A Szép Szüléstörténet pályázatra Erika küldte el elsőként szüléstörténetét. Kisbabája, Boldizsár a Róbert Károly Magánkórházban született Dékány Ágnes doktornő, Kun Laura szülésznő és Réka dúla kísérésével. Kedves Erika, köszönjük, hogy leírtad és megosztottad velünk!
Két napja késik, iszonyatosan fájnak a melleim. Szilárdot (a páromat) le is tiltottam róluk. Nem szoktak ennyire fájni. Rohanok angolra, közben barátnőmmel beszélek telefonon.
– Vegyél egy terhességi tesztet! – mondja Réka.
Elmegyek a gyógyszertárba és veszek egyet. Szerintem fölösleges pénzkidobás, úgysem vagyok az, csak egyszerűen késik, de miközben ezt a kis párbeszédet folytatom magammal valami ott mélyen legbelül megrezdül bennem. Talán mégis… Nem várok holnap reggelig, még angol előtt van egy kis időm, ezek a tesztek úgyis olyan hiperszuperek, hogy kimutatják. Hazarohanok, és pisilek (még jó hogy kellett pisilnem)…
Nem kell várnom perceket, szinte azonnal megjelenik a két csík… Babát várok! BABÁT VÁROK!!!!! Egyszerre érzek örömet, félelmet, boldogságot, kétségbeesést és még sorolhatnám. Hogy érezhet ennyi mindent az ember?
A hátralévő napom szinte úgy telik el, hogy semmire nem emlékszem. Az angol órán, egy kifejezés sem marad meg… Vevők jönnek megnézni a kis lakásomat, de fogalmam nincs, hogy tetszett nekik, vagy sem…
Átkötöm a tesztet egy szalaggal, és úgy adom oda Szilárdnak este. Csak annyit mondok neki: Apa leszel! Ő könnyes szemmel rám néz, és azt kérdezi: Jó apa leszek?
Nagy az öröm az egész családban, hisz első gyermek és unoka.
Az első 12 hét borzasztó, minden egyes napom émelygéssel telik, ennél még az is jobb lenne, ha hánynék. Kiderül, hogy alulműködik a pajzsmirigyem. Gyógyszert kell rá szednem. Nem szeretem a vérvételt, mindig rosszul leszek, viszont a pajzsmirigyem miatt minden hónapban mennem kell. A végén már észre se vettem, elengedtem a félelmem. Mire jó egy várandósság! :)
16. héten az ultrahangon a doki megkérdezi, hogy szerintem fiú vagy lány a baba. Minden kismamától meg szokta kérdezi, mert 90% tudja, megérzi a a baba nemét. Szerintem kislány, a doki közli, hogy kisfiú. Ennyit a megérzésről!???? A név ötletet Szilárd húgától kapjuk, és azonnal beleszeretünk mind a ketten: Boldizsár. ❤
Telnek a hónapok… Veszünk egy házat vidéken, szétszedjük és elkezdjük felújítani. Boldizsár érkezése előtt kész kell lennie!
Egy újabb vérvétel, terheléses cukor. Az eredmény rossz… Diabetológus, 160 g-os diéta. Mi a jó a diétában? Hogy szinte alig híztam a 9 hónap alatt!! :) Szilárd egy angyal! Kibírja velem az első 2 hetet (az a legnehezebb). Szinte bárkit meg tudnék ölni, vagy megenni!!! Világéletemben nagyon rossz evő voltam, viszont most napi ötször kell ennem, és napi ötször kell szúrnom az ujjamat hogy mérjem a cukromat. A vértől való rosszullétem elmúlt, és elkezdtem rendszeresen enni. Már a pocakomban tanít a kisfiam!
A ház elkészül, beköltözünk. Már csak 2 hét és megérkezik Boldizsár.
Minden este befekszem a kádba, és próbálom felkészíteni a testem és a lelkem a szülésre. Sokat beszélgetek a babámmal.
Elérkezik november 28-a ( aznapra vagyok kiírva ) és el is telik. Én is és Szilárd is elsején születtünk, milyen jó lenne ha Boldizsár is elsején születne.
November 30-a. Nagyon rossz idő van, félelmetes erővel fúj a szél. Kicsit fájdogál a hasam. Áh, ezek biztos csak jóslók. Elmegyek vásárolni. Estére elkezdenek rendszereződni a fájások. 10 percenként egy fél perces. Közlöm Szilárddal, hogy lent alszom a nappaliban. Ha valami van úgyis szólok, aludjon nyugodtan.
Éjfélkor felhívom Laurát, a szülésznőmet. Azt tanácsolja, hogy vegyek egy forró fürdőt, és reggel hívjam. Befekszek a kádba, a fájások nem múlnak, de nem is eget rengetőek. Lefekszem, megpróbálok aludni. Sikerül is a fájások között.
Hajnal hat óra. Kapok egy SMS-t Laurától. Érdeklődik, hogy mi a helyzet. Közben kimegyek a fürdőbe, és menet közben elfolyik a magzatvíz… Rendben, semmi pánik, felébresztem Szilárdot: itt az idő! Felöltözés kétszer, mivel a magzatvíz mindent eláztat.
Elindulunk, a kocsiban már ötpercenként jön egy fájás.
Felhívom Réka barátnőmet, aki egyben a dúlám is, hogy elindulhat a kórházba.
Megérkezünk, átöltözés és irány a szülőszoba. Megérkezik Réka is. Kilenckor megvizsgál Laura. Hmm már biztos van vagy 5 cm tágulás. EGY UJJNYI!???? Egy kicsit elkeseredem… Soha nem voltam türelmes típus. Elkezdenek csökkenni a fájások. Túl sokat agyalok. Nem bírom kizárni az agyamat. Réka mindent megpróbál. Olajok, masszázs, fürdő. Semmi nem segít. Nem bírok kizárni! Nem bírom elengedni a megfelelést magam és a többiek felé.
Réka megkérdezi: Mi a baj? Mire van szükséged? Becsukom a szemem és rögtön jön a válasz: Kell egy lökés! Megérkezik Dékány Ági, a nőgyógyászom. Abban a pillanatban elönt egyfajta nyugalom. Itt van, most már minden rendben lesz. Megvizsgál, még mindig csak egy ujjnyi.
Felajánlja az oxitocint. Nem akarja rám erőszakolni, a kezembe adja a döntést. Próbáljuk meg, hátha ez lesz a lökés! Bekötik, ránézek az órára: délután fél három. És egyszer csak elkezdődik… Minden megszűnik, csak én vagyok Szilárd és a fájdalom. Tudom, hogy ott van Ági, Laura és Réka is a szobában. Mindenki engem figyel, mindenki engem segít!
Minden maradék erőmmel Szilárdba kapaszkodom. Minden fájásnál azt mantrázom magamban: Gyere kisfiam, ne félj, már nagyon várunk! Elengedem az agyam, elengedek mindent. Átadom magam, tudom, hogy vigyáznak rám a szobában lévők.
Tisztán meghallom Ági hangját: Ha úgy érzed, nyomj! Nyomok, és mintha megkönnyebbülnék. Kiküldenek a mosdóba, de nem kell pisilnem, újra nyomnom kell. Visszamegyünk Szilárddal a szobába. Leguggolok, kapaszkodok belé, és újra nyomok.
Kitisztul minden. Ági szinte alattam fekszik, és szól Laurának: Gyere, már itt a feje! Hozzák a szülőszéket, kényelmes. Ági a hátam mögé ülteti Szilárdot. Egyszerre tudok rádőlni és kapaszkodni belé. Egy újabb nyomás. Szólnak, hogy ne nyomjak, csak aprókat lélegezzek. Később megtudom, hogy ez a gátvédelemben segített.
Egy utolsó nyomás… Rám teszik Boldizsárt!
Érzem és hallom őt. Megérkezett hozzánk!!! ❤ Megszűnik minden fájdalom, csak a tiszta szeretet marad. Ránézek az órára, délután fél hat. Tényleg kellett az a lökés!????
Miközben rajtam van a kisfiam, megérkezik a méhlepény is (most már a mélyhűtömben van, tavasszal fát ültetünk feléje). Szilárd elvágja a köldökzsinórt. Nem veszik el tőlem. Hagynak minket, hogy együtt legyünk hárman. Aranyóra… ❤
Ide kattintva még több csodaszép szüléstörténetet olvashatsz.
Iratkozz fel a Dúla blog hírlevelére!