Eleve nemiséggel bíró élőlényként jövünk a világra, ha ez csecsemőkorban még nem is tudatosul bennünk. Azt azonban már a csecsemők is tudják, hogy mi a kellemes számukra, milyen érintést és mely személyek közelségét szeretik igazán. Különös élvezettel élik meg például az első hónapokban a szopást, ami nyugalmat és biztonságérzetet nyújt nekik. Nagyon fontos az édesanya és az édesapa érintése és szeretettejes simogatása, mert ezáltal tanulja meg a gyermek, hogy teste van, ami örömforrásként is szolgál. A test felfedezése és tanulmányozása azután tovább folytatódik. Pelenkázás és fürdetés közben a kisbaba a saját testrészei után nyúl, és a nemi szervei sem maradnak ki ilyenkor. A kislány a szeméremajkait és csiklóját, a kisfiú a hímvesszőjét ugyanolyan testrészként érzékeli, mint az orrát vagy a fülét.

Körülbelül három-négy éves korban kezd el fejlődni a gyermekekben a nemiségének a tudata. Ettől a kortól fogva ugyanis egyre több olyan élményre tesznek szert, melyek során lánynak vagy fiúnak érezhetik magukat. Kíváncsisággal nézik a másik testét, miközben sajátjukat is szívesen megmutatják. Kedvelt játékuk az egymás testének megvizsgálásával járó doktorosdi, a fiúk „verseny-pisilése”, és gyakran használnak „csúnya” szavakat. Sok gyermek már ebben a korban felfedezi, hogy örömet okoz, ha nemi szervét dörzsölgeti. A nemi szervek már születésünkkor kifejlődtek, de ebben az időszakban még nyugalmi fázisban vannak. Körülbelül tízéves korban kezdődik az a változás, ami a nemi szerveket aktivizálja. Az agyalapi mirigy hormonjai a petefészkekbe jutnak, ahol ezáltal megindul az ösztrogén hormon termelődése. Az ösztrogén az egyik legfontosabb női hormon, amely a serdülőkorral együtt járó markáns változások hátterében áll.

A lányok szexuális érésének első jele – úgy tíz-tizenegy éves kor körül – a mellbimbó körüli kis kiemelkedés megjelenése, és az alatta lévő kötőszövet fokozatos kipárnázódása. Ezután még körülbelül két év telik el, mire az első menstruáció ideje beköszönt. A belső nemi szervek még tovább növekszenek, a hónaljban és a szeméremdombon finom pihék jelennek meg. A hormonváltozás hatása a bőrön is érzékelhető: a faggyúmirigyek aktivizálódása miatt az arcbőr pattanásos, a haj zsírosabb lehet. A pubertáskorban egyenetlen testi növekedés tapasztalható: a lányok csípője szélesebb lesz, a kebleik teltebbé válnak, a karjaik és lábaik megnyúlnak, és a testmagasságuk is lökésszerűen növekedésnek indul.

A menstruáció körülbelül két-három évvel a hormontermelés és két évvel a mellnövekedés megindulása után jelentkezik. Már hónapokkal az első vérzés előtt ösztrogén-, progeszteron- és tesztoszteronhullámok öntik el a lányok testét, és legtöbbjüknél fehéres hüvelyváladék is jelzi a menstruáció közeledtét. Az első vérzéshez szükség van a hormonhatásokon túl arra is, hogy teljes testtömegük legalább 17 százaléka zsírból álljon. Kezdetben a ciklusok általában rendszertelenül és peteérés nélkül zajlanak le, de idővel a szervezet „utoléri magát”, és rendeződik, beáll a menstruációs ciklus.

Az első havivérzés időpontja modern korunkban egyre korábbra tolódik. Nem ritka manapság, hogy egy tízéves kislány már menstruál. Az iparosodott társadalmakban és néhány fejlődő országban minden társadalmi csoportra jellemző, hogy egyre korábbi életkorban kezdődik a vérzés. Mi lehet ennek a felgyorsult testi változásnak a hátterében? Egyes kutatók a környezeti tényezők megváltozásával: a táplálkozásunk átalakulásával, a testmozgás csökkenésével, valamint a szociális és gazdasági háttér különbözőségével magyarázzák a jelenséget. Mások a környezetünkben jelenlevő kémiai ösztrogéneket és a tejtermékekben előforduló növekedésserkentő hormonokat okolják a korai menstruáció megjelenéséért.

E. Davis az első menstruációs vérzés kapcsán egy nagyon fontos aspektusra hívja fel a figyelmet. Tapasztalatai szerint a serdülőkorú lány első menstruációs élménye nagyban kihat az első szexuális élményének minőségére. Éppen ezért nem mindegy, hogy a kamaszlány az első vérzés alkalmával mekkora figyelmet és tiszteletet kap édesanyjától és a nála idősebb nőtársaitól. A modern kort megelőző társadalmak még fontos lélektani mérföldkőnek tartották az első menstruáció idejét, és különböző beavatási rítusokkal ünnepelték meg a nővé érés első bizonyítékát. Ezek a rituálék mindig valamiféle pozitív üzenetet hordoztak a menstruációval és a nőiességgel kapcsolatosan. Az apacs indiánok több napon át tartó ünnepségen, a „Változó Asszony” rítusán keresztül vezették be a lányokat a nőiesség rejtelmeibe. A lányt fehérre festették, így jelképesen ősanyává, az apacsok anyjává vált. Ezután eljátszotta a „Változó Asszony” történetét, akit a nap megtermékenyít, és világra hozza az apacs embert. Ezt követően megszórták a a termékenységet jelképező sárga zsurló virágporával, majd a törzs idősebb, bölcs asszonyai a „belső tűzről és a szent nemiségről” beszéltek neki. Az ünnepség a négy égtáj tiszteletére négy napig tartott, és a beavatott fiatal apacs lány táncával zárult.

A mai, modern világban is fontos lenne a serdülő lányok első vérzésének megünneplése, hogy ők is érezhessék ennek a jelentőségét, és egyben azt a megkülönböztetett figyelmet és törődést, amivel édesanyjuk és nőrokonaik ezen a napon feléjük fordulnak. Ezen a napon a legfontosabb, hogy minden úgy legyen, ahogy azt az ünnepelt szeretné. Lehet például családi összejövetelt tartani, ahova a női rokonakat hívják meg. Az ünnep nagyszerű alkalmat nyújt arra, hogy az idősebb nőrokonok saját menstruációjukkal és nőiességükkel kapcsolatos történeteiket elbeszéljék, és így tanítsák és avassák be a fiatal lányt a nőiség rejtelmeibe. Ezután az édesanya megajándékozhatja lányát a családi örökség egy szép darabjával, vagy valamilyen vörös követ tartalmazó ékszerrel. Az ünnep lezárásaként következhet a vörös színű ételekből és italokból összeállított lakoma. A nők ezzel a szertartással megerősítik a lány nőtársadalomban és a családjukban elfoglalt helyét, a frissen beköszöntött termékenységét, és az első vérzés élményének természetes szépségét.

Az is lehet persze, hogy az először menstruáló leány szívesebben tölti édesanyjával kettesben ezt a napot. A közös nap telhet kirándulással, városi sétával, otthoni „lustálkodós” együttléttel – a lényeg, hogy a közösen eltöltött napot ünnepnappá tegyék. Az édesanya mesélhet lánya kisbaba-koráról, első éveiről, és arról, milyen jó dolgokat tett eddigi életében. Összegyűjthetik az otthon fellelhető fényképekből a  család nőtagjait ábrázolókat, hogy albumba téve együtt nézegethessék őket. Az anya különleges, virágszirmokkal megszórt fürdőt készíthet lányának – és még sorolhatnánk a további, a nap fényét emelő ötletet. Azt gondolom, ha egy serdülő lány első vérzését, azaz nővé érését ilyen bensőséges és meghitt rituáléval fogadják, akkor arra egész életében örömmel és büszkeséggel fog emlékezni. Mindez a menstruációjával kapcsolatos attitűdjét is pozitív irányba befolyásolja, és a vérzéses napokat más lelkülettel, kevesebb testi-lelki tünettel élheti majd át.

Felhasznált irodalom:

Cole, Michael, Cole, Sheila (1998): Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest

Davis, Elizabeth – Leonard, Carol (2007): Életkör. A női lét tizenhárom archetípusa, Jaffa Kiadó, Budapest

Davis, Elizabeth (2009): A női szexualitás, Jaffa Kiadó, Budapest


További olvasnivaló a témában a Dúla blogon itt.

Iratkozz fel a hírlevélre!