Mostanra biztos és a gyerekekkel is megosztható a nagy hír: új családtag érkezik! Kriszti kismamanaplójában arról is beszámol, hogyan múltak el a várandósság elejét oly nagyon megkeserítő rosszullétek. Tapasztalt édesanyaként ráadásul már a 12. héten érezte a kicsi babája mocorgását! :-)
Elmúlt 11 hetes a pici a pocakban és már úgy vártam, hogy a tüneteken kívül orvos, ultrahang is megerősítse, hogy igen, létezik Ő, él és jól van. El is jött a nap, örültem: valóban férfiökölnyi volt már a méhem. Másnap ultrahangra mentem, sokat kellett várni, nem tudtam semmivel sem lekötni magamat. Nagyon aggódtam, mi van, ha nem dobog a szíve, mi van, ha a tarkóredő vastagsága nem megfelelő. Furcsa, de eddig a három nagytesójánál nem éreztem ekkora aggodalmat. Az elsőnél egyáltalán nem, aztán minél többedik baba, annál több aggodalom. Amúgy is rosszul voltam, ülni is nehezemre esett, egy ágyat kívántam magam alá. Aztán végre az én sorszámomat írták ki a képernyőre. A saját orvosomhoz kerültem szerencsére, ő szervezte így. Nagyon bízom benne és a jelenléte is már megnyugtatott. Hát még az, hogy láttam dobogni a pici szívét, egyáltalán láttam Őt, most negyedszer is elvarázsolt az egész, hogy két pici sejtből pár hét alatt egy kész ember lett minden szervével, épp csak nőnie kell. És ráadásul az egész csodából eddig mást nem éreztem, csak a rosszulléteket, a hányingert, az energia szinte teljes hiányát.
Tovább olvasom
