Készülj kisbabád szoptatására!

A szülésfelkészítő tréningemen és itt, a Dúla blogon is igen fontosnak tartom, hogy sok szó essen a szülés utáni első pár hétről, a kórházi gyermekágyas napokról, a kolosztrum jelentőségéről, a baba-mama egység támogatásáról. Ezekről a témákról kérdeztem dr. Kun Judit IBCLC szoptatási tanácsadót, A “Szoptatásért” Magyar Egyesület elnökét.

Készülj kisbabád szoptatására!

Hogyan tud egy anya még a szülés előtt a lehető legjobban felkészülni a szoptatásra?

A szoptatás technikai előkészületeket nem igényel, vagyis nincs szükség pl. a mellbimbó edzésére, ahogyan azt korábban tanácsolták. A felkészülésnek az a legjobb módja, ha a kismama információkat szerez a szoptatásról. Ez nem azt jelenti, hogy szoptatási tanácsadóvá kell képeznie magát. Ahhoz, hogy sikeres legyen a szoptatás, nem szükséges nagyon bonyolult és sok ismeretet elsajátítania, de jó, ha az alapokkal tisztában van.

Például azzal, hogy miért fontos, hogy kezdettől fogva folyamatosan együtt legyen az újszülöttjével, és minél gyakrabban mellre tegye; hogy mit jelent a kereslet-kínálat elve; hogy melyek a korai éhségjelek és mik a jóllakottság jelei; hogy honnan lehet tudni, hogy egy kisbaba elegendő anyatejhez jut-e; hogy hogyan lehet felébreszteni egy aluszékony újszülöttet; hogy miért fontos, hogy a baba ne kapjon cumisüveget és cumit, illetve, hogy kérdés esetén hová lehet fordulni segítségért?

Az információszerzésre a legjobb egy szoptatást támogató baba-mama csoport, ahol a kismama nemcsak információkat és megoldási ötleteket kaphat a csoportvezetőtől és az anyatársaktól, hanem testközelből megtapasztalhatja, hogyan viselkednek a különböző korú csecsemők. Információgyűjtésre hasznos lehet egy szülésre felkészítő tanfolyam is, azonban fontos szem előtt tartani, hogy a kórházi felkészítőkön sajnos nem mindig helytállóak az elhangzó javaslatok. Arra viszont mindenképpen hasznos az intézményi szülésfelkészítő, hogy a várandós megtudja, mi a helyi gyakorlat a gyermekágyas osztályon, mire számíthat a szülés után?

A kismamák szívesen olvasgatnak a várandósságról, szülésről, babagondozásról. Érdemes az olvasmánylistára felvenni néhány szoptatással kapcsolatos könyvet és/vagy weboldalt is. Elengedhetetlen azonban, hogy olyan forrásokat olvassanak, amelyek megbízható, naprakész és kereskedelmi érdektől mentes ismereteket tartalmaznak a csecsemőtáplálásról, mert ez a záloga a sikeres szoptatásnak. Ennek fényében elolvasásra ajánlott a La Leche Liga „A szoptatás női művészete” c. könyve; W. Ungváry Renáta „A szoptatás kézikönyve” c. műve és Martha Guóth-Gumberger- Elizabeth Horman „Szoptatás” c. képeskönyve. A honlap ok közül a www.lll.hu, a www.szoptatasert.hu és a www.szoptatasportal.hu ajánlható.

Lényeges, hogy a felkészülésbe vonják be a baba édesapját is, amennyire csak lehet: menjenek együtt a szülésfelkészítőre, olvassanak együtt a könyveket. Nagyon fontos, hogy az apa legalább annyira tisztában legyen a szoptatás alapjaival, mint az édesanya, hiszen a későbbiekben ő lesz szoptató anya legfőbb támasza!

Hogyan készül fel a szervezet a várandósság idején a kisbaba szoptatására?

A várandósság idején termelődő hormonok nemcsak a terhesség megtartásában, hanem az emlőmirigy tejtermelésre való felkészítésében is részt vesznek. Az emlő valójában ekkor éri el a teljes kifejlődését. Az emlőmirigy megnő, és a szerkezete olyan módon alakul át, hogy képes legyen a tejtermelésre. Ezek a változások a várandósság elején elkezdődnek, sok kismama abból veszi észre, hogy teherbe esett, hogy a melle elkezd nőni, feszülni.

A kívülről is megfigyelhető változások közé tartozik, hogy a bimbóudvar megnő és a bimbóval együtt sötétebb lesz, a mell bőre vékonyabbnak tűnik, az erek átlátszanak. A bimbóudvaron kis dudorok jelennek meg: ezek a Montgomery mirigyek, apró, váladéktermelő képletek. Váladékuk puhítja, védi a mellbimbót, továbbá baktériumellenes hatása is van – ezért nem szükséges és nem is ajánlott szappannal mosni a mellbimbót. A Montgomery mirigyek váladéka ezen felül tartalmaz egy olyan zsírsavat, ami a magzatvízben is megtalálható. Ennek az illata segíti az újszülöttet a tájékozódásban, amikor közvetlenül a születése után az édesanya hasára téve felkúszik a mellhez, és önállóan szopni kezd. Annak érdekében, hogy ezt sikeresen megtehesse, az újszülöttet a születése után azonnal bőr-bőr kontaktusba kell tenni az édesanyával, a magzatvizet csak leitatgatva a testéről – de a kezéről nem!

Az emlőmirigy már a várandósság közepe táján elkezdi termelni az előtejet, amely így közvetlenül már a szülés után rendelkezésre áll. A méhlepény megszületése után a hormonszintek változása pedig beindítja azokat a folyamatokat, amik a szülés utáni napokban a tejbelövelléshez, azaz a nagy mennyiségű tej megérkezéséhez vezetnek.

Miért olyan fontos, hogy az újszülött hozzájusson édesanyja előtejéhez, azaz a kolosztrumhoz?

A kolosztrum a szülés után azonnal ott van az emlőben, kis mennyisége miatt azonban sokan úgy gondolják, hogy nem érdemes mellre tenni a kisbabát, mert még „nincs tejük” vagy aggódnak amiatt, hogy a baba éhezik. Egy érett, egészséges újszülött azonban elegendő tartalékkal születik ahhoz, hogy ki tudja várni, amíg a nagy mennyiségű tej megérkezik. Valójában nem is tudna nagyon sokat szopni, hiszen az első napon a gyomra csak akkora, mint egy cseresznye, és a befogadó képessége csak fokozatosan nő.

Bár a kolosztrum mennyisége kicsi, jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A legfontosabb szerepe az újszülött immunológiai védelme, mivel igen magas koncentrációban tartalmaz fertőzés ellenes összetevőket, elsősorban immunglobulin A-t, laktoferrint és lizozimot, továbbá élő immunsejteket. A kolosztrum sűrű, ragacsos folyadék, ami a szájüregtől a végbélig bevonja az újszülött bélcsatornáját, megakadályozva ezzel a kórokozók, továbbá az idegen fehérjék bejutását (utóbbinak az allergia megelőzésében van szerepe). A kolosztrum ezen felül számos más összetevőt is magas koncentrációban tartalmaz, például A és K vitamint, antioxidánsokat, koleszterint (ez, többek között, az idegrendszeri fejlődéshez szükséges). A kolosztrumnak hashajtó hatása is van, ami csökkenti az újszülöttkori sárgaság előfordulását, illetve súlyosságát.

A kolosztrum annyira fontos a baba egészsége szempontjából, hogy az UNICEF felmérése szerint évente 1,5 millió újszülött életét lehetne megmenteni világszerte, csak azzal, ha minden kisbaba a születése utáni első órában mellre kerülhetne, hogy megkaphassa az édesanyja kolosztrumát.

Milyen támogatásra számíthat a szoptatás területén egy kórházban szülő édesanya?

Ez a magyarországi szülészeteken, sajnos nagyon eltérő. Attól függ, hogy az adott intézményben milyen a személyzet szoptatással kapcsolatos felkészültsége. Általánosságban elmondható, hogy a bababarát címmel rendelkező szülészeteken megfelelő a szakemberek tudása, és hatékony segítségre számíthat a frissen szült kismama. Ezeken a helyeken nehézség általában abból adódik, hogy a személyzet létszáma nem elegendő ahhoz, hogy minden édesanyával annyi időt tudjanak tölteni, amennyi szükséges lenne. Ma már van néhány olyan, nem bababarát intézmény is, ahol IBCLC laktációs szaktanácsadót foglalkoztatnak, így van mód arra, hogy szükség esetén tőle kérjenek segítséget a gyermekágyas anyák.

Mit jelent a Bababarát kórház kifejezés?

A „bababarát kórház” olyan szülészeti intézményt ír körül, ahol a szülő nők és gyermekágyas anyák, illetve újszülöttjük ellátása úgy történik, hogy az elősegítse a szoptatás megalapozását. A „bababarát kórház” címet nem viselheti bármelyik szülészet, csak az az intézmény, amely megfelel a Bababarát Kórház Kezdeményezés szigorú, minőségbiztosítási kritériumainak. Ahhoz, hogy egy szülészeti intézmény (vagy osztály) elnyerje a bababarát címet, nagyon sokat kell dolgozniuk a szemlélet és az ellátási rutin megváltoztatásán. Ezután pedig meg kell felelniük a külső felmérésen, ahol a felmérő biztosok többféle módszerrel is ellenőrzik, hogy vajon az osztály gyakorlata megfelel-e a BBKK 10 lépésének, és betartja-e „Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét”. A cím elnyerése után az intézmények folyamatosan monitorozzák a saját tevékenységüket, hogy a régi rutinba való visszacsúszást megelőzzék, és időről időre ismételt külső felmérésen is át kell esniük.

Bár az lenne a kívánatos, hogy minden kórház ezeknek az alapelveknek megfelelően működjön, ez ma, sajnos még nincs így.

Miért kerülendő a cukros víz vagy tápszer rutinszerű adása az újszülötteknek az első napokban?

Ahogyan korábban is szó volt róla, az érett, egészséges újszülött megfelelő tartalékokkal születik, így az anyatejen kívül nincs szüksége más táplálékra az első napokban – ha gyakran és hatékonyan szopik. Az a néhány korty előtej, ami az édesanya mellében termelődik, elegendő ahhoz, hogy a baba jól lakjon vele. Az ilyenkor adott cukros víz vagy tápszer kitölti a pici gyomrot, és azzal a következménnyel jár, hogy az újszülött nem fog elég gyakran szopni ahhoz, hogy megfelelően serkentse a tejtermelést. Ez hosszabb távon elégtelen tejellátáshoz vezethet. Ráadásul a pluszban adott folyadékok kihígítják a kolosztrumot, és ezáltal meggátolják, hogy az kifejtse a fentebb említett, igen fontos immunológiai funkcióját.

Az első napokban adott tápszer ezen felül más kockázatokkal is jár: fajidegen fehérjét tartalmaz, ami könnyen átjut az újszülött bélhámján, fokozva a későbbi allergia kockázatát, továbbá megváltoztatja a bélflórát, mégpedig olyan módon, hogy azután nem is áll teljesen helyre. Az emberi mikrobiommal kapcsolatos kutatások még csak nemrég kezdődtek el, de az már most világosan látszik, hogy a beleinkben élő baktériumok alapvető jelentőséggel bírnak az egészségi állapotunkra nézve, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen flóra alakul ki az újszülött bélcsatornájában.

Ha a pótlást az újszülött ráadásul cumisüvegből kapja, az megzavarhatja a szopási technikáját, ami az emlőbimbó kisebesedéséhez, és nem hatékony szopáshoz vezethet. Ez másodlagosan szintén csökkentheti a tejtermelést.

Mit tehet egy anya a kezdeti időszakban a hosszútávú, sikeres szoptatásért?

Fentiekből következik, hogy az első napokban azzal tudja jól megalapozni a tejtermelést, ha az újszülöttjét folyamatosan (éjjel-nappal) maga mellett tartja, és olyan gyakran teszi mellre, amilyen gyakran a kicsi szopni hajlandó. Ez 24 óra alatt legalább 8 szoptatást jelent, de nem szokatlan, hogy a baba 12-16 vagy még több alkalommal szeretne szopni.

Ismerje meg a korai éhségjeleket, kérjen segítséget az ébresztéshez, ha a baba aluszékony!

Alapvető fontosságú, hogy a baba hatékonyan szopjon. Ehhez az szükséges, hogy jól tapadjon mellre, azaz nagyon nagyra nyissa a száját, és mélyen a szájába vegye a mellbimbót és a bimbóudvar egy részét. Ezt akkor tudja megtenni, ha teljes testével az anyamell felé fordulva nagyon közel kerül édesanyjához.

A mellre helyezés többféle pozícióban is történhet, ennek a megmutatásához érdemes segítséget kérni az első napokban. Sok újszülött az ún. „nyugágy pozícióban” tud a legjobban szopni: ez az, amikor az édesanya félig ülő helyzetben hátradől, és a kisbabát hason fekve magára teszi. Ez a pozíció kiváltja a baba veleszületett reflexeit, amik ahhoz vezetnek, hogy magától, jó technikával mellre tapadjon. Az édesanyának is könnyebbséget jelent az, hogy nem kell bonyolult mozdulatsorokat megtanulnia a baba mellre helyezéséhez.

Fontos, hogy ne korlátozzák a szopások hosszúságát. Az újszülött mardjon mellen addig, amíg befejezi a szopást! A legtöbb baba elengedi a mellet, vagy elalszik, amikor jól lakott. Fiatal csecsemőknél egy szoptatás 50 percig vagy tovább is tarthat, ugyanakkor vannak olyanok is, akik 20 perc alatt végeznek. Az első napok a kórházban alkalmasak arra, hogy az anya megismerje kisbabája temperamentumát, szokásait, így otthon már magabiztosan tudja gondozni őt.

Ne adjanak az újszülöttnek rutinszerűen vizet vagy más folyadékot! Ha valamilyen ok miatt az újszülöttgyógyász úgy ítéli meg, hogy a babának pótlás kell, az édesanya kérje meg, hogy magyarázza el, miért van erre szükség, mennyi ideig, és hogyan térhet vissza a kizárólagos szoptatásra. Ha az újszülött valami miatt nem tud hatékonyan szopni, kérjen segítséget, és emellett kezdjen fejni. A pótlásra a legjobb az anya saját lefejt teje, ezért igyekezzen elérni, hogy a baba ezt kaphassa meg víz vagy tápszer helyett. Az előtejet – kis mennyisége miatt – érdemes kanálba vagy fecskendőbe fejni, amiből az újszülött közvetlenül megkaphatja.

Kerüljék a cumisüveg és a játszócumi használatát! Amennyiben pótlásra van szükség, az anya kérje meg a személyzetet, hogy biztosítson a számára szoptatásbarát eszközt, pl. kanalat, fecskendőt, poharat.

A kórházból hazatérve az alapelv ugyanaz: tartsa a kisbabát testközelben, és szoptassa gyakran, igény szerint. Az első 6 hónapban semmi másra nincs is szüksége. Betöltött 6 hónapos kor után kezdődhet a kóstolgatás a szoptatás változatlan fenntartása mellett.

Ha a várandósság alatt nem tette, érdemes felkeresni egy szoptatást támogató baba-mama csoportot, vagy ha az nincs a közelben, akkor hordozós klubot, ahol hasonló élethelyzetben lévő anyákkal találkozva megkaphatja azt a közösségi támogatást, ami segít a hétköznapi kérdések megoldásában és a kisebb-nagyobb zökkenők áthidalásában.

Összefoglalva, melyek azok a legfontosabb alapelvek, amelyeket érdemes szem előtt tartani a kisbaba gondozásával és táplálásával kapcsolatban?

A legfontosabb talán az, hogy az édesanya és a kisbaba összetartozik. Ez az alapja mindennek: a kettejük között kialakuló összhangnak és a sikeres szoptatásnak is. Az embercsecsemő nagyon fejletlenül születik, az első három hónapban még szinte olyan, mint egy magzat, csak most az édesanya már kívül hordozza, és a melléből táplálja. Ebben az időszakban a babának nem is igen van más igénye, csak az anya közelsége: „ha anya van, minden van”.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne vehetné kézbe más felnőtt, ne lehetne vele szoros közelségben pl. az édesapa, vagy ne dajkálhatná egy kicsit a nagymama vagy a barátnő. Szükség is van arra, hogy néha átvegye valaki a kisbabát, és legyen az édesanyának ideje magára is, hogy nyugodtan megreggelizzen, vegyen egy kellemes fürdőt, vagy akár szundítson egy fél órát. De az nem kívánatos gyakorlat, hogy a barátok vagy a rokonság hosszú időre átveszik a babát azért, hogy az édesanya addig elvégezhesse a házimunkát vagy órákon át ügyeket intézzen. A jó segítség az, ha a segítő kitakarít, betesz egy mosást vagy ebédet hoz a családnak, hogy az anya nyugodtan együtt lehessen a gyermekével.

Egy másik fontos dolog, hogy őrizzék meg a kisbaba szopási készségét és jó szopási technikáját. Ez azt jelenti, hogy rutinszerűen semmit se tegyenek a szájába az anya mellén kívül: se pótlást, se cumit. Abban az esetben pedig, ha valóban szükség van a pótlásra, azt úgy adják, hogy szem előtt tartsák: a cél a kizárólagos szoptatásra való visszatérés. Vagyis a pótlás mellett növeljék a tejmennyiséget, és a plusz táplálékot szoptatásbarát eszközzel adják a babának. Ehhez minden esetben érdemes szoptatás menedzsmentben jártas szakember segítségét kérni.

A harmadik alapelv, hogy a legkevesebb szoptatás is számít. Ezért egyrészt soha ne gondoljuk értelmetlennek azokat az erőfeszítéseket, amiket egy anya a szoptatásért tesz. Másrészt ne felejtsük el, hogy minden csepp anyatej és minden perc szoptatás, amit az anya a gyermekének ad, pozitív hatással van a testi-lelki egészségére (és az anyáéra is!). Ezért minden édesanya méltán könyvelheti el sikernek gyermeke szoptatását akkor is, ha végül mégsem tudta maradéktalanul megvalósítani terveit, mert nem szoptatott annyi ideig kizárólagosan vagy összességében, ameddig szeretett volna.

Tartsuk szem előtt, hogy a szoptatás nem az anyaság fokmérője. Miközben tagadhatatlanul ez az embercsecsemők táplálásának és gondozásának a biológiai módja, vannak olyan helyzetek, amikor ez mégsem valósulhat meg. Jó, hogy ezekre az esetekre is van megoldás, mert a kisbaba kapatja egy másik anya tejét, vagy kaphat tápszert. Emellett azonban az édesanya ugyanúgy gondozhatja válaszkészen a gyermekét: hordozhatja, testközelben tarthatja, még arra is van lehetőség, hogy a cumisüvegből igény szerint táplálja, figyelve a baba éhség és jóllakottság jeleire. Rendkívül fontos, hogy a nem szoptató édesanyák is megfelelő támogatást kapjanak ahhoz, hogy az ő helyzetükben, az ő családjuk számára optimális táplálási és gondozási módot megtalálják, és meg tudják valósítani.

Juhász Judit IBCLC szoptatási tanácsadóKihez lehet fordulni, ha kérdésünk vagy nehézségünk akad a szoptatással?

Első körben mindig a saját védőnőhöz és gyermekorvoshoz érdemes fordulni. Egyre többen vannak az egészségügyi szakemberek között, akik már rendelkeznek korszerű szoptatási ismeretekkel, és hatékonyan tudják támogatni a szoptató anyákat. Mindamellett mindig van lehetőség arra, hogy a család második véleményt kérjen egy kifejezetten szoptatás menedzsmentben képzett szakembertől, pl. La Leche Liga szoptatási tanácsadótól vagy IBCLC laktációs szaktanácsadótól. Az elérhetőségük a www.lll.hu és a www.ibclc.hu honlapon megtalálható.

A szoptatással több Dúla blog írás is foglalkozik. Kattints ide, és olvasd el őket!

Iratkozz fel a Dúla blog hírlevelére!

Hozzászólások

ÍRJ NEKEM!