A gyermek a legnagyobb tanítómester… Oliver születésén át az alázat felé
Oliver megfoganása olyan magától értetődő volt – szülei tudták, jöhet és jönni fog. A születése azonban nem volt mindennapi: sok mindent formált és alakított, tanított. Gyönyörű történet elfogadásról, alázatról – szeretetről. Kicsi Oliver, nőj nagyra!
Most épp itt alszik, tőlem pár méterre. Négy és fél hónapos, és nincs túl jól, fáj a hasa és fogzik. Végre alszik, pihen, gyógyul. Apukája mellette alszik, nem volt könnyű éjszakánk. Miközben írok, mert egy hang belűről azt mondta, írd most már le, nézem őket. Szerelem ez a javából. Mindkettő felé. Hát hogy is volt? 23 éves voltam, amikor első férjemmel eldöntöttük, kisbabát akarunk. Nem szeretem az akarom szót, mégis így volt igaz. Csak akartuk. Amikor hamarosan kiderült, hogy (különböző okok miatt, amit megosztani nem szeretnék) nekünk csak mesterséges úton lehet babánk, egy világ omlott össze bennem. De sebaj. Nekivágtunk az elsőnek, a másodiknak és így tovább. A nyolcadik sikertelen próbálkozásunk után végre meghallottam, megértettem. “ÁLLJ!” Nehezen ment, de sikerült elfogadni. Ez nem a mi utunk. Elindultunk hát más utakon, külön-külön keresve a saját igazunkat, legigazabb valónkat. Azóta ő is egy csodás kislány apukája, egy egészen biztosan csodálatos feleséggel.
Tovább olvasom: A gyermek a legnagyobb tanítómester… Oliver születésén át az alázat felé
Csodaszép szülések: Oscar díjas alakítás
Manapság szerencsére már mindenütt természetes, hogy az édesapák is jelen lehetnek a szülőszobán. Andrea vajúdása során megtapasztalhatta, hogy mennyit számítanak férje biztató, kedves szavai és támogató jelenléte. Oszkár a kisfia, és Oscar díjas a párja. :-)
Kisfiam 5 éves lesz májusban, de a születése napját sohasem feledem el. Olyan jól sikerült az apás szülés, hogy mindenkinek csak ajánlani tudom. Persze csak akkor, ha a házaspár lelki közösségben is áll egymással.
Minden idők legnagyobb vízállását mérték 2006. május 22-én Szegeden. A Tisza 10 méter felett járt, nem kis aggodalmat okozva a város lakóinak. Ezen a nevezetes napon éjjel 12 órakor ébredtünk Hódmezővásárhelyen, amikor elfolyt a magzatvizem. A fogadott szülésznőm, Szűcs Julika szintén vásárhelyi lakos volt. Meg volt beszélve, bármikor telefonálhatok, ha elérkezettnek látom az időt. Kocsiba pattantunk az éj leple alatt, és a szülésznő lakása felé vágtattunk. Percek alatt összekapta magát, és indultunk a 25 km-re fekvő megyeszékhelyre Szegedre, a nőgyógyászati Klinikára. Útközben már 3-4 perces fájásaim voltak – félő volt, hogy nem érünk be időben, de ő mindvégig bátorított, és hasznos tanácsokkal látott el. Szegedre érkezve, az árvíz miatt sokat keringtünk a kocsival, hisz a rakpart le volt zárva, sőt ekkor van a Hídi vásár is Szeged napján, az árusok is elzárták az utunkat a Klinika felé.
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Oscar díjas alakítás
Csodaszép szülések: A csoda – Benedek születése
Nóra kisbabája császármetszéssel született. Megint egy szüléstörténet, ahol nem a történéseken, hanem az érzéseken a hangsúly. Kedves Nóra, köszönöm, hogy megírtad.
Nem is olyan könnyű elkezdeni… Mivel császármetszéssel jött világra kisfiam, Benedek, ezért inkább az előzményeket írnám le nagyobb részletességgel. A császármetszés oka a medence végű fekvés volt, aminek a kockázatát nem vállalta az orvosom. Kis kitérő: Gyönyörű pocakos képeket készített rólam Szakál Szilvi profi fotós, és ami az egészben nagyszerű, hogy az utolsó pillanatban történt mindez, egész pontosan 2 nappal a szülés előtt… :)
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: A csoda – Benedek születése
Csodaszép szülések: Tudtam, hogy szülni fogok
Dittke szüléstörténetében sokkal inkább az átélt érzések és nem pedig a szülés pontos, minden részletre kitérő leírása a fontos. Esküvőtől a kicsi Dorka megszületéséig…
Két évvel ezelőtt nagyon szerettünk volna babát, de sehogy sem akart összejönni. Úgy terveztük, hogy ha teherbe esek, gyorsan szervezünk egy esküvőt, és majd csak óvatosan táncolok. Fél év próbálkozás után a párom azt kérte, jegeljük a témát, szervezzünk esküvőt, ne erőltessük azt, ami szemlátomást nem megy. Lehet, hogy még nincs itt az ideje.
Az esküvőnk májusban volt, de úgy alakult, hogy csak augusztus végén mentünk nászútra. Előre vártam, Olaszország, isteni kávék, tészták, tengeri herkentyűk. Az indulás előtt nem sokkal abbahagytuk a védekezést. Nyaralás tervezve, menzesz már itthon vár rám. A nyaralás alatt már sejtettem, hogy van egy pocaklakónk, hisz sehol nem tudtak jó kávét főzni, és állandóan paradicsomos tésztát ettem volna, holott utálom. 4 napja késett a menszim. Miután hazaértünk, elmentem a legjobb barátnőmmel egy görbe estére és szépen csendben, nem elkiabálva elmondtam neki, hogy másnap tesztelek. Reggel hajnalban kidobott az ágy, gyorsan megcsináltam a tesztet, vártam. Mire kiértem, a férjem kint ült a nappaliban rám várva. “Ezek szerint lesz egy babánk.” Csak ennyit tudtam mondani. Örültünk, féltünk és még millió érzést éreztünk egyszerre.
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Tudtam, hogy szülni fogok
VBAC avagy császármetszés utáni hüvelyi szülés
Ahogy a császármetszések száma egyre emelkedik a világban és hazánkban is (ma 33% körül tartunk Magyarországon), egyre fontosabb kérdés az édesanyák számára, hogy van-e lehetőség a következő babánál a hüvelyi szülésre? A napokban egy orvosi konferencián jártam, ahol szintén ezt a témát járták körül, és a válasz a legtöbb szakértő értelmezése szerint egyértelmű igen volt. Számadatokkal is alátámasztott tény, hogy az édesanya és a születendő kisbaba testi-lelki egészségének is kedvezőbb a császármetszés után a hüvelyi szülés megkísérlése. Ennek sikeressége persze több dologtól is függ – az ezzel kapcsolatos cikket itt találod a Dúla blogon.
Azt gondolom, sokat tanulhatunk egymás szüléstörténeteiből is. Évi is megírta, hogyan készült első, császármetszéssel született kislánya után a kistestvér érkezésére. Tanulságos utat járt be – sokaknak segítségére lehetnek tapasztalatai.
Nemrég szültem meg második kislányomat Dékány Ágnessel. Hálás vagyok a sorsnak, hogy hozzá vezérelt, és örökké hálás leszek neki, hogy teljesülhetett a vágyam!!!
Miután az első szülésem 2 évvel ezelőtt császárral végződött (ami minden bizonnyal teljesen jogos volt – farfekvés, gyenge fájások stb., de számomra mégis elég nagy csalódás és kudarcélmény volt), a második szülést “tiszta lappal, új csapattal” képzeltem el. És tudtam is, hogy meg fogom találni a megfelelő segítőket. Nem hajszoltam a dolgot, nem tervezgettem annyira a szülésemet, mint első alkalommal, próbáltam “elengedni” az egészet, nehogy megint kudarc érjen. Pedig a második kislányom szépen, időben befordult.
Tovább olvasom: VBAC avagy császármetszés utáni hüvelyi szülés
Csodaszép szülések: Bendegúz csodás születésének története
Noémi vajúdása burokrepedéssel indult, és nagyon gyorsan zajlott. Mire beértek a kórházba és felvették az adatokat, már el is tűnt a méhszáj. Bendegúz – avagy egy újabb “villám-bébi”. :-)
Az egész úgy kezdődött, hogy a férjemmel vasárnap este elkezdtünk nézni egy filmet. Lefeküdtünk a kanapéra, és akkor egyszer csak éreztem egy fura pukkanó hangot ott lent, majd hirtelen elöntötte a combom valami melegség: elfolyt a magzatvizem! Olyan volt, mint amikor egy vízzel teli lufi szétplaccsan, nem tudtam visszatartani, csak folyt mindenfelé. Egyből tudtam: innen nincs visszaút… az éjjel szülünk! Először nagyon megijedtem, hogy most mi lesz, gyorsan be kell mennünk a kórházba. Tudtam, hogy akkor fogok megnyugodni, ha már bent leszünk. A férjem bekísért a fürdőbe, lezuhanyoztam. Na akkor már éreztem, hogy ez nem vicc, és egyre erősödtek a fájások. A zuhi után remegő lábakkal az étkezőasztalra hasalva hívtam a szülésznőt, hogy helyzet van. A férjem meg közben megrendelte a taxit.
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Bendegúz csodás születésének története
Csodaszép szülések: Hahó világ, megérkeztem!
Adrienn szüléstörténetét kisfia, Olivér szemszögéből írta meg. Azért figyelj az utolsó bekezdésre is, ahol saját anyai érzéseiről ír. :-)
Anya 2010. március 3-ra volt velem kiírva, de azt gondolta az utolsó UH alapján, hogy előbb fogok érkezni kb. két héttel, Ráadásul a pocakja is hatalmas volt. Nekem persze eszem ágában nem volt előbb kibújni a kényelmes, biztonságot adó anyaméhből, ezért úgy döntöttem, hogy pontosan fogok érkezni. Március 2-án este 8 körül Anya pogácsát sütött, Apum pedig fent játszott a számítógépen. Egyszer csak Anyunak olyan érzése volt, hogy nem hagyhat maga után rendetlenséget, mert ki tudja mi lesz ma, és egy kicsit a pocija is fájdogál, de csak úgy fél-finoman. Nem is fájdogált, hanem csak olyan diszkomfort érzete volt és egyszer csak valami folyt….. egy kevés mennyiségű magzatvíz, ami enyhén véres volt. Anya megijedt, most mi van? Szóljon-e Apunak, hogy talán valami kezdődik, vagy várjon még kicsit? Inkább szólt, biztos ami biztos. Kis pánik, Apa ideges, indulni kell, de hamar lehiggad. Fogja a cuccokat, be a kocsiba irány a kórház.
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Hahó világ, megérkeztem!
Csodaszép szülések: Valóra vált álom
Bea a 41. héten adott életet kisfiának. A vajúdás során többször felmerült a császármetszés lehetősége, de az érzéstelenítés előtti utolsó pillanatban már jelentkeztek a tolófájások, és hamarosan megszületett Ricsi. A vajúdás közbeni izgalmak és a fájdalmas gátvarrás ellenére Beának csodás emlék maradt kisfia megszületése, és alig várja a következő babát. :)
Amikor még terhes voltam, néha félelemmel gondoltam a szülés pillanataira. Legfőképpen azért, mert rengeteg ijesztő történetet hallottam másoktól. Soha nem gondoltam volna, hogy a szülés ennyire csodálatos élmény lehet! Az én szülésem az volt! El sem tudtam képzelni, hogy mások miért beszélnek róla ilyen rémisztően. Persze tudom, hogy nem mindenki olyan szerencsés amilyen én lehettem. A kisfiamat a 41. hétre hoztam világra természetes módon, hüvelyi szüléssel. Fájdalom csillapítás, gátmetszés és beöntés nélkül!
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Valóra vált álom
Csodaszép szülések: Hitetlenség és bizalom közt ingadozva
Marcsi harmadik babájának születéstörténetét is beküldte a Dúla blog pályázatára. (Az elsőt itt, a másodikat pedig itt olvashatod.) A vajúdás alatt számos kétség merült fel benne, de végül minden a lehető legjobban alakult – ahogy mindig is szerette volna. A két kisfiú után kislány született: kicsi Rebeka.
Kicsit előbbre ugranék az időben… pár héttel a szülés előtt, az utolsó terhesgondozáson, szóba került a kedvenc doki bácsinkkal, hogy hogy s mint lesz a szülés. Sajnos mondtuk, hogy továbbra is úgy néz ki, hogy nem tudjuk felkérni mivel jelenleg nem futja rá. Ő már korábban is biztatott, hogy ne aggódjak minden ügyeletes doki jó, és különben sem a doki van bent huzamosabb ideig – nem baj ha csak szülésznőt választok. Megkérdeztem, hogy ő szokott-e még ügyelni így, hogy már nem dolgozik a kórházban. Azt mondta havonta csak egy napot. Viccesen megkérdeztem, hogy melyik az a nap Márciusban? – Március 14. – Rendben, akkor úgy időzítünk!
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Hitetlenség és bizalom közt ingadozva
Csodaszép szülések: Sebestyén, aki a második kincsünk
A húsvéti készülődés miatt egy pár napot késett a legújabb csodaszép szüléstörténet a Dúla blogon, de azt hiszem, hogy megérte várni. :-)
Veronika szülése ez alkalommal is gyönyörű szép történet: a kicsi Sebestyén gyorsan és minden gond nélkül született. (Kincső lánya születését pedig itt olvashatod).
A második várandósság villámként csapódott ránk. :-) A lányunk nagy örömmel fogadta a hírt, hogy kistestvére érkezik, mi azonban kissé megijedtünk. Pár nap után felváltotta ezt az érzést az öröm és a várakozás. :-) Minden nap beszélgettünk Róla, a babáról, mert Kincső nagyon sokat kérdezgetett. Plusz 17 kg-nál jártam, és hetekkel a kiírt időpont előtt olyan jósló fájásaim voltak, mint első szülésemnél, csak nem voltak rendszeresek. Emiatt próbáltam többször befelé fordulni, hátha amiatt nem indul, mert szinte sose voltunk kettesben.
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Sebestyén, aki a második kincsünk












