Minden kerek – Sára szüléstöténete

A következő szüléstörténetet Sára küldte el a Dúla blog részére, köszönöm neki. :-) A Szent Imre Kórházban szült, és szülésekor minden úgy zajlott, ahogyan szerette volna. Ahogy kísérőlevelében írta, nem vágyott nagyon különleges vagy alternatív dolgokra, illetve nem ragaszkodott a gátvédelemhez, és dúlát sem akart segítségül hívni. A vajúdás és szülés órái csodás emlékként élnek benne azóta is, aminek az én dúla szívem csak örülni tud. :-)

2015-11-18_SaraAmikor elolvastam a pályázati felhívást, úgy gondoltam, az én történetem is olyan, ami megnyugtató lehet mások számára, ezért döntöttem úgy, hogy megosztom. A szülés után azonnal úgy gondoltam, bármikor újrakezdeném, jöhet még pár gyerkőc. ☺ No de kezdjük az elején. Mindig úgy gondoltam, hogy a „szerencse lánya” vagyok. Az életemnek alig volt egy-két nehezebb időszaka, s ha mégis, azokkal is mindig volt, aki segített megbirkózni. Ezért, amikor 12 év együttlét, ebből 3 év házasság után a férjemmel úgy döntöttünk, itt az ideje, hogy egy harmadik emberrel is megosszuk a boldogságunkat, nem gondoltam, hogy bármi baj történhet.

(tovább…)

2017-03-08T20:33:43+00:00 Kategóriák: Szüléstörténetek|Cimkék: , , , , |

„Nehéz elengedni a 3. babát…” – Marcell születése

Marcell harmadikként, két lánytestvér mellé születettet a családba. Egy kedves Dúla blog olvasó küldte el szüléstörténetét, köszönöm neki! :-)

Marcell születése „Nehéz elengedni a 3. babát...” - szüléstörténetElérkezett a kiírás előtti nap, 2014.04.10. Szülésnek semmi jelét nem éreztem. Beletörődtem,hogy holnaptól indul a terminustúllépés és minden,ami ezzel jár: a 2 naponta kórházba járás, az indítás „réme”. Csak azt szerettem volna elkerülni, hogy külső beavatkozás hatására induljon meg az úton. A reggeli fürdéskor ismételten énekeltem Marcinak, hogy ma tökéletes lenne, nagymama itt lesz éjszaka, amitől én nyugodtabb vagyok, szeretném már látni, tudni, érezni Őt, együtt menni fog! Megmostam a hajam, mert azt éreztem, este nem lesz rá alkalmas időpont… Talán ez volt az első jel, hogy valami elindult bennem… Aztán gyenge összehúzódásokkal telt a délelőtt és a délután egy része, fürdésre nem igazán csitultak, de nem is erősödtek, néha kicsit leálltak.

A lányokat lefektettük aludni, én megint mentem fürdeni, mert egyre erősebben és sűrűbben éreztem, féltem, ha így megy, nem tudok aludni sem (a lányokkal így volt), de nem hittem el, hogy ebből lehet valami… Majd 23 óra körül elment a nyákdugó is. Lepihentem, és elkezdtük mérni az időközöket és a fájások hosszát… (tovább…)

Szülni és születni

Ezzel a szüléstörténettel zárul a Dúla blog császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC) tematikus másfél hónapja. Gabi végig élvezte a várandósságot, és természetes szülésre készült, a dolgok azonban másképp alakultak, és Virág császármetszéssel jött a világra. Köszönöm Gabi, hogy megírtad, hogyan zajlott a szülésed, és hogy azt is megosztottad velünk, milyen gondolatok és érzések kapcsolódtak a szülésedhez, és milyen utat jártál be azóta.

Gabi, Attila és a kkcsi Virág babaPéntek éjjel végre beindultak az utolsó jóslófájásaim. Emlékszem az elsőre. Éppen a szülést megelőzően három héttel történt, éjfél magasságában. A férjem szüleitől autóztunk hazafelé, mikor egyszer csak összehúzódásokra és derékfájdalomra lettem figyelmes. Később combba sugárzó nyilallások is követték. És én boldog voltam, annyira boldog! Jelentést tett a testem, a csodálatos testem arról, hogy még mindig tökéletesen végzi a dolgát és megkezdte a végső visszaszámlálást. Míg az első jelzés nagyjából másfél órán át tartott el és viszonylag enyhének bizonyult, a második alkalom időben már szinte duplájára nőtt és a fájdalmak is erősödtek. Mindig elképedem rajta, mennyire tökéletesen van megalkotva a testünk. Őszinte tisztelettel tekintek rá, vigyázom, ápolom, s az imáimban sosem felejtem el megköszönni hibátlan működését. November közepére három olyan alkalmat könyvelhettem el, melyekről tudtam, még nem a végsők, de kisvártatva azok is megérkeznek. (tovább…)

Dúlás szülés: szép szülésélmény

Andival jó pár hónapja ismertük egymást. Akkor hívott fel telefonon, amikor a két kék csík megjelent a teszten. Ezután havonta találkoztunk, beszélgettünk – ilyenkor volt, hogy Laci is elkísérte, és Andi kismama masszázsra is többször eljött hozzám. Jól ismertük egymást, és szükség is volt erre a vajúdás nehezebb óráiban. Andi szülési fájdalomról alkotott képe és ezzel a szülésélmény megélése a szülés óta hatalmas átalakuláson ment át – erről részletesen ír a szüléstörténetében. Drága kicsi Gergő, Isten hozott!

Gergő baba a Szent István Kórházban születettA szülés után, mikor először eszembe jutott mit is írhatnék a „szép szülésélmény” témában, megmondom őszintén, egy fehér lapra gondoltam – az mindent kifejezett volna. Merthogy nem tartottam szépnek, nagyon erősen élt bennem a sok órás fájdalom, amire nem készültem fel – nem lehet felkészülni erre. Aztán a hetek távlatából számtalanszor gondoltam rá, idéztem fel az apró momentumokat is, és már tudatosult: nagyon szerencsés vagyok, a várandósággal, az emberekkel akik körülvettek és segítettek, és magával a szüléssel is, mert a kisebb komplikációk ellenére viszonylag hamar gyönyörű egészséges babánk született. De haladjunk sorrendben… (tovább…)

Dúlás szülés: Márk és az Örömhír születése

Rita Székesfehérvárról jött fel a budapesti a Szent Imre Kórházba, mert itt igényeinek sokkal inkább megfelelő körülményeket talált kisbabája világrahozatalához. Veszélyeztetett várandósként előzőleg heteket töltött fekvéssel, de Márk baba nem sietett, sőt, egy hetet még rá is húzott a kiírt terminusra. Dúlaként mellettük lehettem, kísérhettem őket az úton. Kicsi Márk, nőj nagyra, szép és boldog életed legyen!

Márk baba a Szent Imre Kórházban születettMost múlt egy éve, hogy kisfiunk, Márk megfogant. Meglepetés volt az érkezése, ahogy a nemét is a megszületéséig szemérmesen titkolta. Az első megilletődöttséget hamar felváltotta az érkezése miatt érzett öröm és a várakozás… A várandósságom egyszerre mondható problémamentesnek és gondokkal terheltnek. Hála Istennek nem volt semmi komolyabb baj – mondom most, mikor közben meg kellett birkóznom az anyává válás számomra nehéz lelki feladatával, el kellett fogadnom, hogy átalakul az életem, elvesztettünk egy nagymamát, 2 hónapig ismeretlen okból hőemelkedésem és egyéb panaszaim voltak, s az orvosok a középidőtől nyíló és rövidülő méhszáj, keményedések miatt koraszülést jósoltak. A felírt gyógyszereket nem tudtam nyugodt lelkiismerettel bevenni, így pihentem, s imádkoztam: bíztam a gondviselő Úrban, aki egy élettel ajándékozott meg minket. (tovább…)

ÍRJ NEKEM!