Még tart a játék!
A kismama masszázs utalvány nyertese: Dánielné Garai Ágnes. A mese cd nyerteseit pedig e-mail-ben értesítem. Köszönöm, hogy velem játszottatok.
A héten várom még a Ha én ezt a szülés előtt tudtam volna… tapasztalat-megosztó pályázatra az írásokat. Írd meg, hogy Neked mi volt a legmeglepőbb vagy a legnagyobb újdonsággal szolgáló dolog a várandósság és szülés idején!
Kedvcsinálónak pedig hoztam egy pár gondolatot az eddig beérkezett szép számú és tartalmas írásokból:
Nekem a nagy meglepetés a víz volt… A magyar nyelv kicsit elsumákolja ezzel az “elfolyt a magzatvíz” kifejezéssel, ami valójában történik. Mert valójában nem elfolyik, hanem elkezd folyni. És nem is folyik, hanem ömlik – főleg az elején.
Judit
Tovább olvasom: Még tart a játék!
Ha én ezt a szülés előtt tudtam volna…
Sokan első babájukat várva, a neten barangolva akadnak a Dúla blogra. Nekik szeretnék egy praktikus ötlettár összeállításával segíteni, és ezzel együtt Téged és a többi gyakorlott édesanyát játékra hívni.
Ha voltál már várandós, aztán megszületett a kisbabád és a babagondozásba is belejöttél, akkor rengeteg tapasztalatot gyűjtöttél. Add most tovább ezeket! Hiszen biztosan emlékszel még, hogy kezdő várandósként, anyaként magad is hányszor csaptál a homlokodra, hogy “De jó lett volna, ha ezt valaki előre elmondja!”…
Bárcsak tudtam volna, hogy a vajúdás nem mindig 20 percesekkel indul. A könyvekben azt olvastam, hogy előbb 20, majd 10, aztán az 5 percenként jönnek a fájások, a hosszuk pedig egyre növekszik, és hogy az első baba megszületése általában 8-12 órát vesz igénybe. Nekem ezzel szemben rögtön 3 perces és igen erős kontrakcióim voltak, és négy óra leforgása után már a kezemben tarthattam a kisbabám.
Kati, a fél éves Brúnó mamája
Tovább olvasom: Ha én ezt a szülés előtt tudtam volna…
Hogy is lesz ezzel a nyákdugóval?!
Ez már a nyákdugó lenne? Hogy néz az ki? – Elment a nyákdugóm! Most mit is kell csinálni?
- kérdik tőlem gyakran a szülés előtt álló kismamák telefonon, e-mailben vagy itt, a Dúla blog hozzászólásai között. A nyákdugó megjelenése valóban a vajúdás közeledtének egyik hírnöke, így örülj neki, hiszen kisbabád érkezését jelzi!
“Mi az a nyákdugó?”
A nyákdugó kocsonyás-nyálkás anyag, ami a méhnyakat lezárva megálljt parancsol a felfelé igyekvő kórokozóknak.
“Hogy néz ki?”
A nyákdugó lehet – ahogyan a neve is mondja – dugó-szerű, kocsonyás, de csirizes vagy nyálkás, folyékonyabb állagú is. Ez utóbbi esetben akár erősebb folyásként is érzékelheted a nyákdugó elvesztését. Színe a sárgás-rózsaszínestől a pirosas-barnásig változhat. Az alábbi videóban megnézheted, mire számíts majd.
Tovább olvasom: Hogy is lesz ezzel a nyákdugóval?!
Felicitász – vendégblogger a Dúla blogon
Jó ideje tervezem, hogy meghívok a Dúla blogra néhány szülés-születés témában író bloggert, hogy meséljenek magukról és a blogjukról. Az első vendég Felicitász, a nyelvész anyuka, aki Kanadában szülte a kisfiát, most pedig az USA-ban él. Ott írja Felicitász blogját gyógynövényekről, a szülészeti ellátás bábai modelljéről, szülők és gyerekek testi és lelki egészségéről.
Mikor és miért kezdtél el blogot írni?
2009 nyarán tettem ki az első bejegyzést. Addigra már megírtam néhány fejezetet a (még mindig készülő) könyvemből, és be kellett látnom, hogy nem fog minden beleférni amit szeretnék megírni. Túl sok témám van, és rengeteg a mondanivalóm. A blogra az megy ki, ami a könyvben nem lesz benne, vagy nem akkora terjedelemben. Másfelől, a blog lett az a hely, ahová úgymond “összeszedtem magam”, amikor már nem tudtam többfelé szakadni. Számos baba-mama oldalon és tanácsadó fórumon válaszolgattam addigra gyógynövényes kérdésekre, írogattam hatóanyagokról és kiegészítő terápiákról. A legtöbben talán az index Szülészet-nőgyógyászat topikjáról ismernek, ahol dr. Laufer Gábor mellett voltam “ügyeletes boszorkány”, az volt a hőskor. Aztán a munka egyre több lett.
Tovább olvasom: Felicitász – vendégblogger a Dúla blogon
Bábaportré: Bottyán Emese – 1. rész
Folytatódik a Dúla blogon a szülésznőket bemutató Bábaportré sorozat. Ez alkalommal Bottyán Emesét, a Szent Imre Kórházban dolgozó fiatal, háromgyermekes bábát mutatom be. Emese a Liliom Bábakonzultáció tagjaként tevékenykedik.
Nagyon érdekes az ember életében, hogy hogyan választ hivatást. Nálad hogy történt? Úgy tudom ezt elképzelni, hogy egy szép saját szülésélmény vagy egy vonzó személyiségű bába hatására lesz valaki szülésznő. Nálad hogyan történt?
Sem a szűk, sem a tág családi és baráti körben nem volt bába, illetve szülésznő. Nem tudom, hogyan és miért, de egész fiatal tini koromtól kezdve „tudtam”, hogy bába szeretnék lenni. Természetes és varázslatos volt számomra a gyermekvárás és a baba megérkezése. Valahogy mindig ezt szerettem volna csinálni: jelen lenni a várandósság és a szülés-születés idején. Saját élményeimre gondolva: sosem féltem a szüléstől! Számomra az olyan, mint a víz, vagy a levegő. Végzett szülésznőként szültem az első fiamat, akit medencevégű fekvés miatt a várt idő előtt császármetszéssel segítettek a világra. Nagyon szerettem volna természetesen szülni, és a császármetszés nagy csalódás volt. Sokat dolgoztam rajta, és ma úgy gondolom, hogy semmi nem véletlen – ez sem. Kellett az utamhoz. Ezután ismertem meg olyan szülésznőket, orvosokat, akiknél szívesen szültem a következő gyermekeimet, és akik mind szakmailag, mind emberileg nagy segítségemre voltak a várandósságaim és szüléseim során.
Tovább olvasom: Bábaportré: Bottyán Emese – 1. rész
Gabi kismamanaplója – 9. hónap
Elérkezett az utolsó egyben töltött hónapunk is. Egyre nehézkesebben mozgok, egyre jobban szeretném, ha valami kapaszkodóm lenne, ha tudnám, hogy ez a fájás már “az” a fájás. A 36. héten kipipáltuk az utolsó vérvételünket és doktorlátogatásunkat is. Zsigu-lak „behatolhatatlan”, külső-belső méhszáj zárt, a Ded koponyavégű hosszfekvésben, békében-egészségben-boldogan. A 37. héten nem kis riadalmat okozva – hiába no, harmadjára tréfálkozik velem az anyatermészet -, a napok óta egyre inkább sűrűsödő jósló fájásoknak köszönhetően távozott a nyákdugóm. A riadalom meg abból adódott, hogy elméletben ugyan már hetek óta kész volt a kórházi pakkom, gyakorlatban éppen 10 perc alatt halmoztuk fel a Nagyfiammal indulásra készre. Megkapó pillanat volt, amint Hunor becsúsztatta a Kisöcsinek szánt játékokat egy-egy óvatlan pillanatban a táskámba… A végén jócskán szelektálnom kellett a kisautó- és rágóka-rengetegből. Aztán persze kiderült, csak vaklárma volt, pár órával később a jóslók is megszűntek.
Tovább olvasom: Gabi kismamanaplója – 9. hónap
Ha folyik a magzatvíz…
A szülések egy része úgy indul, hogy megreped a magzatburok és elfolyik a magzatvíz. Jó, ha tudod, ilyenkor mi is történik a testeddel és a kisbabáddal, és azt is, hogy mit tegyél. Kismamák burokrepedéssel, magzatvízelfolyással kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdéseit gyűjtöttem csokorba.
1. Hogyan folyik el a magzatvíz?
A kisbaba a várandósság ideje alatt a magzatvízzel teli burokban biztonságos körülmények között fejlődik. A magzatburok megrepedése és a magzatvíz elfolyása általában minden különösebb előjel nélkül szokott történni. A magzatvíz a burok kisebb-nagyobb repedésén át a méhszájon keresztül a hüvely irányába csordogál. Az anyák általában a hasban érzett kis pukkanásról vagy roppanásról számolnak be, majd ezután szép lassan vagy épp ellenkezőleg, nagyobb mennyiségben elkezd folyni a magzatvíz.
2. Mikor szokott megrepedni a magzatburok?
Leggyakrabban a vajúdás ideje alatt megy el a magzatvíz. Ha nem avatkoznak be, és nem akarják burokrepesztéssel gyorsítani a szülés folyamatát, akkor többnyire a kitolás fázisban vagy azt megelőzően számíthatsz a magzatburok spontán megrepedésére. Persze az is lehet, hogy ez a fájások megindulását követően vagy a tágulási szakban következik be. (Olvasd el Bogi szüléstörténetét, akinek a kitolás előtt közvetlenül és Dittke szüléstörténetét, akinek a 2 cm-es tágulást követően repedt meg a magzatburka.)
Tovább olvasom: Ha folyik a magzatvíz…
Dúla a Kismama Magazinban
A napokban megjelent a Kismama decemberi ünnepi száma. Ebben a hónapban az olvasóké a főszerep, kismamák és kispapák által jegyzett történetek szerepelnek az újságban. Volt, aki a várandóssághoz adott tanácsokat, mások megírták szülésük vagy szoptatásuk történetét, beküldték legjobb babának szánt receptjeiket vagy családi sztorijukat. Ebbe a lapszámba kerültem be Marával és Marci babával én is. A nyári szülés mozzanatai és élménye még elevenen élnek bennem, és olyan szívmelengető volt most újra felidézni a kicsi fiú világrajövetelét. Drága Mara, Tibi és Marci! Köszönöm, hogy Veletek lehettem, hogy részese lehettem örömötöknek! :-)
A dúlámnak köszönhetem, hogy ilyen könnyű volt
Orsival a várandóságom 7. hónapjában találkoztam először. Nagyon szimpatikus volt, hogy első alkalommal ő jött el hozzánk és az otthonunkban beszélgettünk. Többé-kevésbé tisztában voltam vele, hogy mit várhatok egy dúlától, mégis sokkal többet kaptam tőle, mint amire számítottam. A szülésig többször találkoztunk, voltam nála kismama masszázson, ami nekem és a kisbabámnak is nagyon jól esett. Orsi egyszer CTG-re is eljött velem a kórházba, hogy találkozzon az orvosommal és a szülésznőmmel. Aznap az egész délelőttöt együtt töltöttük, és rengeteget beszélgettünk. Napszaktól függetlenül bármikor felhívhattam, ha kérdésem volt; ha esetleg elbizonytalanodtam volna, mindig sikerült megnyugtatnia.
Tovább olvasom: Dúla a Kismama Magazinban
Gabi kismamanaplója – 8. hónap
Megkezdtük közös szimbiózisunk 8. hónapját. Nyögvenyelősen indult, egy rossz mozdulat következtében becsípődött a keresztcsontom, így sem állni, sem lehajolni, de még mozdulni sem bírtam. A problémát szakemberre bízva orvosoltuk, de mivel már eléggé lent van Zsigu feje, a csontjaim meg elkezdtek szétcsúszni, ezzel is készülve a szülésre, ez bármikor újra előfordulhat.
Az utolsó orvos látogatásunkat is megejtettük, még mindig menetirányban van a kicsi, most már remélem, így is marad. Tökéletes méretekkel rendelkezik, súlybecslés alapján, alig lesz nagyobb a születési súlya, mint a testvérei esetében. Nem tudom, hogyan csinálja, de a pocakom alakja és elhelyezkedése szinte naponta változik, ennek megfelelően, hol a gyomorsav emészt, hol azt érzem, ez a gyerek menten kibukkan. Vagy legalábbis kiinteget.
Tovább olvasom: Gabi kismamanaplója – 8. hónap
Csodaszép szülések: Senki nem vette észre – végül minden jól alakult
Bea várandóssága és szülése nem volt minden problémától mentes. “A történtek ellenére minden jól alakult, sokat segített a pozitív hozzáállás.” – írja. Azt hiszem, nagyon igazad van Bea, és köszönöm, hogy megosztottad velünk Jázmin születésének történetét.
A pozitív teszt után ultrahang is megerősítette, hogy babánk lesz. Férjemmel együtt nagy boldogságban úsztunk. Már a terhesség korai szakaszában kiderült, hogy terhességi cukorbeteg lettem, és bízhattam benne, a terhesség után elmúlik. Le kellett mondanom bizonyos ételekről, figyelnem kellett a bevitt szénhidrát mennyiséget, és minden nap többször mérnem a cukrom, de az akaraterőm határtalan volt, mindent megtettem kisbabánk érdekében. Terhességem utolsó hónapjai nyárra estek, kánikula volt, nagyon nehezen bírtam. Magas volt a vérnyomásom, be volt dagadva a víztől kezem-lábam, és fehérje volt a vizeletemben. Sokszor szédültem, fekete pontokat láttam a szemem előtt. A 28. héttől már a belső méhszájam is nyitva volt, koraszülés fenyegetett, feküdnöm kellett. Összesen 8 kilót híztam, nagy részét az utolsó hónapban. A 35. héten még antibiotikumot is felírt a nőgyógyász, mert sok baktérium volt a vizeletemben. Be is szedtem – mondanom sem kell, feleslegesen… Mindezek ellenére életem egyik legszebb, legkiegyensúlyozottabb korszakának éltem meg a terhességem, és büszkén viseltem pocakom.
Tovább olvasom: Csodaszép szülések: Senki nem vette észre – végül minden jól alakult








