Császármetszés, VBAC és a szoptatás
Rózsa Ibolya IBCLC szoptatási tanácsadót a császármetszés utáni szoptatásról kérdeztem. Szerencsére sok császárral szült édesanya gond nélkül szoptat, míg másoknak nem olyan egyszerű ez. A szoptatás támogatásáért és sikerességéért sokat tehetünk a kezdetkor, a szülés utáni első órákban, napokban. A kisbabának és az anyának a műtét után is fontos lenne például, hogy mihamarabb bőr-bőr kontaktusba kerüljenek, amire a bababarát kórházakban lehetőség is van. Érdemes tehát szülés előtt (legyen az hüvelyi vagy császáros szülés) a szoptatásra is felkészülni, és a kiválasztott szülészet gyermekágyas ellátásáról és szoptatástámogató gyakorlatáról érdeklődni.
Igaz-e az a gyakran hangoztatott mondás, hogy „Császáros vagyok, ezért csak később lett tejem.”
Az előtej avagy kolosztrum már a várandósság 16. hetétől termelődik és azonnal készen áll az újszülött táplálására. Téves hozzáállás, amikor azt mondják az újdonsült mamának, hogy neki még nincs teje. Ahogy az is, ha azt kapja, hogy az előtej nem elég tápláló. A tejbelövellés – tehát a nagyobb mennyiségű tej megjelenése – a szülést követő napokban történik meg. Ennek egyetlen feltétele van, és pedig hogy megszülessen a méhlepény. Beláthatjuk, hogy mivel császármetszésnél is kiveszik a méhlepényt, nincs akadálya a tejbelövellésnek. Nem lehet tehát azt mondani, hogy császármetszés után később jön meg a tej. A császár után sajnos egészen más tényezők lassítják vagy rontják a folyamatot: az elkülönítés, a ritka vagy egyáltalán meg nem valósuló szoptatások, az aluszékony, nem hatékonyan szopó csecsemő. A kisbaba szopási készségét a műtét alatt megkapott anyai gyógyszerek befolyásolják. Előfordul, hogy a baba álmos, aluszékony, nem kellően aktív, izomtónusa átmenetileg hipotón is lehet.
Tovább olvasom: Császármetszés, VBAC és a szoptatás
A császármetszés és a VBAC lelki háttere
Császármetszésről, császármetszés utáni természetes szülésről beszélgettem Csizek Zsuzsanna mentálhigiénés szakemberrel, a Perinatus Alapítvány munkatársával. Ezzel kapcsolatosan Zsuzsa külön kiemeli a szülésélmény feldolgozásának jelentősségét, ill. a következő szülésre való lelki ráhangolódás fontosságát, amit dúlai munkám során magam is nap mint nap tapasztalok.
Milyen nehézségekkel szembesülhet az az anya, aki császármetszéssel hozza a világra gyermekét, és hogyan lehet segíteni neki ebben a helyzetben?
Gyakran tapasztalom, hogy az anyák fájdalmas kudarcként élik meg a császármetszést – bár nem mindegy, hogy a császármetszés miért történt. A legtöbb nő természetes úton szeretne szülni, erre készül. Ha császármetszésre került sor, akkor sikertelenséget élhet meg, a „még szülni sem tudok” súlyos érzése ránehezedhet az anyára. Ehhez társulhat még rossz érzés azért, hogy a szülés folyamata kikerült az anya kontrollja alól, a feje fölött döntöttek. Nem mindegy, hogy a döntést megbeszélik-e az anyával, fel tud-e készülni, sőt, fel tudja-e készíteni a babáját a váratlan eseményre. A műtéttel, a vágással a testhatárai sérülnek. A császármetszés utáni fizikai állapot megnehezíti a kisbabával való kapcsolatfelvételt. A császármetszéssel szült anyák csak később tudják ellátni és gondozni a babájukat, és ez sem támogatja a korai kötődés kialakulását.
Tovább olvasom: A császármetszés és a VBAC lelki háttere
Császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC) a szülésznő szemszögéből – Rákóczi Ágnes válaszol
A császármetszésről és császármetszés utáni hüvelyi szülés lehetőségéről Rákóczi Ágnest, a Szent István Kórház szülésznőjével kérdeztem. Ági amellett, hogy szülésznő, IBCLC-s laktációs szaktanácsadó is, ill. elvégezte az ELTE perinatális szaktanácsadó szakirányú továbbképzését, ahol szakdolgozatát a császármetszés utáni hüvelyi szülés témakörében írta. Mint a téma szakavatott ismerője, előadásokat tart a császármetszés utáni hüvelyi szülésről és persze sok-sok ilyen szülést kísér. VBAC szülésnél több alkalommal is voltunk együtt, és mindig nagy élmény a vele való közös munka. Kedves Ági, köszönöm a tartalmas beszélgetést!
Ma Magyarországon a nők jó harmada császármetszéssel ad életet gyermekének. Miért emelkedik évről évre a császármetszések száma?
Míg 1985 és 2000 között 15 év kellett ahhoz, hogy 10%-kal emelkedjen a császármetszések száma, addig a következő 10%-os emelkedés már 8 éven belül következett be. 2008-ban a császármetszések aránya elérte a 30,5%-ot, és azóta is évről évre növekszik.
Úgy gondolom, hogy a császármetszések arányának emelkedése kapcsán összetett jelenségről beszélhetünk: egy egészségügyi vonulatról illetve egy szemléletbeli vonulatról is – ez utóbbinak pedig egy szakmai és egy civil része is van. Az egészségügyi vonulathoz tartozik, hogy manapság sokkal több nő lesz várandós és tud gyermeket szülni, akinek ez korábban lehetetlen volt. Sok olyan betegség ma már gyógyítható vagy karban tartható, ami korábban kizárta a teherbeesést vagy a magzat kihordását.
Témák: Szülés, Szülés után
Császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC) az orvos szemszögéből – dr. Ujvári Attila válaszol
Ujvári Attila doktorral több alkalommal volt módom császármetszés utáni hüvelyi szülést kísérni, ezért őt kértem, válaszoljon a VBAC-et érintő kérdéseimre.
Ma Magyarországon a szülő nők több mint egyharmada császármetszéssel ad életet gyermekének. Miért emelkedik évről évre a műtéti szülések száma?
Úgy gondolom, a gyors, áttekinthető, kontrollálható – nem ritkán rövidtávon gondolkodó – megoldásokra való törekvés nagyon jellemző a mai szülészeti gyakorlatban. A császármetszés a vajúdás okozta várakozással, bizonytalansággal járó feszültség elkerülésének „jó eszköze” lehet az összes szereplő számára – gondoljunk csak a szülő nőre, a férjre, a rokonokra, a szülésznőre, az orvosra és a kórházra is. A fennálló jogrendszer a császármetszéssel szemben csaknem esélytelenné teszi az esetleges károsodással járó hüvelyi szülést. A szülés során felvetődő kérdésekre orvosi oldalról egyszerűbb válasz a műtét, mint az árnyaltabb megoldás megkeresése.
Témák: Szülés
Bábapotré: Kondor Kata – 2. rész
Kondor Katával, a Szent Imre Kórház szülésznőjével készült beszélgetés folytatását olvashatod a Dúla blogon. A beszélgetés 1. részéért kattints ide.
Szerinted mely könyveket érdemes elolvasni a szülés előtt a felkészülés során?
Rengeteg könyv található a könyvesboltok polcain, de sajnos ezek nem mindegyike szolgálja a kismamák épülését… Van egy könyves listám, amiből mindig személyre szabottan szoktam olvasnivalót ajánlani. Általánosságban Stadelmann német bába és Ina May Gaskin könyveit, Michel Odent-t, Sears doktor-t (ő írta az Éjszakai gondoskodás című könyvet – a szerk.), illetve Liedloff Az elveszett boldogság nyomában című kötetét szoktam javasolni. Ezekről azután jókat lehet beszélgetni a mamákkal.
Az apás szülés ma már teljesen általánosnak mondható. Milyen változások történtek még az utóbbi években, amiket a legfontosabbnak gondolsz? Van-e olyan terület, ahol véleményed szerint még változásra lenne szükség?
Nagyon sokat változott a szülőszobák berendezése és a szülészeti hozzáállás, de ennek ellenére azt érzem, hogy még inkább személyre szabott ellátást kellene nyújtani. A nagy esetszám és a nagyfokú medikalizáltság miatt nagyon merev a szülészeti rendszer, és kevéssé tud a családok egyéni igényeinek megfelelni. Ezen a területen még további változásokra lenne szükség szerintem.
Tovább olvasom: Bábapotré: Kondor Kata – 2. rész
Témák: Szülés, Várandósság
Bábaportré: Bottyán Emese – 2. rész
Most Bottyán Emesével, a Szent Imre Kórház szülésznőjével készült beszélgetés folytatását olvashatod a Dúla blogon. A bábaportré 1. részére, kattints ide.
Az apás szülés ma már teljesen általánosnak mondható. Milyen változások történtek még az utóbbi években, amiket a legfontosabbnak gondolsz? Van-e olyan terület, ahol véleményed szerint még változásra lenne szükség?
Az apák jelenléte ma már valóban általános. Hogy ez mennyire jó vagy helyén való, nagyon változó, és nagyon egyéni. Azt gondolom, elsősorban azért vannak ott az apák a szülőszobán, mert nincsenek ott a nővéreink, barátnőink, anyáink. Kell egy „kívül álló” támasz, aki segít, aki megvéd. Van olyan férfi, akinek ez maximálisan testhezálló, és van, akinek nagyobb kihívást jelent. Mindenesetre azt gondolom, az együtt-szülés az együtt-gondolkodás és együtt-döntés eredménye legyen.
Tovább olvasom: Bábaportré: Bottyán Emese – 2. rész
Témák: Szülés, Várandósság
Felicitász – vendégblogger a Dúla blogon
Jó ideje tervezem, hogy meghívok a Dúla blogra néhány szülés-születés témában író bloggert, hogy meséljenek magukról és a blogjukról. Az első vendég Felicitász, a nyelvész anyuka, aki Kanadában szülte a kisfiát, most pedig az USA-ban él. Ott írja Felicitász blogját gyógynövényekről, a szülészeti ellátás bábai modelljéről, szülők és gyerekek testi és lelki egészségéről.
Mikor és miért kezdtél el blogot írni?
2009 nyarán tettem ki az első bejegyzést. Addigra már megírtam néhány fejezetet a (még mindig készülő) könyvemből, és be kellett látnom, hogy nem fog minden beleférni amit szeretnék megírni. Túl sok témám van, és rengeteg a mondanivalóm. A blogra az megy ki, ami a könyvben nem lesz benne, vagy nem akkora terjedelemben. Másfelől, a blog lett az a hely, ahová úgymond “összeszedtem magam”, amikor már nem tudtam többfelé szakadni. Számos baba-mama oldalon és tanácsadó fórumon válaszolgattam addigra gyógynövényes kérdésekre, írogattam hatóanyagokról és kiegészítő terápiákról. A legtöbben talán az index Szülészet-nőgyógyászat topikjáról ismernek, ahol dr. Laufer Gábor mellett voltam “ügyeletes boszorkány”, az volt a hőskor. Aztán a munka egyre több lett.
Tovább olvasom: Felicitász – vendégblogger a Dúla blogon
Témák: Gondolatok
Bábaportré: Bottyán Emese – 1. rész
Folytatódik a Dúla blogon a szülésznőket bemutató Bábaportré sorozat. Ez alkalommal Bottyán Emesét, a Szent Imre Kórházban dolgozó fiatal, háromgyermekes bábát mutatom be. Emese a Liliom Bábakonzultáció tagjaként tevékenykedik.
Nagyon érdekes az ember életében, hogy hogyan választ hivatást. Nálad hogy történt? Úgy tudom ezt elképzelni, hogy egy szép saját szülésélmény vagy egy vonzó személyiségű bába hatására lesz valaki szülésznő. Nálad hogyan történt?
Sem a szűk, sem a tág családi és baráti körben nem volt bába, illetve szülésznő. Nem tudom, hogyan és miért, de egész fiatal tini koromtól kezdve „tudtam”, hogy bába szeretnék lenni. Természetes és varázslatos volt számomra a gyermekvárás és a baba megérkezése. Valahogy mindig ezt szerettem volna csinálni: jelen lenni a várandósság és a szülés-születés idején. Saját élményeimre gondolva: sosem féltem a szüléstől! Számomra az olyan, mint a víz, vagy a levegő. Végzett szülésznőként szültem az első fiamat, akit medencevégű fekvés miatt a várt idő előtt császármetszéssel segítettek a világra. Nagyon szerettem volna természetesen szülni, és a császármetszés nagy csalódás volt. Sokat dolgoztam rajta, és ma úgy gondolom, hogy semmi nem véletlen – ez sem. Kellett az utamhoz. Ezután ismertem meg olyan szülésznőket, orvosokat, akiknél szívesen szültem a következő gyermekeimet, és akik mind szakmailag, mind emberileg nagy segítségemre voltak a várandósságaim és szüléseim során.
Tovább olvasom: Bábaportré: Bottyán Emese – 1. rész
Témák: Szülés, Várandósság
Bábaportré: Rákóczi Ágnes – 2. rész
Szerinted mely könyveket érdemes elolvasni a szülésre való felkészülés során?
A felkészülésre ajánlott könyvek között vannak igen jók, de az a tapasztalatom, hogy ezekben is találhatók kevéssé használható részek. Ina May Gaskin „Útmutató szüléshez” könyve például kitűnő, de a szüléstörténeteiből kevés állná meg a helyét a magyar viszonyok között. Jónak tartom azután Stadelmann Bába válaszol című kötetét is, és a természetes vajúdásra és szülésre készülve Noll Andrea Nandu újonnan megjelent Vajúdástámogatás mindenkinek című könyvét is. Amire minden szülő figyelmét külön felhívom, hogy ne csak magára a szülésre, hanem az azt követő időszakra is készüljenek.
Tovább olvasom: Bábaportré: Rákóczi Ágnes – 2. rész
Témák: Szülés, Várandósság
Bábaportré: Rákóczi Ágnes – 1. rész
A Dúla blog most induló új interjú-sorozatában szülésznőket – avagy bábákat – szeretnék bemutatni. Szüléskíséréseik kapcsán olyan sok fontos tapasztalatot és érzést gyűjtöttek és éltek át, ami nagy segítségedre lehet, ha épp kisbabát vársz. Elsőkét dr. Rákócziné Krämer Ágnest kérdeztem, aki amellett, hogy szülésznő, perinatális és IBCLC vizsgát tett szoptatási szaktanácsadó is egyben, és az István Kórház szülészetén dolgozik.
Nagyon érdekes lehet, hogy hogyan választottad a szülésznői hivatást. Úgy tudom ezt elképzelni, hogy egy szép saját szülésélmény vagy egy vonzó személyiségű bába hatására lesz valaki szülésznő. Nálad hogyan történt?
Sem az egyik, sem a másik. Régen azt mondtam, hogy a véletlen sodort engem erre a pályára, de ma már – az önismereti munkának köszönhetően – sokkal inkább úgy gondolom, hogy a magzati létem és a születésem élménye az, ami miatt a szülésznő lettem. Eredetileg porcelánfestőnek készültem. Aztán egyszer elkísértem egy barátnőmet az egészségügyi iskola csecsemőgondozást bemutató órájára. Az ott látottaktól annyira elvarázsolódtam, hogy hazamenve eldöntöttem, hogy nem megyek Herendre, sokkal inkább az egészségügyi iskolába szeretnék járni. Élveztem a tanulást, és a gyakorlati órákat is nagyon szerettem. Érdekes, hogy a szülészeti gyakorlat akkor még nem fogott meg. Később, amikor a Szabolcs utcai kórházba kerültem, műtősnő szerettem volna lenni. Ennek kapcsán iskolázott be a munkahelyem a szülésznőképzőbe. Gyakorlatorientáltan tanultunk: heti egy nap iskola, a többi napon pedig munka a kórházban. A tanulás tutori rendszerben zajlott, azaz egy szülésznőhöz voltunk beosztva, aki felelt értünk. Ezek az évek és ez a szülésznő, Bruckner Ica meghatározó volt számomra a későbbi szülésznői hivatásom során. Icától nem csak szakmai jártasságot tanultam, hanem emberséget is: azt, hogy hogyan kell a szülő nőkhöz közelíteni és empatikusan bánni velük. Azt is megtanultam tőle, hogy az érzéseket sem kell távol tartanunk magunktól a munkánk során. Az élet szépen terelgetett engem abba az irányba, hogy szülésznő legyek. És azt kell mondjam, ma már el sem tudnám képzelni, hogy mást csináljak.
Tovább olvasom: Bábaportré: Rákóczi Ágnes – 1. rész
Témák: Szülés, Várandósság