A neten barangolva újabb nagyon érdekes és tartalmas honlapra akadtam. Csóka Szilvia oldala teljes egészében a kötődésről, a kötődő nevelésről szól, és biztos iránytűként szolgál a gyereknevelés „információ-tengerén”. Hiszen annyi könyv, internetes olvasnivaló, újságcikk és elmélet szól arról, hogy hagyjuk-e az éjjel felébredő babánkat sírni, vagy inkább vegyük magunk mellé az ágyba és szoptassuk meg. Egy másik, gyakran felmerülő kérdés, hogy hány hónapos korától bízhatjuk a kisbabát más felügyeletére. Az ilyen kérdések átgondolásához és eldöntéséhez ad támpontokat ez az oldal, mert ha tisztában vagyunk kisbabánk természetével és kötődésre való igényével, akkor sokkal jobban megértjük őt.
Ez a honlap – a kötődéselmélet mentén – a bennünk élő, bár kicsit ugyan megkopott emlős ősanyát biztatja: merje szeretni, babusgatni, szoptatni, altatni úgy gyermekét, ahogyan az mindkettőjüknek jól esik.
Szilvia zoológusként évek óta kutatja a kötődés témáját, szakdolgozatát is ebből írta. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének ösztöndíjas doktori hallgatója volt, jelenleg pedig egy három éves kislány, Boróka édesanyja – testközelből átélve ezáltal a kötődés gyakorlatának minden apró részletét.
Szüléskísérő dúlaként minden alkalommal nagyszerű élményben van részem: a korai kötődés első pillanatainál lehetek jelen. Láthatom, amikor a kisbaba megszületik, és azt is, ahogyan édesanyjával felveszi a kapcsolatot, szemébe néz, majd keresgél, és anyja bőrét nyalogatva végül szopni kezd. Nagyon fontosnak tartom ennek az első pár közös órának a háborítatlanságát. Épp ezért Szilviát is az „aranyóra” jelentőségéről kérdeztem:
A szülést követő első órának kitüntetett szerepe van mind az anya, mind a gyermek szempontjából. Emlős lényünk ezekben a szenzitív pillanatokban fokozottan fogékony, anya és gyermeke egyaránt könnyebben hangolódik rá egymásra, ha lehetőségük van ezekben a pillanatokban együtt lenni.
Ugyanakkor ki kell emelni – az emlősök közül – ember voltunkat, melynek köszönhetően nagyon rugalmasak vagyunk és az esetleg elmaradt első közös órát jó eséllyel „pótolhatja be” a baba és a mama. Ennek a rugalmasságnak a ténye nem csökkenti az első közös pillanat fontosságának tényét, ugyanakkor reményt ad olyan anya-gyermek pároknak is, akik kényszerűségből külön töltötték ezt azt órát.
Gyógyító ölelés címmel itt interjút olvashatsz Csóka Szilviával
Olvass még többet a korai kötődésről a Dúla blogon!
Iratkozz fel a Dúla blog hírlevelére!