Kata írta meg és küldte el szüléstörténetét a Dúla blog számára. Hanga a magzatvíz elfolyását követő következő napon, 36 óra elteltével született meg. A vajúdás küzdelmes, ugyanakkor szép volt az édesanyja számára. Köszönöm, hogy megírtad és megosztottad velünk!
A szülés előtti gátmasszázs kérdése egy olyan téma, amiről már jó rég szeretnék írni. Rengeteg eltérő véleménnyel és félreértéssel találkoztam szülésfelkészítő és dúlai munkám során, hogy hogyan is kell a gátmasszázst csinálni? Lássuk csak: tényleg hogyan is?
Apás szülés legyen, vagy apa maradjon inkább odakint? Esetleg a vajúdás alatt maradjon a szülőszobán, de a kitoláskor menjen inkább ki? Noémiék is átgondolták, hogyan szeretnék: apa kint várja meg a kisbaba születését. Az élet azután máshogy hozta, végig felesége mellett maradt.
A mi kislányunk a vártnál majdnem egy hónappal korábban érkezett, első kisbabaként. Alig néhány napja hagytam csak ott a munkahelyemet, hogy felkészüljek a nagy eseményre. Pihenni kellett volna, nagy volt a meleg is. De valami nem hagyott nyugodni, folyamatosan a kelengyelistát bújtam, szereztem be a hiányzó dolgokat. A kórházi holmi már régen össze volt készítve, csak be kellett dobálni a táskába.
Egy régebbi szüléstörténet, most került elő. Köszönöm Zsuzsi, hogy megírtad és elküldted. Isten éltesse az azóta már 3 éves Bellát és téged is! :-)
2012. május 16. 22.30. Véget ért a film. Hazafelé tartottunk az Alleeból. Dark Shadows, ricinusolaj, Johnny Depp, gyömbér, Helena, bábakoktél és Tim Burton kergették egymást a fejemben. 17-ére vagyok kiírva. „Holnap szülünk. Így, vagy úgy, de szülünk” – gondoltam. „Megindulnak a fájások, otthon együtt vajúdunk, meleg zuhany, relaxálás, jóga, majd mikor már erősödnek a fájások, irány a kórház. Ott, ha szerencsénk van, üres lesz az IKEA szoba, de az sem baj, ha nem, legalább együtt leszünk végig, jógázom, lazítok a hipnoszülés technikákkal, zenét hallgatok és minden jól fog sikerülni.”
Minden egyes szülés ünnep a családnak, és minden egyes szüléskísérés ünnep a dúla számára is. Milyen nagyon örültünk Mónival és Norbival, amikor sikerült, amit olyan nagyon terveztek és szerettek volna: Csanád császármetszés után hüvelyi úton született. Köszönöm, hogy kísérőtök lehettem ezen az úton és ezen a csodaszép téli délutánon!
Harmadik gyermekünket 2014. január 15-re vártuk. Bár az első hüvelyi úton született 4 évvel előtte, a másodikat császármetszéssel segítették a világra másfél évvel korábban, így az azóta eltelt kevéske idő miatt fel kellett készülnünk arra, hogy ismét császármetszésre kerülhet a sor. Valahányszor a nőgyógyász doktornőt faggattam a hüvelyi szülés lehetőségéről, kitartott az álláspontja mellett, miszerint a szüléskor fog kiderülni, hogy sikerülhet-e a természetes szülés, és még az utolsó szakaszban is szükségessé válhat a műtét.
Viki kislánya császármetszéssel született. Második várandóssága alatt nagyon készült, sokat olvasott – nagyon szerette volna, ha második babája természetes úton születik. Nem volt könnyű dolga: orvosa nem biztatta, és családja sem igen hitt a hüvelyi szülés lehetőségében. Ebben a kétségbeejtő helyzetben írt nekem, majd jó pár e-mailt váltottunk. Az utolsó levelében még kétségek között volt, vajon lesz-e módja átélni a szülést a maga természetes módján, majd hosszabb hallgatás után érkezett a hír: sikerült, a második kislány, Lara hüvelyi úton született! Kedves Viki, köszönöm, hogy leírtad történetedet.
Egy gyermek születése a legcsodálatosabb dolog a világon, történjen az császármetszéssel, vagy természetes úton. Az előzményekkel kezdeném. Teljesen problémamentes és gyönyörű terhességem volt, sokat gondoltam a szülésre, rengeteget olvastam, és mindenképp természetesen akartam szülni. Már a kórházban feküdtem, mert a szülészet otthonunktól messze van, illetve ismerkedtem az új orvosommal, ugyanis a fogadott orvosom a szülésem környékén szabadságra ment – a lánya pont aznap ment férjhez. Az előző szülésem rövid története: 2011.03.16-ára voltam kiírva az első kislányommal. 12-én hajnalban magzatvíz-szivárgásra ébredtem, rögtön vittek is a szülőszobára előkészítésre. A 6 órás megfigyelés alatt semmi nem történt, sétáltam, meg a családommal beszélgettem. Délben kezdtem kapni az oxitocint, de nem lettek igazi fájásaim, „fájásgyengének” ítéltek, illetve a kicsi Hanna sem tartotta jól a fejét, ezért végül a műtőben kötöttünk ki. Nagyon nehezen dolgoztam fel a császármetszést lelkileg, és ezt a közvetlen környezetembe senki nem értette igazán, hogy miért is. Szerettem volna mindenképp megtapasztalni, hogy milyen az igazi szülés, és a császármetszés hatalmas csalódás volt a számomra.
Eszter küldte el a szüléstörténetét, köszönöm neki! :-) Várandóssága második felében találkoztunk először, amikor kismama masszázsra jött hozzám, mert fájdogált a dereka. Ezután párjával együtt szülésfelkészítő konzultációra is eljöttek, együtt készültek a vajúdásra és szülésre. Végül eljött A Nagy Nap, ami úgy sikerült, ahogy Eszter szerette volna. Kicsi Linett, nőjj nagyra és legyen boldog életed!
Tavaly kora ősszel eldöntöttük, hogy 13 éve alkotott kétfős csapatunkat kibővítjük. Nem is gondoltuk volna, hogy ilyen hamar sikerülni fog a bővítés, ugyanis október közepén már útban is volt a mi első bébink. Az innentől kezdődő kilenc hónap maga volt a csoda. Azt hiszem, hogy mindenki ilyen terhességre vágyik: nem voltak rosszullétek, egyszer sem hánytam, nem szédültem, elkerültek az alvási problémák és kívánós sem voltam. Egy-két kellemetlen tünetet leszámítva gyakorlatilag problémamentesen és vidáman teltek ezek a hónapok. Az egyik ilyen kellemetlen tünet volt a derékfájás, ami miatt úgy döntöttem, hogy kipróbálom a kismama masszázst. Így kerültem kapcsolatba Orsival, aki később segített a szülésre való felkészülésben is. Sok kérdésre választ kaptam tőle, és ő segített megérteni, hogy mit is várok el vagy nem várok el valójában a szülés körülményeivel kapcsolatban. Az egész terhesség alatt valami mélyről jövő belső nyugalom szállt meg, sokkal több volt a pozitív gondolatom, mint bármikor eddig. Szerintem ennek köszönhető, hogy egyetlen vizsgálat után sem aggódtam az eredmények miatt, mert valahogy teljesen magától értetődő volt, hogy minden rendben lesz. Februárban végre az is kiderült, hogy kislányunk lesz. A kezdetektől egy percig sem képzeltem el magam fiús anyukaként, ezért óriási volt az öröm bennem.
Egy Dúla blog olvasó, Kati történetét olvashatod most, aki két kislányt szült: egyet császármetszéssel, a következőt pedig a műtétet követően természetes úton a Baross utcai I. sz. Női Klinikán. „Minden szülés más és más, és nem elég csak a „császárral szültem”-et vagy a „miután az első gyermekemet császárral szültem, a másodikat is csak így szülhettem”-et hallani, hanem ismerni kell a szülés háttértörténetét is.” – írja. Kedves Kati, köszönöm, hogy megírtad és megosztottad velünk a szüléstörténetedet.
Az én sikeres VBAC-történetemet mindenképpen az előzményekkel kell kezdenem: 2010-ben első lányunkat a lehető legnagyobb nyugalommal, és abban a hitben, hogy a szülés pikk-pakk menni fog vártuk. A várandósságom sajnos nem volt problémamentes: kevés magzatvíz, és egy toxoplazma fertőzés miatt a szülésig tartó antibiotikumos kezelés miatt az orvosom a 40. hét első napján magzatvíz-vizsgálatot végzett, és mivel nem találta tisztának, megindította a szülést. 5 óra vajúdás után fájásgyengeség miatt sajnos a műtőben kötöttünk ki (akkor ezzel nem is foglalkoztam, hihetetlen boldogság töltött el, hogy megszületett a kicsi lányunk). Szerencsére sem a felépülésnél, sem a szoptatásban semmi hátrányát nem láttam ennek. Ahogy telt az idő, lelkileg viszont nagyon nehéz volt feldolgozni, hogy császárral született meg az első gyermekünk (és igazából csak most, a második szülésnél tudtam helyre rakni ezt magamban), így mikor 2012 februárjában megtudtuk, hogy nemsokára 4-en leszünk, már akkor eldöntöttem, illetve tudtam, hogy ezúttal hogyan nem szeretnék szülni, császárral.
Nemrégiben magam is beiratkoztam és elvégeztem egy négy alkalmas intim torna tanfolyamot. A trénerünk fontos dolgokat mondott el a csoport két kismama tagjainak, aminek egy részével magam is tisztában voltam, de sok újdonságot is hallottam. Legérdekesebb az volt, amikor a vajúdás alatti intim torna lehetőségéről és előnyeiről beszélt. A Születés Hetén a Békés Dúlakör vendége volt Kriston Andrea, aki szintén sokat beszélt a szülésre való testi-lelki felkészülésről és az elengedettség állapotáról, amely nagyban megkönnyíti a vajúdó nő dolgát. Aztán úgy hozta az élet, hogy megismertem Kutiné Hanzi Krisztina Kriston Intim Torna® trénert, egészségtantanárt, aki Szentendrén és környékén tart intim torna foglalkozásokat. Őt kértem meg, hogy foglalja össze, miben és hogyan segíthet a Kriston Intim Torna® (KIT) a várandós édesanyáknak a 9 hónap alatt, a szüléskor, illetve a gyermekágy hónapjaiban.
„Gyakran kérdezik meg tőlem, hogy a KIT-et kismamák is végezhetik-e, megtanulhatják-e. A válasz természetesen az, hogy IGEN, sőt!… Kismamaként legfontosabb feladatunk felkészíteni testünket, lelkünket a szülésre, az anyává válásra. Fizikailag pedig ott kell felkészülnünk, ahol a szülés ténylegesen meg fog történni. Furcsa, hogy mennyi tévhit terjedt el ezzel kapcsolatban…
Az egyik félelem az szokott lenni, hogy a várandósság alatti torna vérbőséget okoz, és ez vetéléshez vezethet. Először is a torna csak a harántcsíkolt izmokat képes megmozgatni, a méh pedig teljes egészében sima izomból áll, így egyáltalán nem tornáztatjuk. Egyszerűen képtelenek vagyunk rá. Az alhas megmozgatásával viszont valóban fokozódik a méh vérellátása, de ettől nem kell megijedni, sőt! Ha több vér folyik át a sejteket ellátó ereken, akkor azok több tápanyaghoz és több oxigénhez jutnak, ami növeli a szövetek vitalitását és funkcionális működését is.
„Milyen lesz a testem a szülés után?” – „Mennyi időre lesz szükség, míg visszanyerem a régi alakomat?” – ezek a gondolatok a legtöbb babát váró anya kérdései között ott szerepelnek. Először is legyél türelmes önmagaddal. A kisbaba fejlődéséhez 9 hónapra van szükség. Ezalatt az idő alatt a tested is sokat változott és alakult, így legalább ennyi időre van szüksége ahhoz, hogy visszaalakuljon.
Vannak persze olyan testi változások, amik a szülés után rögtön jelentkeznek:
