A Dúla blogon többször is írtam már az egyik kedvenc témámról, a megszületést követő első pár óráról, az ún. “aranyóráról” és a kisbaba és a család egymásra találásáról. Legutóbb elolvashattad, hogy az újszülött baba milyen éber és figyelmes állapotba kerül a megszületése után, és azt is, hogy hogyan tájékozódik, majd jut el saját erejéből édesanyja melléhez, ahol ügyesen szopni kezd. Ha nem találkoztál még az írással, kattints ide és olvasd el!
Következzen egy összefoglalás arról, hogy mennyi mindenre képes a kisbaba, ha nyugodt környezetben, édesanyja bőrére kerülve töltheti a megszületését követő első pár órát.
Megszületése után a baba…
…éber állapotú és élénken keresi a kontaktust édesanyjával.
…először megpihen, majd a mellek irányába indul, keresi az anyamellet.
…egyéni tempójában meg is találja azt, és szopni kezd.
Mi az újszülött viselkedésének alapja?
Egy ösztönös, veleszületett program az, ami az újszülött babák agyában ilyenkor “lefut”. Az emberi agytörzsben található az a terület, amely felelős azért, hogy a baba korai kötődés óráiban kapcsolódjon, mellre kússzon majd szopni kezdjen. Ez az újszülött és az édesanyja számára abiológiai norma, tehát testi és lelki szempontból is így a legoptimálisabb mindkettejük számára az első találkozás. A kisbabának a biztonságot (és a túlélést) édesanyja közelsége jelenti, szülessen bár otthon vagy kórházban. Azért, hogy ez rendben megvalósulhasson, fontos a zavartalan környezet és a megszakítás nélküli bőr-bőr kontaktus.
Az újszülött baba szükségletei
A pár perces babának legnagyobb szüksége az édesanyja közelségére van. Az anya jelenti számára a “minden”-t. Ő az, aki be tudja tölteni az összes igényét és szükségletét. Az ő bőrének ismerős illata, melegsége és puhasága megnyugtatja, melegíti a kicsit, míg mellei táplálják az újszülöttet. A megszületés után az anya gondoskodik róla, altatja, öltözteti, pelenkázza, eteti, nyugtatja őt, hiszen a baba mindezt nem hogy nem tudja megoldani, de szükségleteit késleltetni sem képes. Édesanyja (és édesapja) számára a kicsi látványa, a vele felvett szemkontaktus vagy a sírása kulcsinger, amire mindenképp válaszolni fog. A baba az tehát, aki viselkedésével, sírása vagy elégedettsége által szabályozza szülei viselkedését, azaz a róla való gondoskodást. Ezek után könnyen belátható, hogy a kisbaba számára a legnagyobb stresszt az okozza, ha édesanyja elérhetetlen, és nem tölti be az ő szükségleteit.
Hogyan segítsünk az újszülött babának?
Az újszülöttek döntő többsége jó állapotban születik, így az első pár órában késleltethető lehetne az ellátásuk. Az általános kórházi gyakorlat mégis az, hogy egy 10-15 perces bőrkontaktusos együttlét után a szülésznő vagy a csecsemős nővér “ellátja” a babát. Azaz elviszi, leméri, megmosdatja, és végül felöltözteti. Ezzel nem csak megszakítják a baba agyába írt program “lefutását”, de megakadályozzák azt is, hogy az anya és a baba bőre nagy felületen összeérjen, tehát a jótékony hatású bőr-bőr kontaktust.
Vajon miért történik mindez, holott a nemzetközi és magyar szakirodalom részletesen ír az első órák és a korai kötődés fontosságáról? Talán a szakdolgozók ismerethiánya, vagy a kórházi rutin és adminisztrációs kötöttségek vezetnek oda, hogy kevesebb figyelem esik erre az igen rövid, ámde annál fontosabb és érzékeny életszakaszra.
A Bababarát Kórház kezdeményezés
A bababarát kórház kezdeményezés azért is jött létre, hogy segítsen a családoknak a korai kötődés és a szoptatás támogatásában. Kattints ide, és olvasd el az ezzel kapcsolatos cikkeket a Dúla blogon!
Hogyan zajlik a kisbaba első pár órája Bababarát Kórházban?
A babát megszületése után nem fürösztik meg azonnal, csak megtörölgetik, megszárogatják és odaadják édesanyjának. Az értékes magzatmáz így beszívódhat a bőrébe, és a bőrkontaktust is azonnal élvezheti. Előmelegített törülközővel betakarják az testét és a fejecskéjét – alulról pedig az anya teste melegíti. Sapkára nincs szükség, mert az anya teste és a betakarás teljes mértékben megvédi őt a lehűléstől. Amire ilyenkor a babának és a szüleinek szükségük van, az a háborítatlan környezet és a zavartalanság.
Az újszülött előbb-utóbb ügyesen keresgélni fog, édesanyja pedig ösztönösen segíti őt ebben: megtámasztja kezével a baba törzsét, a fejét viszont szabadon hagyja. A segítők hátérben maradva, a család igényeit szem előtt tartva vannak jelen: nem zavarják, háborítják meg az első együtt töltött időszakot, ugyanakkor ha kell, segítenek.
Olvasd el a Dúla blog kórházválasztással kapcsolatos cikkét!
Iratkozz fel a Dúla blog hírlevelére!