Miért félnél a szüléstől?

Talán nincs is olyan nő, aki ne tartana legalább egy picit a szüléstől. Ki az ismeretlentől szorong, más a fájdalom, a kiszolgáltatottság, esetleg egy korábbi rossz élmény miatt nem képes felhőtlen boldogsággal várni élete nagy napját.
Csigó Kata pszichológussal a szülés előtti félelmekről beszélgettünk.

–  Mit gondolsz, Kata, a szüléssel kapcsolatos szorongások általában a nagy esemény előtti napokban kerítik hatalmukba a kismamákat?

– Nem, már jóval korábban. Sőt, sokan pontosan a félelmeik miatt küszködnek problémás várandósággal, illetve az is előfordulhat, hogy valaki azért nem esik teherbe, mert tudat alatt rettenetesen fél a gyermekszülés fájdalmától, az orvosi beavatkozástól, egyáltalán, a számára még ismeretlen élménytől. Van, aki bizonytalan abban, hogyan változik majd az élete, ha anyává válik, vagy éppenséggel azt nem tudja, kap-e majd kellő támaszt a családtól, amint megszületik a gyereke, vagy esetleg magára hagyják a babával a családtagok.

– Testi tüneteket is okozhatnak a gyermekvárás időszakában az ilyen félelmek?

– Igen, például hónapokig elhúzódó hányingert, hányást, gyomorpanaszokat válthatnak ki a szorongások. Teljesen természetes, hogy a legtöbb kismama küszködik hányingerrel a terhessége elején, ám ha ez a probléma hosszú hónapokig tart, akkor rejtett elutasítás, félelmek is kereshetők a háttérben. Nemrég kaptam egy levelet: egy olvasónk, aki a harmadik gyerekét várja, bűntudattal számolt be arról, hogy ő már nem akarta ezt a babát, de a férje ragaszkodott hozzá. A levélíró arról panaszkodott, hogy vészes terhességi hányás miatt kórházba utalták. A nők többsége szégyennek éli meg, ha szíve mélyén nem akar életet adni a gyermekének. A vészes terhességi hányással küszködő kismamáknál sokszor tapasztalható, hogy amint kórházba kerülnek, ott szinte azonnal megszűnik a hányingerük. Ilyenkor felmerülhet, hogy az otthoni helyzet okoz számukra szorongást.

– Szerinted nem lehet, hogy mindent az orvostól várunk? Többször mesélték nőgyógyászok, hogy a kismamák a terhességük végén azzal a kéréssel fordulnak hozzájuk: „Doktor úr, vegye már ki belőlem a babát!”

– Hozzám is jött már kismama, aki attól félt, hogy nem lesz képes világra hozni a gyermekét. Sok nő eleve úgy választ orvost, hogy „vele majd könnyű lesz a szülés, mert segíteni fog, hogy gyorsan megszülessen a baba”. Biztosan sokat tud segíteni az orvos és a szülésznő, de a nőnek magának kell megszülnie a gyereket! Egyébként a császármetszések száma nem elsősorban azért növekszik ugrásszerűen, mert egyre több lenne a komplikált terhesség, hanem a nők félelme miatt is! Hiszen egyszerűbb arra kérni az orvost, hogy „vegye ki” a babát, mint fájdalom árán, természetes úton világra hozni. Persze az orvosok tudják, mikor indokolt a műtét, és normális esetben nem az anya dönt erről.

– Valahol olvastam, hogy egyesek azért tartanak a természetes szüléstől, mert félnek, hogy kitágul és rugalmatlanná válik a hüvelyük.

– Ez eléggé önző szempont, hiszen az ilyen nő azért nem akarja hagyományos úton megszülni a gyermekét, nehogy tönkremenjen a teste. Egyébként az egészséges női szervezet képes a regenerálódásra! Azt gondolom, ha nincs ellenjavallata, akkor az a jó, ha a kismama természetes úton hozza világra a gyerekét.
Gyermekpszichológusok komoly kutatásokat folytatnak azzal kapcsolatban, hogy miben különböznek a császármetszéssel született gyerekek a társaiktól. Mert lehetnek különbségek. Például az a gyermek, akit műtéti úton segítenek világra, később nehézségekkel küszködhet a problémák megoldásában, esetleg passzívabb is lehet a társainál. Ennek mi az oka? Például nyomot hagyhat benne, hogy nem ő küzdötte meg a világrajövetelt, hanem helyette „megoldották”. A baba is sikerként éli meg a küzdelmes, természetes születést! Ez az első sikerélménye, amely után fáradtan megpihenhet a mamája hasán.

– Mit javasolsz azoknak, akik nagyon félnek a szüléstől?

– A félelmeket csökkenti, ha a kismama már a várandósság elején megnézi a helyszínt, ahol majd életet ad a gyerekének, és ha kicsit jobban megismeri azokat – az orvost, a szülésznőt -, akik jelen lesznek a nagy eseményen. Aki kifejezetten a fájdalomtól tart, az feltétlenül kérdezzen rá, milyen módon csillapítható a szülési fájdalom! Nem mindenki tudja, hogy akár hipnózissal, relaxációval csökkentheti a saját fájdalmát. Aki a korábbi szüléséről őriz rossz élményt, gondolja át, valójában mi okozta azt! Ha a helyszín nem volt megfelelő, akkor keressen másik kórházat, szülőházat, ha pedig az orvosban nem bízik, akkor nézzen új orvos után! A Mérce Egyesület készített olyan kiadványokat, amelyekből a szülő nők tájékozódhatnak arról, melyik kórházban hogyan bánnak a kismamákkal a szülészeteken, és ez is segítheti a választást.

Régóta úgy terveztük, hogy két gyerekünk lesz, és most jön is a második baba! Örömünket beárnyékolja, hogy éppen egy építkezés kellős közepén vagyunk, eladósodtunk, a kisfiunk még csak kétéves, ráadásul a munkahelyemen is leépítések várhatók. Úgy érzem, pont a legrosszabbkor jön a baba, sokat tépelődöm is emiatt – persze nagyon várom is őt, csak jobb lenne, ha a körülmények is kedvezőek lennének. Edina

KATA: Ez a baba most akar jönni, és ti örültök is neki! Ne azzal foglalkozz, hogyan szeretted volna megélni a második terhességedet – ez most így alakult, és ne érezz bűntudatot azért, mert nem annyira harmonikusak a körülmények, mint ahogyan remélted!

Szörnyű élmény volt az első szülésem: az orvosom nem jött oda időben, velem szinte senki sem foglalkozott, nem adtak fájdalomcsillapítót, és a kórházi körülmények sem voltak a legjobbak. Kata, mit gondolsz, jobb lenne, ha a második gyermekemet otthon hoznám a világra? K.-né C. Ildi

KATA: Szerintem inkább keress olyan kórházat vagy szülőházat, amelyik megfelel az igényeidnek! A kismama támaszthat igényeket azzal kapcsolatban, hogy hol, kinél szeretne szülni, és ha alaposan körülnézel, vagy ha az interneten és kiadványokból is tájékozódsz, akkor könnyebben választhatsz. Az otthonszülés során is felléphetnek olyan komplikációk, amelyek ellátása azonnali, műtéti beavatkozást kíván, ezért azt tanácsolom, hogy inkább egészségügyi intézményben hozd világra a gyermekedet.

Riporter: Fejős Éva
Forrás: Nők Lapja • 2005. március 2. 46-47. oldal

“Miért félnél a szüléstől?” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Most várom a második gyermekemet. Alex (az első) természetes úton született, aminek én nagyon örültem. Büszke vagyok arra, hogy még fájdalomcsillapítót sem kértem. Vajúdásom 35 órás volt, de kibírtam. Most talán csak attól félek, hogy a második is ilyen „simán” történik-e vagy sem. Sajnos ahol szültem, abban a kórházban már nem szülhetek, mert megszüntették a szülészetet. Most egy nagyvárosban kell szülnöm, ahol csak az X-edik anyuka lehetek. Lehet, hogy ettől is tartok egy kicsit?

    Válasz

Szólj hozzá!