Régóta tartozom ezzel a beszámolóval és a fényképekkel. Lassan három hónapja, hogy hazatértem Sanghajból, és most végre hozzájutottam, hogy megírjam, hogyan is láttam magyar anya-szemmel a kínai gyerekeket. :-)
Ami elsőre feltűnt, hogy milyen kevés várandóst és kisgyereket látok az utcán. Emlékszem, szinte „vadásztam” a pocakos kismamákra, és mégis el kellett teljen 3-4 nap, mire az első szembejött… Aztán leginkább karonülő kisbabákat láttam, akiket a nagymamájuk, vagy az anyukájuk cipelt. (A babakocsi nem nagy divat errefelé, nem sokat láttam belőle.) Iskoláskorú gyereket, a fiaim kínai korosztályát is keresgéltem, de őket csak ritkán sikerült megpillantanom. Egyszer aztán a pekingi skanzenben egy egész iskolára való vörös nyakkendős kisdiákot láttunk, akik lelkesen fényképezkedtek a közelben lévő olimpiai stadionnal a háttérben.
Aztán kicsit utánaolvastam, hogy hogy is van ez. Miért is tűntek el a gyerekek ennyire Kínából? A születésszabályozásról persze már hallottam: egy család, egy gyerek. Az „ideális családtípus” anya-apa-gyerek hármasát lépten-nyomon látni mindenfelé: az utcai és tévéreklámokban is csak így szerepelnek. Évtizedek óta arra ösztönzik a szülőket, hogy „egykézzenek”: plusz anyagi juttatások és nagyobb lakás jár nekik, míg a második gyermek megszületése után komoly pénzbüntetést kell fizetni. A városokban ezek a szabályok könnyebben betarthatóak. Vidéken viszont a gyerekek – főleg a fiúk – nélkülözhetetlen munkaerőnek számítanak, így arrafelé a születésszabályozási elvek ellenére családonként gyakran egynél több gyermek születik. A szigorú pénzbüntetést úgy kerülik ki, hogy az újszülött babákat nem anyakönyveztetik.
A másik általános jelenség a fiúgyermekek túlsúlya. Ez a kínai hagyományok és a születésszabályozási törvény összejátszása következében alakult így. A kínai szokások szerint míg a lány férjhezmenetele után elkerül a szülői háztól, addig a fiú marad, és ellátja szüleit idős korukban. (Kínában nincs öregségi nyugdíj.) A kínai szülők nagy része ennek megfelelően azt szeretné, hogy egy szem gyermeke fiú legyen, így még ma is előfordul (bár törvényellenes) a lány magzatok művi elhajtása. A fiú túlsúlynak mára meg lett a következménye: Kínában egyre nehezebb nősülni…
- Ne feledd: a blogszülinapi játék még tart! Iratkozz fel a hírlevélre itt, és nyerd meg az értékes ajándékcsomagok egyikét!
Szia Orsi! Nagyon érdekes volt olvasni! Nagyon sajnálom, hogy így működik a családalapítás Kínában. Magyarországon az első ultrahangos vizsgálat, amikor szokták nézni a babák nemét, a 20.hét körül van. Iszonyatos, ha ott is úgy van és ezután veszik el az egészséges lánymagzatot. Vagy vérvizsgálattal már korábban nézik a nemét? Persze így is borzalmas, hány lányka nem születik meg ilyen törvények miatt… Nem lehetne ez ellen fellépni? No nem nekünk, hanem valamilyen nemzetközi szervezetnek. A gyerekek amúgy gyönyörűek! Utazz sokfelé :) és számolj be ilyen formában! Kriszti
Ma már Kínában is törvényileg tiltják az egészséges magzat nemének megállapítását abortusz céljából. És ami jó hír: láttam Sanghajban kínai családot két kislánnyal is! :-)
Sziasztok!
Egy Index-es cikk a témában: http://index.hu/kulfold/2010/07/09/csak_akkor_kell_a_gyerek_ha_fiu/
Ha csak a fele igaz a cikkben leírtaknak, a központi agymosás szerencsére még nem járt teljes sikerrel… szerencsére.
Milyen jó fotók :-)