2010. augusztus 09.
Ezt a videót nagyon szeretem, és már rég szerettem volna megosztani Veletek itt, a Dúla blogon. A Péterfy Kórház szülészetén császármetszést követően lehetőség van arra, hogy az apa meztelen mellkasára helyezzék a kisbabát, így segítve a korai kötődést. Akárhányszor is nézem végig, mindig meghat az a nagy gyöngédség és szeretet, ahogyan az édesapák újszülött gyermekeik felé fordulnak.
Tovább olvasom: Császármetszés és korai szőrkontaktus
2010. augusztus 04.
Van olyan, hogy egy dúla egy édesanyát csak egy rövid ideig kíséri, és nem a várandósság egész folyamatában. Legalább olyan fontos és örömteli feladat mellette állni a baba fogantatása idején és a várandóssága első hónapjaiban. Kedves Vali! Köszönöm, hogy megosztottad velünk szüléstörténetedet!
40. hét. Csütörtök. Immáron másodszor jelentkeztem az orvosomnál CTG-re és vizsgálatra. 8-9 perces fájások, de ez már nem újdonság, és továbbra is zárt a méhszáj. Abban maradtunk az orvosommal, hogy ha újra sűrűsödnek a fájások, induljunk a kórházba, mert akkor már biztosan szülünk. A csütörtök ezután viszonylag nyugodtan zajlott, a fájások maradtak ugyan, de éjszakára megint lecsengtek. Péntek reggelre visszatértek a fájások, és hosszas dilemmázás után végül megkértem páromat, maradjon velem otthon. Délelőtt átjött a dúla, aromaterápiás olajokkal felszerelkezve, és megmasszírozott. Ez határozottan jól esett az akkor már egyre jobban fájdogáló derekamnak. A dúla ezután magunkra hagyott, hogy pihenjek, kapcsoljak ki. Délben elvitte a nagyi a kislányunkat, éreztem, hogy addig nem fogunk haladni, amíg ott van mellettem. Ezután már nem volt kérdés, hogy most már szülni “kell”, de valahogy nagyon lassan zajlottak az események. Este megint átjött a dúla masszírozni, aztán tanácsolta, hogy menjünk el a párommal kettesben kikapcsolódni, mert nagyon görcsössé váltam. Eldöntöttem, hogy aznap szülni akarok, ahelyett, hogy hagytam volna, hogy történjenek a dolgok, ahogy történniük kell…
Tovább olvasom: Ádám baba születése
2010. május 04.
A hétfői nappal betöltöttem várandósságom 30. hetét. Valamiért ez számomra amolyan bűvös szám, már ami a terhességet illeti, innentől kezdve már a visszaszámlálás kezdődik. :) Már számolnék is visszafelé… Egyre nehezebbek a napok, hatalmasra nőttem - legalábbis a pocakom, nem is nagyon akarják elhinni rólam, hogy nem májusban szülök, csak júliusban. Amúgy meg ingadozó a közérzetem, van, hogy tökéletesen jól és fitten érzem magam, pörgök egész nap, máskor viszont megmozdulni is nehezemre esik. Szerencsére elfoglaltság akad bőven, és ez elvonja a figyelmemet is a nyűgjeimről.
Tovább olvasom: Vali kismamanaplója: 6-7. hónap
2010. február 17.
Túl vagyunk már a 4. hónapon is, egész pontosan 20 hetes vagyok. Kicsit ellentmondásos érzéseim vannak ezzel kapcsolatban: egyszer úgy érzem, hogy rohan az idő, és máris félidőnél tartunk, máskor meg olyan távolinak tűnik még a szülés, mikor végre megismerhetem Őt. Egyre többször eszembe jut a szülés: a félelmek, a régi félelmek, az előző tapasztalatok… Ugyanakkor nagyon várom, amikor végre megláthatom és magamhoz ölelhetem… Kavarognak bennem az érzések és gondolatok. Érzem, hogy még mindig túlzottan hat rám az orvosi tekintély. Talán már nem annyira, mint régen, mikor majdhogynem fenntartás nélkül elfogadtam, ha az orvosom megmondta, mit hogyan kell (persze az az orvos, akiben megbíztam, de akkor is…). És most már tudatosulnak is bennem ezek a reakciók. De azért még mindig nem hittem el teljesen, hogy tudok szülni. Hiszen legutóbb „nem is tudtam”, császároztak. Most igyekszem még tudatosabban készülni, mint Lilinél tettem, és igyekszem elhinni, hogy menni fog. Minden nő tud szülni! Nagyon örülök, hogy találtam egy számomra szimpatikus kismama-jógát is, ami önmagában is segít befelé - magamra és a babára - figyelni, de egy külön plusz, hogy az oktató - édesanya és a védőnő is egyben - nagyon sok lelki segítséget ad a szülésre való felkészüléshez.
Tovább olvasom: Vali kismamanaplója: 4. hónap
2010. február 01.
Hogyan lesz egy császármetszésen átesett nőből dúla, szoptatási tanácsadó, majd szülésznő? Hogyan sikerül császármetszés után a második kisbabáját világra hozni? Gyönyörű, könnyfakasztó történet arról, hogyan találja meg Lindsey a saját nőiségéhez és hivatásához vezető utat. Szeretettel ajánlom mindenkinek!
Tovább olvasom: Hüvelyi szülés császármetszés után: Lindsey
2010. január 30.
Vajon császármetszés után megszülhetem-e következő babámat természetes, hüvelyi úton? Azt hiszem, ez a legégetőbb és legfontosabb kérdése sok császármetszésen átesett édesanyának. Ma már nem mindenhol az a felfogás, hogy “ha egyszer császár, a következő is császár lesz”. Számos szép sikertörténetet ismerek. Itt, a blogon nyáron volt olvasható Kati története, akinek másodszorra sikerült elkerülnie a császármetszést. Előfordulhat persze olyan eset is, amikor mindent megtesz egy anya, és mégsem sikerül a hüvelyi úton szülnie - erre is érdemes az újabb várandósság hónapjai alatt gondolatban felkészülni. Ebben az esetben az édesanya és a kisbaba számára sokat jelent a szülés körüli segítők emberi hozzáállása.
Lássuk csak, mik azok a dolgok, amik a második szülésre való felkészülésben hasznosak lehetnek.
Tovább olvasom: Császármetszés utáni hüvelyi szülés
2010. január 12.
Brooke Shields könyvét olvasom. A Kék lagúna című filmben játszott egykor, ami a ‘80-as években, kamaszkorom idején nagy siker volt. Nem tudom, ha most megnézném, milyen hatást váltana ki belőlem, de annak idején nagyon tetszett, emlékszem. A hajótörött fiatalok életét idilli környezetben bemutató romantikus film megmozgatta a fantáziámat. Máig élénken él emlékezetemben az a jelenet, ahol Emmeline (Brook Shields) lányból nővé serdülésének jelét, a menstruációs vérzését először észleli magán. Nem tudja mi ez, és mit jelent, és eléggé megrémül tőle. Barátja, Richard előtt is óvja, félti a titkát. Érdekes, hogy a később megszülető gyermekükre már nem emlékszem ennyire élesen.
Tovább olvasom: És hullott az eső… - A gyermekágyi depresszióról
2009. augusztus 28.
Kati története
Fiaim között másfél év korkülönbség van. A nagyobbik, Bendegúz császárral született, így őt nem kaphattam meg rögtön, és 12 óra telt el, mire végre megszoptathattam. Rettentően nagy volt bennem a hiányérzet a születésével kapcsolatban. Kisebbik fiam születésénél a kis korkülönbség miatt sem túl sok esélyt adtak a természetes szülésre. Én mégis arra vágytam, hogy én adjak életet a szó szoros értelmében a babámnak. Azt akartam, hogy rögtön rám tegyék, és szoptathassam. Azért kerestem föl dúlát, hogy legyen ott velem valaki, aki bízik bennem, aki elhiszi, hogy meg tudom csinálni. A dúlám már kísért császáron átesett nőket, így van tapasztalata a hozzám hasonló esetekkel. Az is fontos volt nekem, hogy természetes módszerekkel tudja támogatni a vajúdást.
Tovább olvasom: Hogyan segített nekem a dúla?
2009. augusztus 14.
Talán nincs is olyan nő, aki ne tartana legalább egy picit a szüléstől. Ki az ismeretlentől szorong, más a fájdalom, a kiszolgáltatottság, esetleg egy korábbi rossz élmény miatt nem képes felhőtlen boldogsággal várni élete nagy napját.
Csigó Kata pszichológussal a szülés előtti félelmekről beszélgettünk.
Tovább olvasom: Miért félnél a szüléstől?
