöm, hogy megosztottad velünk szüléstörténetedet!

Ádám baba40. hét. Csütörtök. Immáron másodszor jelentkeztem az orvosomnál CTG-re és vizsgálatra. 8-9 perces fájások, de ez már nem újdonság, és továbbra is zárt a méhszáj. Abban maradtunk az orvosommal, hogy ha újra sűrűsödnek a fájások, induljunk a kórházba, mert akkor már biztosan szülünk. A csütörtök ezután viszonylag nyugodtan zajlott, a fájások maradtak ugyan, de éjszakára megint lecsengtek. Péntek reggelre visszatértek a fájások, és hosszas dilemmázás után végül megkértem páromat, maradjon velem otthon. Délelőtt átjött a dúla, aromaterápiás olajokkal felszerelkezve, és megmasszírozott. Ez határozottan jól esett az akkor már egyre jobban fájdogáló derekamnak. A dúla ezután magunkra hagyott, hogy pihenjek, kapcsoljak ki. Délben elvitte a nagyi a kislányunkat, éreztem, hogy addig nem fogunk haladni, amíg ott van mellettem. Ezután már nem volt kérdés, hogy most már szülni „kell”, de valahogy nagyon lassan zajlottak az események. Este megint átjött a dúla masszírozni, aztán tanácsolta, hogy menjünk el a párommal kettesben kikapcsolódni, mert nagyon görcsössé váltam. Eldöntöttem, hogy aznap szülni akarok, ahelyett, hogy hagytam volna, hogy történjenek a dolgok, ahogy történniük kell…

Tovább olvasom

Palkónk született!

Palkóval együtt ünnepelünk: a fiatalember egy idős a blogommal.  Kriszti,  az édesanyja születésnapi ajándékként az ő születésének történetét küldte el nekem.  Köszönöm! Ennél szebb ajándékot aligha kaphattam volna. :-)

Drága kicsi Palkó, Isten éltessen sokáig!

PalkóJulcsi lassan a 2. életévének betöltéséhez közeledett, amikor eldöntöttük, hogy lehetne még egy gyerek a háznál. Ezennel már eleve nagyobb korkülönbség lett volna, mint Marci és Julcsi között, akiknek születése között csupán 20 hónap telt el. De nem gondoltuk volna, hogy majdnem egy teljes év telik el, mire megfogan a harmadik babóca. Munkahelyemen már jeleztem, hogy baba nincs, letelik a 3 év, megyek vissza dolgozni. Mindez után a következő lehetőséggel megfogant a baba. Teljesen működött a női-anyai megérzésem, mert még semmi jele nem volt a várandósságnak, mégis magabiztosan vettem meg a tesztet, és csak ellenőrzésképpen csináltam meg. Az öröm hatalmas volt!

Tovább olvasom

Szülési pozíciók: Maradj talpon! – II. rész

A cikk második része is további érveket hoz a függőleges testhelyzet mellett. Sorra veszi az anya, a baba és az orvos szempontjait. Talán így könnyebb lesz számodra a döntés: vajon hogyan is akarsz majd vajúdni és szülni?

S hogy meddig maradhatsz talpon? Ha akarod, állva is megszülheted a babát, vagy leguggolhatsz, amikor érzed a kitolási ingert. Nem kell ahhoz lefeküdni, hogy egy gyerek megszülessen… Meglepődtél?

Vajúdás és szülés függőleges testhelyzetbenTudtad, hogy a hátadon feküdni, felhúzott lábaiddal egy kengyelben a lehető legrosszabb testhelyzet a szüléshez? Rossz az anyának és a magzatnak egyaránt, de az orvos ragaszkodhat hozzá, hiszen az ő munkáját megkönnyíti ez a testhelyzet. De álljunk csak meg egy pillanatra! Kinek a munkáját is kéne szülésnél megkönnyíteni?
Három nagyon fontos szereplő van ebben a helyzetben: a nő, aki vajúdik, fájdalmai vannak, keményen küzd, hogy egy új életet segítsen a világra, minden emberi és emberfeletti erejét megfeszítve nyom, hogy a babája keresztülhaladhasson a testén. De az ő kényelme miatt nem kell aggódni. Majd adunk neki valami szert, amitől kába lesz. Aztán ott van a baba is, aki lehet, hogy oxigénhiánytól szenved, ha az anya hanyatt fekszik, mivel a méh ilyenkor teljes súlyával rányomódik a gerinc melletti nagy érre, és gátolhatja a lepény oxigénellátását – ettől a baba esetleg magzati distressz állapotába kerül. De miatta sem érdemes izgulni. Majd újraélesztjük, ha már kinn van. Végül ott az orvos, akit azért fizetnek – igen jól –, hogy elkapja a babát. Tegyünk meg mindent, hogy az ő számára kényelmes legyen a szülés! Hát van ennek értelme?!

Tovább olvasom

Maradj talpon! – avagy a függőleges vajúdási pozíció előnyei – I. rész

Vajúdás és szülés témában egy nagyon értékes cikket ajánlok figyelmetekbe. A szülés körüli gondolatokat Szabó Zsuzsi dúla-társam fordította angolból. Maradj talpon! – szól az írás üzenete. Ezzel kisbabádnak és saját magadnak is megkönnyíted a vajúdás folyamatát.

A kórházban az első dolguk, hogy kiosztanak neked egyet azokból a csúf, hát nélküli hálóingekből, és megmutatják az ágyadat, mint bármelyik másik betegnek. De te nem vagy „beteg”, amikor vajúdsz! Sokkal inkább mondhatjuk, hogy dolgozol: fontos, kemény munka zajlik a testedben, amelynek ereje egy új életet hoz a világra.

Maradj hát talpon, mert fontos dolgod van!

Tovább olvasom

Kórházban háborítatlanul, avagy dúla a Születés Hetén

Hamarosan elérkezik  május, az anyák napja, és vele a Születés Hete programsorozata! Emlékszem, amikor magam is várandós voltam, alig győztem válogatni a jobbnál jobb programok között, és bizony előfordult, hogy nem jutottam el mindenhova, mert egymással párhuzamosan is annyi érdekes és vonzó eseményt karikáztam be a műsorfüzetben.

Tovább olvasom

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása a normális szülésre vonatkozóan – IV.

A WHO ajánlásainak utolsó részéhez érkeztem. A „D” kategória tartalmazza azokat az eljárásokat, amelyeket a kórházakban gyakran helytelenül alkalmaznak. Ahogy a listát végigolvastam, rögtön az „átlagos” magyar szülészeti intézményt láttam lelki szemeim előtt. A kimondottan káros és hatástalan „B” kategóriás beavatkozásokat egyre kevesebb helyen alkalmazzák, de ezeket – tisztelet a kivételnek – sajnos elég nagy  általánossággal:

  • A vajúdó korlátozása abban, hogy egyen vagy igyon a vajúdás és a szülés során.
  • Gyógyszeres fájdalomcsillapítás.
  • Fájdalomcsillapítás epidurális érzéstelenítéssel.
  • A magzat műszeres monitorozása.
  • Maszk és steril köpeny viselése a szülés kísérése során.

    Tovább olvasom

Dúlás szülés: Nóri baba születése

Esküvő után két évvel a férjemmel már nagyon úgy éreztük itt az ideje családot alapítani. Hamarosan, pár hónap próbálkozás után gazdagabbak is lettünk egy kétcsíkos teszttel. Hittük is, és nem is, sokszor nevettünk örömünkben és volt, hogy kétségbeestünk. Nagyon szép, problémamentes 9 hónap volt. A baba nőtt, és én jól éreztem magam. Nem is igazán akartam elengedni manónkat, szívem szerint életem végéig is képes lettem volna a pocakomban hordani. De tudtam, fel kell készülni a szülésre. Már korábban is felmerült bennem, hogy a férjem mellé a szülőszobán jól jönne egy másik segítség is. Egy asszonyé, aki már szült, akinek van tapasztalata, aki lelki támogatást tud nyújtani számomra és férjem számára is. Így találtam rá a neten egy dúlára, Orsira. E-mailen kerestem meg, hogy szeretném, ha kislányom születését ő is segítené. Személyes találkozás után, folyamatosan tartottuk a kapcsolatot e-mailen.

Tovább olvasom