Készülj kisbabád szoptatására!

A szülésfelkészítő tréningemen és itt, a Dúla blogon is igen fontosnak tartom, hogy sok szó essen a szülés utáni első pár hétről, a kórházi gyermekágyas napokról, a kolosztrum jelentőségéről, a baba-mama egység támogatásáról. Ezekről a témákról kérdeztem dr. Kun Judit IBCLC szoptatási tanácsadót, A “Szoptatásért” Magyar Egyesület elnökét.

Készülj kisbabád szoptatására!

(tovább…)

Fájásgyengeség

Az első szülésemnél nem jöttek a fájások és fájásgyengeség miatt oxitocint kaptam és 10 órán át vajúdtam.  (A teljes szüléstörténetért kattints ide!)
– Anita

A várandósságom sajnos nem volt problémamentes: kevés magzatvíz, és egy toxoplazma fertőzés miatt a szülésig tartó antibiotikumos kezelés miatt az orvosom a 40. hét első napján magzatvíz-vizsgálatot végzett, és mivel nem találta tisztának, megindította a szülést. 5 óra vajúdás után fájásgyengeség miatt sajnos a műtőben kötöttünk ki.  (A teljes szüléstörténetért kattints ide!)
– Kati

Fájásgyengeség - Mit jelent? Hogyan kerülhető el?

A Dúla blogon több olyan szüléstörténet olvasható, ahol az anyák elhúzódó szülésről és fájásgyengeségről írnak. Mi van ennek a hátterében? Miért olyan gyakori ez az orvosi diagnózis? Mit tehetünk mi, szülés körüli segítők a kialakulása ellen?
Dr. Dékány Ágnest, a Róbert Károly Magánkórház szülész-nőgyógyász orvosát, a Szülni jó! weboldal tulajdonosát kérdeztem a jelenségről.

(tovább…)

Szülésfelkészítés, szülésfelkészítő tanfolyamok

Az egyéni szülésfelkészítés és a szülésfelkészítő tanfolyamok dúlai munkám fontos részét jelentik. A szüléskísérés és a kismama masszázs mellett ezekkel segítem a hozzám forduló anyákat és családokat. Ezért is volt nagy öröm számomra, hogy “Interjú Lénárd Orsolyával a szülésre való felkészítés fontosságáról” címmel készített velem beszélgetést Schütz Gabriella, a Baba Magazin újságírója.

2008 óta dúla, hét éve foglalkozik szülésfelkészítéssel, folyamatosan képzi magát, hogy a hozzá forduló családokat a legjobb tudása szerint készíthesse fel a szülésre, születésre, és a kisbabával való együttlétre. Szülésfelkészítő oktatói képzést végzett, mindemellett pedig mentálhigiénés szakember, közgazdász és három gyermek édesanyja. Lénárd Orsolyával olyan fontos kérdéseket vitattunk meg, hogy miért fontos a szülésre felkészülni, és mit jelent ez a gyakorlatban?

Miért választottad hivatásodul a dúlaságot?

Szülésfelkészítő tanfolyam - Baba MagazinHárom fiam született, és mindhárom szülés csodálatos és megerősítő élmény volt. Eredetileg némettanár és közgazdász vagyok, de szerettem volna a szülés-születés körül maradni, és a családoknak abban segíteni, hogy ők is szépnek és örömtelinek éljék meg a várandósságot, a szülést és a gyermekágyas időszakot. Nagy öröm látni, amikor egy édesanya rátalál a saját útjára, amit a kilenc hónap alatt bejár, és ami őt végül szép szülésélményhez juttatja. Nincsenek ugyanis mindenkire szabott, kész megoldások a várandósság hónapjaiban, és a szülőszobán sem. Különbözőek a családok, az anyák, különbözőek az igények is. Maguk tudják megtalálni a kérdéseikre a legjobb válaszokat. Jó ebben őket kísérni, és látni az alakulást, a változásokat. A legszebb dolog számomra, hogy dúlaként jelen lehetek kisbabák és ezzel együtt családok születésénél is. Nem ismerek ennél szebb hivatást. (tovább…)

A várandósság lelki oldala – beszélgetés a dúlával

Egy régebben készült interjút szeretnék megosztani veletek. Egy azóta megszűnt kismama oldal szerkesztője kérdezett dúlaként engem várandósságról, anyává válásról és a 9 hónap alatt végbemenő lelki átalakulásról.

Lelki változások a várandósság alattA várandósság lelki változásokkal is jár. Miért fontos, hogy a kismama ilyenkor elsősorban befelé figyeljen, még akkor is, ha áldott állapotban is dolgozik, és sok tekintetben még olyan életet él, mint korábban?

A várandósság alatt sokféle érzést élnek át a várandósok. Az első trimeszter a kisbaba létezésének és a másállapot elfogadásának időszaka. Az édesanyák ilyenkor szembe kell, hogy nézzenek azzal, hogy születendő gyermekük miatt sok minden megváltozik ezután az életükben. A legtöbben a más-állapot csalhatatlan jeleit is átélik (émelygés, hányinger, fáradtság), ami figyelmezteti őket a nagy változásra. (tovább…)

Császármetszés, VBAC és a szoptatás

Rózsa Ibolya IBCLC szoptatási tanácsadót a császármetszés utáni szoptatásról kérdeztem. Szerencsére sok császárral szült édesanya gond nélkül szoptat, míg másoknak nem olyan egyszerű ez. A szoptatás támogatásáért és sikerességéért sokat tehetünk a kezdetkor, a szülés utáni első órákban, napokban. A kisbabának és az anyának a műtét után is fontos lenne például, hogy mihamarabb bőr-bőr kontaktusba kerüljenek, amire a bababarát kórházakban lehetőség is van. Érdemes tehát szülés előtt (legyen az hüvelyi vagy császáros szülés) a szoptatásra is felkészülni, és a kiválasztott szülészet gyermekágyas ellátásáról és szoptatástámogató gyakorlatáról érdeklődni.

Rózsa Ibolya IBCLC szoptatási tanácsadóIgaz-e az a gyakran hangoztatott mondás, hogy „Császáros vagyok, ezért csak később lett tejem.”

Az előtej avagy kolosztrum már a várandósság 16. hetétől termelődik és azonnal készen áll az újszülött táplálására. Téves hozzáállás, amikor azt mondják az újdonsült mamának, hogy neki még nincs teje. Ahogy az is, ha azt kapja, hogy az előtej nem elég tápláló. A tejbelövellés – tehát a nagyobb mennyiségű tej megjelenése – a szülést követő napokban történik meg. Ennek egyetlen feltétele van, és pedig hogy megszülessen a méhlepény. Beláthatjuk, hogy mivel császármetszésnél is kiveszik a méhlepényt, nincs akadálya a tejbelövellésnek. Nem lehet tehát azt mondani, hogy császármetszés után később jön meg a tej. A császár után sajnos egészen más tényezők lassítják vagy rontják a folyamatot: az elkülönítés, a ritka vagy egyáltalán meg nem valósuló szoptatások, az aluszékony, nem hatékonyan szopó csecsemő. A kisbaba szopási készségét a műtét alatt megkapott anyai gyógyszerek befolyásolják. Előfordul, hogy a baba álmos, aluszékony, nem kellően aktív, izomtónusa átmenetileg hipotón is lehet. (tovább…)

A császármetszés és a VBAC lelki háttere

Császármetszésről, császármetszés utáni természetes szülésről beszélgettem Csizek Zsuzsanna mentálhigiénés szakemberrel, a Perinatus Alapítvány munkatársával. Ezzel kapcsolatosan Zsuzsa külön kiemeli a szülésélmény feldolgozásának jelentősségét, ill. a következő szülésre való lelki ráhangolódás fontosságát, amit dúlai munkám során magam is nap mint nap tapasztalok.

Milyen nehézségekkel szembesülhet az az anya, aki császármetszéssel hozza a világra gyermekét, és hogyan lehet segíteni neki ebben a helyzetben?

Csizek Zsuzsa a Perinatus alapítvány munkatársaGyakran tapasztalom, hogy az anyák fájdalmas kudarcként élik meg a császármetszést – bár nem mindegy, hogy a császármetszés miért történt. A legtöbb nő természetes úton szeretne szülni, erre készül. Ha császármetszésre került sor, akkor sikertelenséget élhet meg, a „még szülni sem tudok” súlyos érzése ránehezedhet az anyára. Ehhez társulhat még rossz érzés azért, hogy a szülés folyamata kikerült az anya kontrollja alól, a feje fölött döntöttek. Nem mindegy, hogy a döntést megbeszélik-e az anyával, fel tud-e készülni, sőt, fel tudja-e készíteni a babáját a váratlan eseményre. A műtéttel, a vágással a testhatárai sérülnek. A császármetszés utáni fizikai állapot megnehezíti a kisbabával való kapcsolatfelvételt. A császármetszéssel szült anyák csak később tudják ellátni és gondozni a babájukat, és ez sem támogatja a korai kötődés kialakulását. (tovább…)

Császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC) a szülésznő szemszögéből – Rákóczi Ágnes válaszol

A császármetszésről és császármetszés utáni hüvelyi szülés lehetőségéről Rákóczi Ágnest, a Szent István Kórház szülésznőjével kérdeztem. Ági amellett, hogy szülésznő, IBCLC-s laktációs szaktanácsadó is, ill. elvégezte az ELTE perinatális szaktanácsadó szakirányú továbbképzését, ahol szakdolgozatát a császármetszés utáni hüvelyi szülés témakörében írta. Mint a téma szakavatott ismerője, előadásokat tart a császármetszés utáni hüvelyi szülésről és persze sok-sok ilyen szülést kísér. VBAC szülésnél több alkalommal is voltunk együtt, és mindig nagy élmény a vele való közös munka. Kedves Ági, köszönöm a tartalmas beszélgetést!

Rákóczi Ágnes szülésznő a császármetszés utáni természetes szülésrőlMa Magyarországon a nők jó harmada császármetszéssel ad életet gyermekének. Miért emelkedik évről évre a császármetszések száma?

Míg 1985 és 2000 között 15 év kellett ahhoz, hogy 10%-kal emelkedjen a császármetszések száma, addig a következő 10%-os emelkedés már 8 éven belül következett be. 2008-ban a császármetszések aránya elérte a 30,5%-ot, és azóta is évről évre növekszik. Úgy gondolom, hogy a császármetszések arányának emelkedése kapcsán összetett jelenségről beszélhetünk: egy egészségügyi vonulatról illetve egy szemléletbeli vonulatról is – ez utóbbinak pedig egy szakmai és egy civil része is van. Az egészségügyi vonulathoz tartozik, hogy manapság sokkal több nő lesz várandós és tud gyermeket szülni, akinek ez korábban lehetetlen volt. Sok olyan betegség ma már gyógyítható vagy karban tartható, ami korábban kizárta a teherbeesést vagy a magzat kihordását. (tovább…)

Császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC) az orvos szemszögéből – dr. Ujvári Attila válaszol

Ujvári Attila doktorral több alkalommal volt módom császármetszés utáni hüvelyi szülést kísérni, ezért őt kértem, válaszoljon a VBAC-et érintő kérdéseimre.

dr. Ujvari Attila a Szt. István Kórház orvosaMa Magyarországon a szülő nők több mint egyharmada császármetszéssel ad életet gyermekének. Miért emelkedik évről évre a műtéti szülések száma?

Úgy gondolom, a gyors, áttekinthető, kontrollálható – nem ritkán rövidtávon gondolkodó – megoldásokra való törekvés nagyon jellemző a mai szülészeti gyakorlatban. A császármetszés a vajúdás okozta várakozással, bizonytalansággal járó feszültség elkerülésének „jó eszköze” lehet az összes szereplő számára – gondoljunk csak a szülő nőre, a férjre, a rokonokra, a szülésznőre, az orvosra és a kórházra is. A fennálló jogrendszer a császármetszéssel szemben csaknem esélytelenné teszi az esetleges károsodással járó hüvelyi szülést. A szülés során felvetődő kérdésekre orvosi oldalról egyszerűbb válasz a műtét, mint az árnyaltabb megoldás megkeresése. (tovább…)

Bábapotré: Kondor Kata – 2. rész

Kondor Katával, a Szent Imre Kórház szülésznőjével készült beszélgetés folytatását olvashatod a Dúla blogon. A beszélgetés 1. részéért kattints ide.

Kondor Kata a Szent Imre Kórház szülésznőjeSzerinted mely könyveket érdemes elolvasni a szülés előtt a felkészülés során?

Rengeteg könyv található a könyvesboltok polcain, de sajnos ezek nem mindegyike szolgálja a kismamák épülését… Van egy könyves listám, amiből mindig személyre szabottan szoktam olvasnivalót ajánlani. Általánosságban Stadelmann német bába és Ina May Gaskin könyveit, Michel Odent-t, Sears doktor-t (ő írta az Éjszakai gondoskodás című könyvet – a szerk.), illetve Liedloff Az elveszett boldogság nyomában című kötetét szoktam javasolni. Ezekről azután jókat lehet beszélgetni a mamákkal.

Az apás szülés ma már teljesen általánosnak mondható. Milyen változások történtek még az utóbbi években, amiket a legfontosabbnak gondolsz? Van-e olyan terület, ahol véleményed szerint még változásra lenne szükség?

Nagyon sokat változott a szülőszobák berendezése és a szülészeti hozzáállás, de ennek ellenére azt érzem, hogy még inkább személyre szabott ellátást kellene nyújtani. A nagy esetszám és a nagyfokú medikalizáltság miatt nagyon merev a szülészeti rendszer, és kevéssé tud a családok egyéni igényeinek megfelelni. Ezen a területen még további változásokra lenne szükség szerintem. (tovább…)

Bábaportré: Bottyán Emese – 2. rész

Most Bottyán Emesével, a Szent Imre Kórház szülésznőjével készült beszélgetés folytatását olvashatod a Dúla blogon. A bábaportré 1. részére, kattints ide.

Update: Emese jelenleg külföldön dolgozik.

Bottyán Emese a Szent Imre Kórház szülésznőjeAz apás szülés ma már teljesen általánosnak mondható. Milyen változások történtek még az utóbbi években, amiket a legfontosabbnak gondolsz? Van-e olyan terület, ahol véleményed szerint még változásra lenne szükség?

Az apák jelenléte ma már valóban általános. Hogy ez mennyire jó vagy helyén való, nagyon változó, és nagyon egyéni. Azt gondolom, elsősorban azért vannak ott az apák a szülőszobán, mert nincsenek ott a nővéreink, barátnőink, anyáink. Kell egy „kívül álló” támasz, aki segít, aki megvéd. Van olyan férfi, akinek ez maximálisan testhezálló, és van, akinek nagyobb kihívást jelent. Mindenesetre azt gondolom, az együtt-szülés az együtt-gondolkodás és együtt-döntés eredménye legyen. (tovább…)