A szülés lepényi szakasza akkor kezdődik, amikor már azt hiszed, hogy mindennel kész vagy, és végre vége van. Kezedben tartod a kisbabádat, nézegeted a magzatmázas arcát és a kis végtagjait. Óriási a mámor. ❤️ Egy feladatod azonban még hátravan: a méhlepény kitolása. A szülés lepényi szakasza ugyanis a kisbabád születésekor kezdődik, és a méhlepény megszületéséig tart. Ezzel azonban tényleg véget ér a szülés, és a várandósságod is.
Az a helyzet, drága kismamák, hogy a szülés lepényi szakaszát övezi a legtöbb tabu. Legalábbis előszeretettel megfeledkezünk kellő hangsúllyal beszélni róla, és a filmek sem éppen ezt a szakaszt szokták bemutatni.
Szülésfelkészítőként azonban én fontosnak tartom, hogy beszéljünk erről, mint ahogy azt is, hogy tabumentesen kezeljük a szülés ezen utolsó szakaszát is. Örömmel tapasztalom, hogy a csoportos szülésfelkészítő tanfolyamon létrejövő meghitt, bizalmi légkör teret ad ennek a témának és a kérdéseiteknek is.
Miután megszületett a kisbaba…
A szülők mámoros – szinte sokkos – állapotba kerülnek az elmúlt órák eseményei után. Kezükben tartják az újszülött csecsemőt, az édesanyák nézegetik, puszilgatják, beszélnek hozzá, üdvözlik a legújabb kis jövevényt, és próbálják felfogni a történteket.
Mindeközben soha nem látott mértékű oxytocin áramlik szét az anya és a baba testében egyaránt. Pontosan az az oxytocin, ami a méhösszehúzódásokat is okozta a vajúdás során, és ami egyébként a szeretet, a kötődés és a boldogság áldásos hormonja.
Bizony van összefüggés a kettő között, és nagyon is hasznos, hogy a szülő nők ezen a ponton a boldogság mellett újból méhösszehúzódásokat kezdenek érezni.
Mi történik a lepényi szakaszban?
Szeretnélek megnyugtatni, hogy a szülés többi szakaszához viszonyítva a lepényi szak a legrövidebb és egyúttal vélhetően a legkönnyebb is. Már túl vagy a vajúdáson, és a kisbabádat is a kezedben tartod, szóval minden rendben. Joggal érezheted úgy, hogy sikeresen véget ért a szülés. Számíts rá azonban, hogy egy feladatod még hátravan: a méhlepény – más néven placenta – kitolása.
Amikor a köldökzsinór pulzálása lassan abbamarad, a placenta véglegesen bevégzi dolgát. Innentől kezdve már nincs az a fontos feladata, hogy ellássa a kisbabát, így elérkezik az idő, hogy leváljon a méh faláról, majd távozzon a szervezetedből.
Milyen fájdalommal jár a méhlepény születése?
A szülés után a vajúdás során leginkább használt izomzat, a méh ilyenkor fáradtabb és érzékenyebb. Amikor egy kis idő elteltével az összehúzódások újból beindulnak, akkor az nem feltétlenül jóleső érzés a frissen szült anya számára. De megnyugtatlak, hogy ezek a fájások már közel sem olyan gyakoriak és intenzívek, mint a baba születése előtt.
Mivel a hüvelyen keresztül épp most furakodott ki egy kisember, ezért kellemetlennek érezheted, amikor még a placenta is át akar ott haladni.
Kétségkívül megnyugtató azonban, hogy a méhlepénynek nincsenek csontjai, és sokkal kisebb, mint egy csecsemő. Éppen ezért a placenta kitolása meglepően könnyen szokott zajlani.
Szóval nyugiii, a méhlepény megszülésének fájdalma már szinte semmiség a babához képest. A szülést kísérő személyzet ilyenkor általában a melletted állva várakozik és figyeli, hogy a placenta időben megszülessen: lehetőleg magától és egy darabban, a burokkal együtt. Általában azt szokták kérni, hogy vegyél egy mély levegőt, nyomj újra, és közben koncentrálj a kisbabádra.
A lepényi szak produktuma: a méhlepény
És ekkor a méhlepény egy nagy ploccsanással hirtelen megérkezik. De tényleg: alig veszed észre, egyszer csak jön egy nagy meleg toccsanás és már kint is van. Maga a méhlepény amúgy sokak számára elég bizarr, vagy legalábbis kettős megítélésű cucc. Olyan, mint a Chokito: ronda, de hasznos. Tudom, az apák nem mindig szeretnék megnézni, és nem is kell nekik feltétlenül.
Meddig tart a lepényi szak?
A szülés ezen szakasza talán a legrövidebb: általában kevesebb, mint fél óra. De vannak olyan esetek is, amikor még ennél is rövidebb ideig tart. Ez klasszul hangzik, igaz?
A szülést kísérők ellenőrizni szokták a női szervek állapotát, és arra is ügyelnek, hogy megakadályozzák, illetve szükség esetén kezeljék a szülés utáni túlzott vérzést. Ez akkor szokott kialakulni, ha a méh nem vagy nem kellő mértékben húzódik vissza, és a méhlepény tapadási helyén vérezni kezd a seb. A normál mértékű vérzés teljesen természetes ilyenkor – akár a gyermekágyi időszak teljes 6 hete során is –, de a normális mértékűnél nagyobb vérzéssel a szülés után foglalkozni kell. Mindez a kísérőid dolga, neked ezzel nincs teendőd.
A szülésznő és az orvos a lepényi szak végeztével ellenőrzi azt is, hogy a megszületett méhlepény ép-e? Erre a kiemelt figyelemre azért van szükség, mert a legkisebb bent maradt darabka is bonyodalmat okozhat: elégtelen méhösszehúzódást (ld. fent) vagy a tejtermelés késleltetett vagy nem megfelelő beindulását. A méhlepény leválása ugyanis hormonális jelzést küld az agynak, hogy odakint már a baba, kezdje el számára a nagyobb mennyiségű anyatej termelését.
Mi történik, ha netalántán nem válik le magától?
Szerencsére ritkán, de előfordulhat, hogy a méhlepény nehezen alkalmazkodik az új helyzethez, netalántán szívósan tapad a méh falára. Ilyenkor egy kis támogatásra van szüksége a világrajöveteléhez.
Változó, hogy az egyes kórházi gyakorlatok és orvosok mennyi időt adnak ilyenkor arra, hogy a placenta spontán magától leváljon és megszülessen.
Amennyiben ez nem történik meg, akkor előbb az oxytocint adnak, ami megoldhatja a helyzetet. Ha mégsem, akkor manuális és műszeres eltávolításra kerül sor egy rövid műtét során, altatásban. Ez kellemetlen, viszont annál fontosabb művelet. Legfőképp azért, mert ha a méhlepény magától nem távozik, akkor nagy eséllyel alakulhat ki szülés utáni erőteljesebb vérzés.
Előfordulhat az is, hogy a méhlepény töredezetten, azaz nem teljes egészében jön ki. Ilyenkor is muszáj beavatkozni. Ebben az esetben a méh teljes kiürítése miatt egészségügyi küretet szoktak végezni, ami sajnos szintén elég kellemetlen vagy fájdalmas is lehet.
Amire mindenképp figyelni kell, hogy a műtétet vagy beavatkozást követően a baba mihamarabb visszakerülhessen édesanyja karjaiba, szophasson és elkezdődhessen a család minden tagja számára fontos és végre zavartalan aranyóra.
Késleltetett köldökzsinór-ellátás
A köldökzsinór késleltetett ellátása azt jelenti, hogy a köldökzsinórt nem fogják le rögtön a baba megszületése után. Ehelyett megvárják, amíg az abban áramló vér pulzálása megszűnik, és csak ezt követően – jellemzően a zsinór fehéres színű, vér nélküli állapotában – szorítják le azt.
A késleltetett köldökzsinór-ellátásnak köszönhetően a köldökzsinórban áramló hasznos vér gond nélkül el tud jutni a babához, és a kis szervezet hasznosítja azt. Gondolj csak bele, milyen jelentős adag ez a babában keringő vérmennyiséghez képest!
A késleltetett köldökzsinór ellátás nem csupán „divatos hóbort”
A késleltetett köldökzsinór ellátásnak komoly élettani hatásai és előnyei vannak a baba számára. Ezek az újszülöttek
- megkapják a nekik járó vérsejtek 60%-át, így magasabb vértest és fehérvérsejt számmal rendelkeznek,
- hozzájutnak a vasraktáruk teljes egészéhez, és ritkábban alakul ki náluk vashiány az első életévében,
- megkapják az összes fehérvérsejtet és azokat az antitesteket, amiket a természet nekik szánt a megszületésükkor, és amik segítségével hatékonyabban ellenállnak a bakteriális és vírusos fertőzéseknek, ill.
- hozzájutnak a köldökzsinórban lévő teljes őssejt mennyiséghez is, ami testi regenerációs folyamatokban fontos az újszülött esetében.
Az az „átkozott” hasnyomkodás
„Most kicsit megnyomkodom a hasát” – hangzik el hirtelen, majd ezektől a mozdulatoktól a legtöbb nőnek majd kiugrik a szeme a helyéről. Igen, a szülés utáni hasnyomkodás nem kellemes érzés, sőt, többnyire fájdalmas. A szülést kísérő orvos vagy szülésznő ilyenkor nyomást helyez a hasra – közvetlenül a köldök környékén –, hogy megvizsgálja, hogy mennyire húzódott össze az anyaméh. A méhlepény megszületésével ugyanis a méhnek nagyjából egy nagyobb grapefruit-méretűre kell visszaalakulnia. Másrészt magával a nyomással masszírozzák, ingerlik, összehúzódásra késztetik a méhet.
Az az igazság, hogy a hasnyomás igencsak kellemetlen, és sokak számára kimondottan fájdalmas is. Azért szólok, hogy számíts erre, és ne érjen meglepetésként. Ugyanakkor nincs is erre feltétlenül szükség: a kisbabád szoptatása, a megszakítás nélküli bőr-bőr kontaktus rengeteg oxytocint termel, ami ugyanezt a hatást váltja ki az anyai szervezetben: összehúzza a méhet és csökkenti a vérzést.
Szülésfelkészítőként a javaslatom
12 év szüléskísérői tapasztalatával azt javaslom: Ha teheted, nézd meg alaposan a méhlepényedet! Akár a szülésznőt vagy az orvost is megkérheted, hogy mutassa meg neked részletesen.
Életre szóló élmény, ha látod ezt a klassz és jól működő csomagot, a méhlepényt, amit hosszú hónapokon keresztül a méhedben cipeltél a magzatod mellett.
Láthatod a magzatburkot, ahogy körülöleli a placentát, valamint a köldökzsinórt, amint elindul az erekkel teli lepényből. Egy halk hálát is elrebeghetsz, hiszen mindaz, amit most magad előtt látsz, az elmúlt hónapokban szüntelenül vérrel, oxigénnel és élelemmel látta el a kisbabádat.
A hagyományokhoz visszanyúlva
Egyre megszokottabbá válik, hogy a szülők a szülés után műanyag dobozkában hazaviszik magukkal a méhlepényt és a földbe ásva gyümölcsfát ültetnek fölé. A hagyományok szerint leánygyermek esetén almafát, fiúgyermek esetén körtefát szoktak ültetni.