Váratlan öröm: Noémi apás szüléstörténete

Apás szülés legyen, vagy apa maradjon inkább odakint? Esetleg a vajúdás alatt maradjon a szülőszobán, de a kitoláskor menjen inkább ki? Noémiék is átgondolták, hogyan szeretnék: apa kint várja meg a kisbaba születését. Az élet azután máshogy hozta, végig felesége mellett maradt.

A mi kislányunk a vártnál majdnem egy hónappal korábban érkezett, első kisbabaként. Alig néhány napja hagytam csak ott a munkahelyemet, hogy felkészüljek a nagy eseményre. Pihenni kellett volna, nagy volt a meleg is. De valami nem hagyott nyugodni, folyamatosan a kelengyelistát bújtam, szereztem be a hiányzó dolgokat. A kórházi holmi már régen össze volt készítve, csak be kellett dobálni a táskába.

Apás szüléstörténet

(tovább…)

Háborítatlanul, kórházban

Egy régebbi szüléstörténet a Szent Imre Kórházból, most került elő. Köszönöm Zsuzsi, hogy megírtad és elküldted. Isten éltesse az azóta már 3 éves Bellát és téged is! :-)

2015-08-30_haboritatlanul2012. május 16. 22.30. Véget ért a film. Hazafelé tartottunk az Alleeból. Dark Shadows, ricinusolaj, Johnny Depp, gyömbér, Helena, bábakoktél és Tim Burton kergették egymást a fejemben. 17-ére vagyok kiírva. „Holnap szülünk. Így, vagy úgy, de szülünk” – gondoltam. „Megindulnak a fájások, otthon együtt vajúdunk, meleg zuhany, relaxálás, jóga, majd mikor már erősödnek a fájások, irány a Szent Imre Kórház. Ott, ha szerencsénk van, üres lesz az IKEA szoba, de az sem baj, ha nem, legalább együtt leszünk végig, jógázom, lazítok a hipnoszülés technikákkal, zenét hallgatok és minden jól fog sikerülni.” (tovább…)

Csodaszép szülések: Bendegúz csodás születésének története

Noémi vajúdása burokrepedéssel indult, és nagyon gyorsan zajlott. Mire beértek a kórházba és felvették az adatokat, már el is tűnt a méhszáj. Bendegúz – avagy egy újabb “villám-bébi”. :-)

Bendegúz a villám-babaAz egész úgy kezdődött, hogy a férjemmel vasárnap este elkezdtünk nézni egy filmet. Lefeküdtünk a kanapéra, és akkor egyszer csak éreztem egy fura pukkanó hangot ott lent, majd hirtelen elöntötte a combom valami melegség: elfolyt a magzatvizem! Olyan volt, mint amikor egy vízzel teli lufi szétplaccsan, nem tudtam visszatartani, csak folyt mindenfelé. Egyből tudtam: innen nincs visszaút… az éjjel szülünk! Először nagyon megijedtem, hogy most mi lesz, gyorsan be kell mennünk a kórházba. Tudtam, hogy akkor fogok megnyugodni, ha már bent leszünk. A férjem bekísért a fürdőbe, lezuhanyoztam. Na akkor már éreztem, hogy ez nem vicc, és egyre erősödtek a fájások. A zuhi után remegő lábakkal az étkezőasztalra hasalva hívtam a szülésznőt, hogy helyzet van. A férjem meg közben megrendelte a taxit. (tovább…)

Csodaszép szülések: Gondolat-ébresztő

Bogi írása zárja a Dúla blog “intenzív szüléstörténetes” februári hónapját. A jövő hét elején sorsolok, és kiderül, kik nyerik meg az ajándékokat! A Csodaszép szülések sorozatot ezután szombatonként találod meg a Dúla blogon, hét közben más témákkal jelentkezem.

Ha még nem írtad meg, hogyan született meg gyermeked, február 28-ig megteheted. :-) A részletekért és a nyeremények megtekintéséhez kattints ide! Szeretettel várom szép szüléstörténetedet!

Két óvodás gyermekünkkel éltük a mi kis boldog mindennapjainkat, amikor – derült égből villámcsapás – kiderült, hogy várandós vagyok.

Nem terveztük, volt is felfordulás az első időkben… Mindennek dacára én voltam a világ legboldogabb embere, mert számomra az előző két várandósság, szülés is maga volt a csoda, élveztem minden pillanatát! Mondták is többen, hogy nem véletlen ez a kisbaba, egyszerűen bevonzottam, annyira vágytam rá, hogy újra átélhessem a gyermekvárás és a megszületés minden örömét. Annak ellenére, hogy elég későn derült ki Pocakbaba léte, minden rendben volt velünk. Rendszeresen jártam a kötelező vizsgálatokra, ahol mindig mindent rendben találtak. A maga teljes természetességével éltem meg most is minden napot. (tovább…)

ÍRJ NEKEM!