Szüléstörténetek

Új Szép Szüléstörténet pályázat

Szereted a szép szüléstörténeteket, és szívesen olvasod a kismamatársak beszámolóját a vajúdás és szülés óráiról? Ugye jól emlékszel még az első percre, amikor újszülött kisbabádat először megpillantottad, majd megölelted? Amikor először suttogtad a fülébe, hogy „Szia kicsim!”… Felejthetetlen órák és csodás pillanatok ezek…

A Dúla blogon Anyák Napja ünnepéhez kötődően új Szép Szüléstörténet pályázatot hirdetek.

Oszd meg velünk vajúdásod és szülésed történéseit! Pozitív kicsengésű, szép szüléstörténeteket várok – akár a szülészeti intézmény és az orvos vagy szülésznő nevének feltüntetésével. Ezek a szüléstörténetek azután felkerülnek a Dúla blogra, hogy mások is olvashassák és tudást és megerősítést nyerhessenek belőlük. A pályázat legfontosabb célja ugyanis, hogy erősítse a várandós édesanyákat abban, hogy gondos felkészüléssel, a számukra legmegfelelőbb helyszín és segítők kiválasztásával a szülés-születés életre szóló jó élmény lehet az egész család számára.

Hat kategóriában várom a szüléstörténeteket:

    • Szülés dúlával
    • Természetes, hüvelyi szülés kórházban
    • Otthonszülés
    • Császármetszés (tervezett és nem tervezett császármetszés)
    • Császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC)
    • Ikres szülés

Tovább olvasom

Császár után természetesen – Bogi születése

Szilvi szülései során különböző utakat járt be. Első gyermeke császármetszéssel született, és ez számára rendben volt így. Másodjára másképp szerette volna, császármetszés után természetesen, ezért keresett meg engem is. Jó volt látni a változást a beszélgetéseink …

Tovább olvasom

Megszületett Lounnotar mosolygós kisfia

Különleges, lírai szüléstörténet következik. Én megkönnyeztem, különösen, mert tudom, milyen nagyon készült Móni kisfia császármetszés utáni természetes úton való megszületésére. Kicsi Áron, Isten hozott! A szép és kecses leány, Luonnotar már évek, évszázadok óta lebegett …

Tovább olvasom

Minden kerek – Sára szüléstöténete

A következő szüléstörténetet Sára küldte el a Dúla blog részére, köszönöm neki. :-) Egy budapesti, természetes szüléseket pártoló kórházban szült, és szülésekor minden úgy zajlott, ahogyan szerette volna. Ahogy kísérőlevelében írta, nem vágyott nagyon különleges vagy alternatív dolgokra, illetve nem ragaszkodott a gátvédelemhez sem. A vajúdás és szülés órái csodás emlékként élnek benne azóta is, aminek az én dúla szívem csak örülni tud. :-)

2015-11-18_SaraAmikor elolvastam a pályázati felhívást, úgy gondoltam, az én történetem is olyan, ami megnyugtató lehet mások számára, ezért döntöttem úgy, hogy megosztom. A szülés után azonnal úgy gondoltam, bármikor újrakezdeném, jöhet még pár gyerkőc. ☺ No de kezdjük az elején. Mindig úgy gondoltam, hogy a „szerencse lánya” vagyok. Az életemnek alig volt egy-két nehezebb időszaka, s ha mégis, azokkal is mindig volt, aki segített megbirkózni. Ezért, amikor 12 év együttlét, ebből 3 év házasság után a férjemmel úgy döntöttünk, itt az ideje, hogy egy harmadik emberrel is megosszuk a boldogságunkat, nem gondoltam, hogy bármi baj történhet.

Tovább olvasom

Váratlan öröm: Noémi apás szüléstörténete

Apás szülés legyen, vagy apa maradjon inkább odakint? Esetleg a vajúdás alatt maradjon a szülőszobán, de a kitoláskor menjen inkább ki? Noémiék is átgondolták, hogyan szeretnék: apa kint várja meg a kisbaba születését. Az élet azután máshogy hozta, végig felesége mellett maradt.

A mi kislányunk a vártnál majdnem egy hónappal korábban érkezett, első kisbabaként. Alig néhány napja hagytam csak ott a munkahelyemet, hogy felkészüljek a nagy eseményre. Pihenni kellett volna, nagy volt a meleg is. De valami nem hagyott nyugodni, folyamatosan a kelengyelistát bújtam, szereztem be a hiányzó dolgokat. A kórházi holmi már régen össze volt készítve, csak be kellett dobálni a táskába.

Apás szüléstörténet

Tovább olvasom

Háborítatlanul, kórházban

Egy régebbi szüléstörténet, most került elő. Köszönöm Zsuzsi, hogy megírtad és elküldted. Isten éltesse az azóta már 3 éves Bellát és téged is! :-)

2012. május 16. 22.30. Véget ért a film. Hazafelé tartottunk az Alleeból. Dark Shadows, ricinusolaj, Johnny Depp, gyömbér, Helena, bábakoktél és Tim Burton kergették egymást a fejemben. 17-ére vagyok kiírva. „Holnap szülünk. Így, vagy úgy, de szülünk” – gondoltam. „Megindulnak a fájások, otthon együtt vajúdunk, meleg zuhany, relaxálás, jóga, majd mikor már erősödnek a fájások, irány a kórház. Ott, ha szerencsénk van, üres lesz az IKEA szoba, de az sem baj, ha nem, legalább együtt leszünk végig, jógázom, lazítok a hipnoszülés technikákkal, zenét hallgatok és minden jól fog sikerülni.”

Tovább olvasom