Szülésem története – Máté születése

Kata írta meg és küldte el második szülésének történetét. Máté az Uzsoki utcai kórházban született fogadott orvossal és ügyeletben lévő szülésznővel. A szülést a baba csökkenő aktivitása és a magzatvíz zavarossá válása miatt beindították. Burokrepesztés és oxitocin adagolása mellett villámgyorsan megszületett a kicsi Máté.

Máté születése - szüléstörténete

8 évet vártunk második gyermekünk megfoganására. Pár évvel ezelőtt el is engedtük a dolgot, aztán jött a nagy meglepetés.

A várandósságom eleje nem volt zökkenő mentes, mert 11 hetesen éjjel nagyon elkezdtem vérezni, és így egy héten át az Uzsoki Kórházban „üdültem”. Utána 6 hétig szigorú fekvésre voltam ítélve. A további időszak boldogan telt. Alig híztam pár kilót, és pont időre be is fordult a pici a helyére.

Pontosabban akkor már tudtuk, hogy kisfiú lakik odabent.

A kislányomat egy héttel túlhordtam, és most is volt egy ilyen érzésem, hogy a baba nagyon jól érzi magát a pocakomban. Rengeteget beszélgettem vele és sok-sok zenét hallgattunk, főleg Mozartot és Vivaldit. Eljött a kiírt időpont, és a pici még vígan elvolt a hasamban. Az orvosom, Dr. Alexanajn Nelli nagyon alaposan elmagyarázott mindent, hogy mi, hogyan lesz, mire számíthatok.

Meglátogattuk a szülőszobát is. Örültem, hogy ebben a kórházban fogok szülni. Kérdeztem tőle, hogy melyik szülésznőt ajánlja, érdemes-e külön  választanom. Azt mondta, mindegyik szülésznő kiváló, szerinte nem kell. Eltelt egy hét, már naponta jártam CTG-re és kétnaponta nézte a doktornő a magzatvizet. Néha felerősödtek a jósló fájásaim, és volt, hogy 1 órán át tartottak, majd kezdtek rendszeressé válni. Mire viszont hívtam volna az orvosomat, és elindultunk volna a kórházba, mindig alábbmaradtak a fájások.

Húsvét utáni vasárnap volt, amikor eljött az újabb CTG és magzatvízvétel ideje. Nem szeretem ezt a vizsgálatot, nekem több mint kellemetlen. Két tüneményes szülésznő volt bent pont akkor. Az egyikőjük, Szőke Csilla még gyakornokként volt a kórházban. Fogta a kezemet a vizsgálat alatt, és a CTG-n is ott volt velem. A vizsgálat eredménye az lett, hogy kezd zavarossá válnia magzatvíz. Míg előző nap a CTG azt mutatta, hogy rendkívül aktív a pici, most szinte meg sem mozdult.

Így hát szülünk.

Azt hittem, kiugrik a szívem a helyéből, amikor a doktornő ezt közölte. Mondta, hogy úgyis ügyeletes, nem kell rohannunk. Adjuk le a leánykámat a nagyszülőknek, hozzuk az összekészített táskát. Szülünk, mert ha tovább marad bent a baba, az semmiképpen sem jó. Így is túlhaladtam a terminust egy héttel. Ez volt dél körül.

Hazamentünk, leadtuk a 8 éves  kislányomat a nagyszülőknek, és elindultunk a szülőszobára. Fura érzés kerített hatalmába. Tudtam, mire számíthatok, hiszen egy szülésem már volt. Igaz, ott a fájások maguktól indultak be. Akkor 10 perces fájásokkal sétáltunk, énekelve, kézen fogva a kórházba. Most pedig itt ülök az autóban, indítják a szülést, és nemsokára láthatom a kisfiamat. Tele voltam izgalommal és várakozással.

Minden olyan hirtelen történt.

Amikor beérkeztünk, a szülésznő, Szőke Szilvia fogadott, és nagyon kedves volt. Megkaptam a beöntést, kiigazította, amit ott kellett még lent, lezuhanyoztam és bekísért a szülőszobára. 14:00-kor kötötte be az oxitocint. 14:15-kor repesztett burkot a doktornő. Pár percig még viccelődtem. A fájások erősödni kezdtek, és én tudtam, hogy minden egyes fájással előrébb kerülök ahhoz, hogy láthassam a kisfiamat. Sütött kint a nap, és én meglepően jól viseltem az egyre erősödő és sűrűsödő fájásokat.

Kértem, hadd álljak fel. Na, ott azt éreztem, hogy ezek már a tolófájások. Bejött épp az orvosom, és azt kezdte el magyarázni, hogy ha majd jönnek a tolófájások, akkor szóljak. Ránéztem, és csak annyit mondtam: ezek már azok! Rám mosolygott és annyit válaszolt, hogy: Remek, megnézzük, és akkor szülünk! Én is örültem a hírnek. Az órára néztem és láttam, hogy ¾ 2 lesz. Fél órája vajúdok. ☺

15:05-kor, 50 perc leforgása alatt megszületett a kisfiam, Máté.

A tolófájások alatt is azt a légzéstechnikát alkalmaztam, amit még anno az Edina kismamatornán tanultam 8 évvel ezelőtt. Ura voltam a testemnek, kontrolláltam a fájásokat. Nem volt szükségem kiabálásra ahhoz, hogy szabadnak érezzem magam szülés közben. A szülésznőm, olyan profin nyújtotta a gátat, amikor kellett, hogy – ez bután hangozhat -, de kifejezetten jó érzés volt. Segített a tolófájásoknál. Végig összhangban volt Alexanjan doktornővel. A szülésznő gyakornok az egyik oldalamon a férjem pedig a másik oldalamon támogatott. Szuper csapat vett körül. Biztonságban éreztem magam. A szülőszoba szép, tágas volt, tiszta. Mindenki mosolygott végig és biztatott, dicsért.

Mátét azonnal a mellkasomra helyezték.

Annyira vártam ezt az érzést, és olyan jó volt újra átélni,hogy még össze vagyunk kötve a köldökzsinórral, de már kint van és együtt dobog a szívünk. Utána a bizonyos aranyórán túl még 2 órán át lehetett velem a pici. Ez egy olyan ajándék volt, amiért a mai napig nagyon hálás vagyok.

Picit repedtem, és a varrás alatt is rajtam, velem lehetett a kisfiam.  A mai napig, amikor a mellkasomra hajtja a fejét Máté, ez a kép, ez az érzés azonnal átitat. Örökké mélyen belém vésődött a teste érintése, az illata, a dobogó szíve, tekintete, ahogy megnyugszik a karjaimban, az egész élmény.

Boldog vagyok, hogy ezt átélhettem és édesanya lehetek.

Kattints ide, és olvass további szüléstörténeteket!

Legyél tájékozott és jó felkészült kismama! Gyere el a Szülésfelkészítő tanfolyamra, ahol sok mindent megtudhatsz a vajúdás indulásáról és szülés szakasziról, a vajúdást segítő technikákról, a szülési alatti fájdalomcsillapításról, a szoptatásról és a kisbabáról.

Hozzászólások

ÍRJ NEKEM!