Hogyan nem találtam rá a dúlámra… sajnos…

Nemrég arról írtak nekem édesanyák, hogy hogyan és miért kérték dúla segítségét a várandósságuk idején és a vajúdásukkor? Akkor kaptam Esztertől a most következő írást. Ő nem választott dúlát maga mellé. Ma már máshogy tenné. Olvasd el, miért?

2015-08-30_hogyan-nem-talaltam-raDúlakról először az egyetemen hallottam, pszichológus vagyok. De valamiért az a kép maradt meg bennem, hogy az otthonszülő anyák mellett segítenek a szüléskor. Eszembe sem jutott, milyen komoly támasz lehet nekem, ha mellettem van valaki, akiben bízom, aki tudja, min megyek át, de nem a családom tagja, tehát nem befolyásolja a folyamatot az a színes érzelmi kötelek, ami a családtagok között van.

Mert bizony, a szülész édesapám nagy segítség volt, amikor otthon egyedül vajúdtam. A párom dolgozott éjszaka, és a fájások között kellemesen elbeszélgettünk, illetve apu nézte az időt, és ő is indult velem a kórházba. Amikor viszont az események kellős közepén bemászkált az amúgy is túlzsúfolt szülőszobába, na, az már zavart!…

Így voltam édesanyámmal is, aki minden jóindulata ellenére megnehezítette kissé a helyzetet azzal, hogy nem hagy minket kettesben a párommal… Így – a velük hála Istennek jó kapcsolatban levő – dokimat kértem meg, hogy kedvesen tiltsa ki a szüleimet a szülőszobáról…

Természetesen nagyon hálás vagyok nekik, hogy mellettem akartak végig lenni, és a szívük teljes szeretetével próbáltak óvni.
(tovább…)

Kategóriák: Blog, Dúla - cikkek dúla témában, Szülés|Címkék: , , , , |

Váratlan öröm: Noémi apás szüléstörténete

Apás szülés legyen, vagy apa maradjon inkább odakint? Esetleg a vajúdás alatt maradjon a szülőszobán, de a kitoláskor menjen inkább ki? Noémiék is átgondolták, hogyan szeretnék: apa kint várja meg a kisbaba születését. Az élet azután máshogy hozta, végig felesége mellett maradt.

A mi kislányunk a vártnál majdnem egy hónappal korábban érkezett, első kisbabaként. Alig néhány napja hagytam csak ott a munkahelyemet, hogy felkészüljek a nagy eseményre. Pihenni kellett volna, nagy volt a meleg is. De valami nem hagyott nyugodni, folyamatosan a kelengyelistát bújtam, szereztem be a hiányzó dolgokat. A kórházi holmi már régen össze volt készítve, csak be kellett dobálni a táskába.

Apás szüléstörténet

(tovább…)

Kriszti kismamanaplója – 34-42. hét

A kismamanapló utolsó része következik. Hamarosan Kriszti szüléstörténetét is olvashatod a Dúla blogon.

Hamarosan megszületik a kisbabaA negyedik terhességem (így a végén már tényleg az volt…) vége felé jártam. Hatalmas pocak, nagy fordulások, mozgások, türelmetlen várakozás. Mindez úgy, hogy legutóbb szigorú pihenésre intett a szülésznőm, nyíló méhszáj miatt antibiotikumot kaptam a szülészorvosomtól. Vártam a 34. heti vizsgálatát, vajon, hogyan áll most a méhszáj. Nagyon ideges voltam a váróban, mi lesz, ha tovább nyílt, mi lesz, ha ott kell hagynom a családomat és kórházban kell töltenem a következő napokat… heteket??? És mi lett? Semmi, a méhszáj változatlan. Örültem, de mellette bosszankodtam is. Hogy csak rám ijesztettek, teljesen világosan láttam, hogy a méhszáj nem bacik miatt nyílt, hanem egyszerűen csak negyedik baba, teljesen normális állapot, akár 30 hetesen is. Bosszantott, hogy elnyomódott az ösztön bennem, a bizalom a testem felé, a hit Istenben. Ez a felismerés kicsit visszafordított magam felé, hogy higgyek magamban, és újult erővel kezdtem az utolsó heteket. (tovább…)

Kategóriák: Hónapról hónapra, Várandósság|Címkék: , , , , , |

Dúlás szülés: Time to say goodbye…

Mira baba ma már 9 hónapos nagylány. Ahogy 9 hónap kellett az anyaméhbeli növekedéséhez, úgy még egyszer 9 hónapra volt szüksége Editnek, az édesanyjának, hogy megírja történetüket. Mira a középidőtől fogva farfekvésben helyezkedett el, de hála a rugalmas és hozzáértő orvosi hozzáállásnak a császármetszést elkerülve természetes hüvelyi úton született meg.  Drága Mira baba tényleg egy kis csoda! :-)

Mira már otthon - gyermekágyas találkozásMég mielőtt a szülés napjára térnék rá, az előzményeket is megosztanám veletek. A 29. héten kezdődött a kálváriám, hiszen addig a pillanatig minden teljesen rendben volt a babával és velem is. Egy kontrollvizsgálaton kiderült ugyanis, hogy mostantól fekve kell átvészelnem a hátralévő időt, ha nem akarom, hogy idő előtt érkezzen Mira baba. Mintha pofon ütöttek volna… Még 1 héttel később is azt hittem, ez nem végleges, csak pár hétről lehet szó… De a doktornő annyira komolyan rám ijesztett a teljesen nyitott méhszájjal, hogy el kellett higgyem. Pár nap alatt 3-4 kg-t fogytam, gondolom a mozdulatlanságtól, étvágytalanságtól, és folyton aggódtam, ha éreztem a keményedéseket. Egyedül-otthon-állandó aggodalommal a fejemben, rádöbbentem, hogy én ezt így nem fogom tudni végigcsinálni. (tovább…)

Ha folyik a magzatvíz

A szülések egy része úgy indul, hogy megreped a magzatburok és elfolyik a magzatvíz. Jó, ha tudod, ilyenkor mi is történik a testeddel és a kisbabáddal, és azt is, hogy mit tegyél. Kismamák burokrepedéssel, magzatvízelfolyással kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdéseit gyűjtöttem csokorba.

1. Hogyan folyik el a magzatvíz?

A kisbaba a várandósság ideje alatt a magzatvízzel teli burokban biztonságos körülmények között fejlődik.  A magzatburok megrepedése és a magzatvíz elfolyása általában minden különösebb előjel nélkül szokott történni. A magzatvíz a burok kisebb-nagyobb repedésén át a méhszájon keresztül a hüvely irányába csordogál. Az anyák általában a hasban érzett kis pukkanásról vagy roppanásról számolnak be, majd ezután szép lassan vagy épp ellenkezőleg, nagyobb mennyiségben elkezd folyni a magzatvíz.

2. Mikor szokott megrepedni a magzatburok?

Leggyakrabban a vajúdás ideje alatt megy el a magzatvíz. Ha nem avatkoznak be, és nem akarják burokrepesztéssel gyorsítani a szülés folyamatát, akkor többnyire a kitolás fázisban vagy azt megelőzően számíthatsz a magzatburok spontán megrepedésére. Persze az is lehet, hogy ez a fájások megindulását követően vagy a tágulási szakban következik be. (Olvasd el Bogi szüléstörténetét, akinek a kitolás előtt közvetlenül és Dittke szüléstörténetét, akinek a 2 cm-es tágulást követően repedt meg a magzatburka.) (tovább…)

Kategóriák: Szülés, Várandósság|Címkék: , , , , |

Szülünk – indulás?!

Ha első babád születését várod, bizonyára benned is felmerült már a kérdés: hogyan fogod észrevenni, hogy ez már az, hogy tényleg vajúdsz? “Észre fogod venni” és “Ezt nem lehet eltéveszteni” – mondják a már tapasztalt barátnőid és ismerőseid, de ezt az ismeretlen érzést valóban nehéz elképzelni. A babák igen kis része születik meg a kiírt napon – erről nemrégiben olvashattál a Dúla blogon. A nagy többség vagy előtte, vagy utána kívánkozik világra jönni: két héttel hamarabb és tíz nappal később is időben érkeznek. Következzen most 3 olyan jel, ami nagy valószínűséggel a szülés kezdetét jelenti.

Szülünk – indulás! Rendszeres kontrakciók

A legtöbb filmben úgy ábrázolják a szülést, mintha egy hirtelen bekövetkező, nagyon gyors és heves lefolyású folyamat lenne. A valóságban azonban ez korántsem így zajlik. A fájások általában sokkal szelídebben és fokozatosabban jönnek. Fájdalom helyett  előbb inkább a jósló fájásokhoz hasonló húzó érzést tapasztalhatsz a hasad és a derekad területén, vagy akár kisebb menstruációs görcs-szerű érzeted lehet. Ezután szünet következik, majd újra a húzó-görcsölős-szokatlan érzés. Mérd meg, hogy milyen gyakran jönnek és mennyi ideig tartanak a kontrakciók. Okostelefonra, tabletre letölthető alkalmazások is léteznek, amik könnyen és jól használhatóak. Ilyen például a Full Term Contraktion Timer vagy a Labor Day applikáció. (tovább…)

A gyermek a legnagyobb tanítómester… Oliver születésén át az alázat felé

Oliver megfoganása olyan magától értetődő volt – szülei tudták, jöhet és jönni fog. A születése azonban nem volt mindennapi: sok mindent formált és alakított, tanított. Gyönyörű történet elfogadásról, alázatról – szeretetről. Kicsi Oliver, nőj nagyra!

Oliver császármetszéssel születettMost épp itt alszik, tőlem pár méterre. Négy és fél hónapos, és nincs túl jól, fáj a hasa és fogzik. Végre alszik, pihen, gyógyul. Apukája mellette alszik, nem volt könnyű éjszakánk.  Miközben írok, mert egy hang belűről azt mondta, írd most már le, nézem őket. Szerelem ez a javából. Mindkettő felé. Hát hogy is volt? 23 éves voltam, amikor első férjemmel eldöntöttük, kisbabát akarunk. Nem szeretem az akarom szót, mégis így volt igaz. Csak akartuk.  Amikor hamarosan kiderült, hogy (különböző okok miatt, amit megosztani nem szeretnék) nekünk csak mesterséges úton lehet babánk, egy világ omlott össze bennem. De sebaj. Nekivágtunk az elsőnek, a másodiknak és így tovább. A nyolcadik sikertelen próbálkozásunk után végre meghallottam, megértettem. “ÁLLJ!” Nehezen ment, de sikerült elfogadni. Ez nem a mi utunk. Elindultunk hát más utakon, külön-külön keresve a saját igazunkat, legigazabb valónkat. Azóta ő is egy csodás kislány apukája, egy egészen biztosan csodálatos feleséggel. (tovább…)

Csodaszép szülések: Otthon ért a csoda

Eszter villámszülését már olvashattad a Dúla blogon, most következzen egy másik nem tervezett otthonszülés. Kitti az egri kórházban szült volna, de Áron “beelőzött”. A vajúdás és a szülés is szépen, rendben zajlott – a bába a kórházból telefonos instrukciókkal segítette a szülőket.

Harmadik szülésem egész másképp alakult, másképp zajlott, mint az előző kettő. Félidősen álmodtam először, hogy állva szépen kicsúszik belőlem Áron, az erős fájdalom nélkül, amit előző szüléseimnél éreztem. Aztán még vagy 3-4-szer ugyanezt álmodtam. El is meséltem a bábámnak, azt mondta, biztos így is lesz, ám ő ezt kórházi körülmények közt, előre tervezetten sajnos nem vállalhatja… 37 hetesen kezdődtek a rendszeres összehúzódások, de sosem lett belőle semmi. Minden nap volt, hogy rendszeressé váltak, olyan is előfordult többször is, hogy 5 percesek voltak egy órán keresztül, de volt, hogy 4-8 órán is jöttek folyamatosan összehúzódások. Kicsit féltem is, hogy fogom felismerni, ha tényleg eljön az idő? (tovább…)