Dúlatréningen voltam péntek este. Emőke meghívására leendő dúláknak vittem el egy saját történetet az elmúlt hónapok szüléskísérései közül.
Lélekben újra átéltem a szülés és születés minden pillanatát: újra ott voltam az édesanyával a kórházban, újra éreztem azt az örömöt és izgalmat, amit csak ilyenkor érzek. A többi „öreg dúla” története is könnyeket csalt a szemembe, olyan megható és szép este volt. Azt hiszem, ha lehetett volna, hajnalig ott ülök, és csak hallgatom, hallgatom a dúlameséket…