Egy kisfiú születésére várok…

Egy kisfiú születésére várok. Dúla vagyok, szüléseket kísérek, és nagyon szeretem ezt a hivatást. Olyan jó a családdal együtt készülni és várakozni arra, hogy világra jöjjön egy új kicsi élet. Igen, gondosan készülünk, sokat beszélgetünk, és ezalatt ünnepi díszbe öltözik a szívünk. Várakozunk, ennek minden izgalmával, és néha bizony türelmetlenek is vagyunk: mikor születik meg végre a gyermek?

Egy kisfiú születésére várok. Ez a kisfiú most egészen más lesz, mint a többi kisbaba. Szeretnék az ő születésénél is ott lenni. Meghívásom van a szülésre, és ez nagyon megtisztelő. Nagy bizalom kell ahhoz, hogy várjon és szívesen lásson a család ebben a számára legszebb és legfontosabb pillanatban. Ünnep a születés, amiben most nekem is részem lesz.

Egy kisfiú születésére várok. A felkészülés vége felé közelít, bár még nem tudjuk pontosan, hol is fog a kisbaba világra jönni. Minden úgy lesz, ahogy lennie kell – a szülők nagyon bíznak ebben. Nem szoronganak egy kicsit sem, és az ő nyugalmuk erőt és bátorítást ad.

Egy kisfiú születésére várok. Dúlatáskám már nagyrészt összekészítettem, bár mindennap eszembe jut még valami, amit be kell raknom. Gondosan pakolok, átrendezem a csomagom tartalmát. A szokásos felszerelés mintha másmilyenek tűnne. A vajúdóolaj mellé valahogy egy angyalka is bekerült. Azután ott van egy gyerekrajzzal díszített levél. Sok minden kerül a táskába, és mégis elbírom, nem is nehéz.

Egy kisfiúszületésére várok. Megszólal jel, a csengettyű hangja, indulnom kell. Bizsergető izgalom árad szét bennem – mint mindig, ha szüléshez hívnak. A dúlatáska már bekészítve, indulás! Az édesanyára gondolok, és egy rövidke fohászt mormogok magamban. Nem a legelőkelőbb hely, ahol a szüléshez várnak, de ez most már nem számít. Ott a helyem az édesanya és az édesapa mellett.

Egy kisfiú születésére várok. Észrevétlenül, készenlétben várakozom a helyiségben. Az édesanya gyönyörűen vajúdik, párja mellette áll, és szeretetével beburkolja, úgy védelmezi. Jó őket figyelni, olyan szépek! Nem szokványos vajúdás ez. Érdekes, most úgy érzem, hogy nekem van nagyobb szükségem rá, hogy jelen lehessek. Nyugodt és békés vagyok, jó nekem itt.

Egy kisfiú születésére várok. Az éjszaka csendes és nyugodt, senki sem zavarja meg a párt. Nem sok választ már el a pillanattól. A vajúdó asszony arca elárulja: lélekben most nem a földön jár. Fizikai segítségre nincs szüksége, gondolataim erejével és szeretetemmel támogatom őt és kisbabáját. Most megpihen, egy kis erőt gyűjt még. Tudja, hogy hamarosan karjában tarthatja gyermekét. Alig hallhatóan lágy dallamok kúsznak be valahonnan a térbe, szinte olyan, mintha álmodnék. Az asszony párja lehajol, és a következő pillanatban kezében a gyermek. Megszületett! Könnyek futják el a szemem, soha ilyen szép szülésnél nem voltam. Hála és öröm van a szívemben, és nagy-nagy nyugalom. Köszönöm!

Kívánok minden kedves Dúla blog olvasónak áldott, szép karácsonyt és sok örömöt az új esztendőben!