A korai kötődés elősegítése a szülés körüli segítőknek: szülésznőknek, szülészorvosoknak, csecsemős nővéreknek, gyermekorvosoknak és dúláknak különösen fontos feladata. Ráadásul nekünk magunknak is sok tanulnivalónk van e téren, hiszen a mi és a minket megelőző generációk születése és korai kötődése sem volt zavartalan: a megszületést szinte minden esetben sürgették, a korai kötődés első napjai pedig szinte teljesen kimaradtak. A frissen született babát épp, hogy megmutatták az édesanyjának, azután már vitték is el a csecsemőosztályra. A szoptatás terén is a merevség és az „óramű-precizitású” szemlélet uralkodott: 3 óránként „etetés” (ugye mennyivel többet jelent a szoptatás fogalma: testi és lelki jóllakottságot!), közben pedig a csecsemős nővérek ügyeltek az apróságokra. Manapság a rooming-in már a legtöbb szülészeten elérhető, de a szülés és a gyermekágyas napok teljes zavartalansága sajnos így sem biztosított.
A korai kötődés nem csak kapcsolati mintaként befolyásolja életünket a további életszakaszokban. Fiziológiai szempontból az újszülött és a csecsemő nagyrészt még az anyai szervezet része. Az anyatej az egyetlen tápláléka, az anya szabályozza testhőmérsékletét, vérnyomását, szívritmusát, érintései nyomán a növekedési-hormon-szintjét, stresszhormonszintjét… Az újszülöttnek és a csecsemőnek ezért olyan gondozóra van szüksége, aki annyira szoros azonosságot vállal vele, hogy szükségleteit sajátjainak érzi. A személyes gondoskodás és az érzelemszabályozás összefüggéseiről egyre többet tudunk. Meghatározza továbbá megküzdési képességeinket, még betegségeink alakulásába is beleszól. (Nyitrai Erika: Az érintés hatalma)
Talán hallottatok már a Semmelweis Mozgalmról, mely célul tűzte ki az AnyaBaba-barát szülészeti ellátás meghonosítását és folyamatos fejlesztését, mindezt együttműködve szakmai és civil szervezetekkel és a családokkal. Alapelveik közé tartozik, hogy az édesanya és a gyermek a várandósság, a szülés, valamint az anyatejes táplálás, a kisgyermekkor teljes ideje alatt elválaszthatatlan egységet képez, ill. hogy a várandósság, gyermekszülés és szoptatás áldott állapot, aminek természetességét a bábaképzésben résztvevő szakemberek tudják a legkörültekintőbben gondozni. Terveik között szerepel egy referencia intézmény létrehozása, ahol a nemzetközi jó gyakorlat mentén bemutathatnák a szülészeti ellátás anya– és bababarát modelljét. Tavaly nyáron ennek jegyében rendeztek továbbképzést a szülést követő korai kötődés támogatásáról, szülői kompetenciák megerősítéséről. Az előadást és a másnapi műhelymunkát Michaela Mrowetz cseh kötődés specialista, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta tartotta. Kutatásai nyomán ő és munkatársai állították össze a következő listát. A 10 lépés betartása nagy mértékben támogatja a kórházi segítőket abban, hogy a szülést-megszületést követően megkönnyítsék az édesanya és a kisbaba egymásra találását, összehangolódását és a korai kötődést:
Bonding, azaz a korai kötődés támogatása
1. A meztelen újszülöttet függőleges helyzetben tegyük anyja csupasz hasára!
- császármetszés esetén a gyermeket helyezzük anyja mellkasára vízszintesen. Javasolt a műtéti terület lejjebb helyezése (a mellek alá); amennyiben szükséges, a gyermeket egy másik személy tartsa oda (leginkább az apa vagy egy egészségügyi szakdolgozó).
- gyermeket úgy helyezzük el, hogy aktívan és hatékonyan kereshesse a mellbimbót és így képes legyen szopni. Amennyiben műtét miatt elektródákat kell elhelyezni az anya testén, a legjobb, ha a hátára vagy a mellkasán kívülre kerülnek. A gyermek anyára kerülése után az anya kezét szabadítsuk ki (amennyiben korábban az asztalhoz vagy műszerekhez kötötték volna), hogy gyermekét önállóan tarthassa meg.
- gyermeket az anya testén szárítsuk meg, majd mindkettőjüket egy egységként takarjuk be meleg törölközőbe és takarókba.
- köldökzsinórt késleltetve vágjuk el a pulzálás befejeztével, hogy a méhlepényből átkerülhessen a vér a babába (placentáris transzfúzió).
2. Az újszülött minden vizsgálatát és elsődleges ellátását az anya testén végezzük el!
Ezek közé tartozik:
- Apgar-skála szerinti értékelés,
- köldökzsinór elkötése és elvágása, és
- gyermek esetleges megjelölése azonosító karszalaggal.
3. Vizuális kapcsolat: tegyük lehetővé és támogassuk az anya és az újszülött közötti szemkontaktust!
- az anya fejét támasszuk alá (amennyiben a hátán fekszik); javasolt a szétnyitható felsőrész viselése, illetve ha az anya mellkasán vagy az álla alatt van olyan anyag, amely zavarhatja őt a babával való szemkontaktusban, tegyük el onnan vagy igazgassuk el.
- amennyiben a gyermek inkubátorban fekszik, fontos biztosítanunk annak az anyával egy helyiségben való elhelyezését, hiszen a vizuális kapcsolatot a fényképek és videofelvételek csupán részlegesen helyettesítik (a legmegfelelőbb helyettesítés az élő webkamerás közvetítés).
4. Segítsük elő a mellhez kúszás (azaz breast crawl) megtörténését!
- gyermeknek és anyjának kellő időt kell hagynunk a bőrkontaktuson keresztüli ismerkedésre. Nagyjából 30-60 perc szükséges ahhoz, hogy a gyermek készen álljon az első mellre tapadásra.
- gyógyszeres vagy műtétes befejezéssel véget ért szüléseknél – s így a császármetszéses szüléseknél is – ez az idő akár több órával is tovább tarthat.
- gyermeket hagynunk kell, hogy saját maga kússzon a mellhez, és összes érzékével saját maga találja meg a mellbimbót: látással, tapintással, hallással, szaglással és ízleléssel.
- gyermek kezéről nem kell letörölnünk a magzatvizet (a magzatvíz ugyanolyan illatú, mint a mellbimbó).
- szopásra való felkészültség jelei: a gyermek elkezd nyáladzani, nyitogatja a száját, öklöcskéit a szájába gyömöszöli, kézzel tapogatja a mellbimbót és a bimbóudvart (ezzel felkészítve a mellbimbót a szoptatásra), hatalmasra tárja a szemeit.
- legjobb úgy segítenünk, hogy nem érintjük meg őket: az anyának tegyük lehetővé a kényelmesebb testhelyzetet, mutassuk meg neki, hogyan támassza meg a mellét és szóban támogassuk a szoptatással. Az újszülöttnek a szopásban kizárólag az anya segítsen, a személyzet csak várakozóan legyen jelen. Legfeljebb az anya kezét segítsük és mozgassuk.
5. Az anya és az újszülött legyenek folyamatos bőrkontaktusban!
- támogassuk a folyamatos, zavartalan bőrkontaktust legalább két órán keresztül, ám a legideálisabb tizenkét órán át vagy még annál is tovább fenntartani. Az anya és gyermeke a szülőszobáról a gyermekágyra bőrkontaktusban kerüljenek át, hogy zavartalanul ismerkedhessenek egymással.
- császármetszés esetén az anyát kizárólag csak annyi időre válasszuk el gyermekétől, amennyi a legszükségesebb (a műtét befejezésekor vagy az anya ágyra helyezésekor).
- az apa baktériumai a gyermek számára természetesek és hasznosak, az ellátást végző személyzet baktériumaitól eltérően.
6. Az egészségügyi személyzet biztosítson kellemes, nyugodt, kedves, intim környezetet és kényelmet az anya számára!
- biztosítsanak önálló szülő- és gyermekágyas szobákat, ahol az egész család együtt lehet.
- kényelmes ágy, fotel, párnák és meleg takaró legyen a közelben.
- a friss családhoz minél kisebb létszámú személyzet lépjen be lehető legkevesebbszer, a lehető legrövidebb időre, ne zavarják meg a családot az ismerkedésben, ám legyenek igény szerint elérhetőek.
7. A technológia (fényképezőgép, videokamera, mobiltelefon) kizárása!
- ezt az egyedülálló pillanatot semmilyen fénykép vagy videofelvétel nem helyettesítheti – érdemes ezt az emlékezetbe bevésni, és nem elszalasztani az odafigyelés hiányával.
- az új családot esetlegesen lefényképezheti valaki a jelenlévő szakszemélyzetből.
8. Az újszülött bárminemű kivizsgálását, biológiai anyagok levételét, viziteket stb. az anya jelenlétében végezzenek el!
- kivizsgálást és mintavételt lehetőleg az anya ölében végezzék el, szoptatás alatti bőrkontaktusban (a kortizol-áramlás csökkentésének érdekében).
9. Másik intézménybe történő szállítás esetén:
- amennyiben a gyermeket szükséges máshová szállítani, támogassuk az anyát és szállítsuk együtt gyermekével, az állapotuknak megfelelően leginkább testkontaktusban (azaz ugyanabban a mentőautóban); közben biztosítsuk az anya és gyermeke együttes felvételét az új osztályra.
- amennyiben az anyát szükséges máshová szállítani, az anyával együtt helyezzük át a gyermeket is, az állapotuknak megfelelően leginkább testkontaktusban.
10. Halott gyermek születése vagy szülés utáni gyermekhalál esetén támogassuk az anyát abban, hogy kapcsolatban maradhasson újszülöttjével!
- az anya és a család számára is biztosítanunk kell a gyermektől való elbúcsúzás lehetőségét. Ezt a (törvény által is megadott) támogatást és a megfelelő helyszín biztosítását igyekezzük úgy intézni, hogy közben lehetőséget teremtsünk a bőrkontaktusra is. Biztosítsunk emléket a gyermekről: támogassuk a szülőket abban, hogy mintát vegyenek a kisbaba lábáról vagy kezéről, hogy megnézzék a gyermeket vagy lefényképezzék a családdal együtt.
- az anyának és a családnak korlátlan időt kell adni a gyászhoz (etikai szempont), tájékoztatni őket a halál utáni keresztelés lehetőségéről, a kórházi lelkipásztori szolgálat elérhetőségéről (a család vallásának megfelelően); támogatni őket a megfelelő gyászszertartás megszervezésében.
- ajánljuk egy gyásztanácsadó és/vagy gyászfeldolgozó csoport lehetőségét és elérhetőségét a család számára.
Kidolgozta és ajánlja:
Michaela Mrowetz klinikai szakpszichológus, Marcela Peremská neonatológus és gyermekgyógyász, Magyarországon: Csomóné Lindmayer Katalin, Semmelweis Mozgalom
Olvass még többet a Bababarát szülészetekről a Dúla blogon!
Iratkozz fel a Dúla blog hírlevelére!