A várandósság, a babavárás idejét teljesen különbözően éli meg az kismama és a párja. A női testben hihetetlen változások indulnak el a fogantatáskor. Az anyai és az apai sejt találkozásából 9 hónap alatt egy csodálatos kicsi lény, a kisbabájuk fejlődik ki, majd születik meg. Az anya egy idő után jól érzékeli babája mozgását, felveszi vele a kapcsolatot, beszél hozzá. Mindeközben az anyai lélekben is rengeteg minden történik. Kiépül a “lelki köldökzsinór” a baba és a mama között, és a várandós szívében is felkészül a baba fogadására.

Hogyan vond be a párodat a babavárásba?Az apával másképp van ez. Napjai hasonlóan telnek, mint a fogantatás előtt, dolgozik, éli mindennapi életét. Nem az ő testében zajlik a folyamat, és a babával való kapcsolatfelvétel is később szokott elkezdődni. Azt persze érzékeli, hogy a szeretett nő megváltozott, érzékenyebb és számára talán kiszámíthatatlanabb lett, és nem mindig érti, mi történik, mi és hogyan változik…

Hogyan tudsz segítségére lenni, hogy könnyebben hangolódjon rád és a babavárás eseményeire? Hogyan csináljátok, hogy ne érezze, ő kimarad a történésekből? Hogyan leszel te is elégedettebb, hiszen neked is fontos, hogy életetek egyik fő történését is együtt csináljátok végig?

10+1 tipp, amivel bevonhatod a párodat a babavárásba:

  1. A legeslegfontosabb, hogy beszélgessetek sokat, osszátok meg a gondolataitokat. Mondd el neki, mit érzel, mi zajlik a testedben, és mi a lelkedben? Kérdezd meg, ő hogyan van, hogyan éli meg a változást? Milyen élményekben van része annak kapcsán, hogy hamarosan apává válik? Beszélhettek a gyermekkorotokról, a követnivaló és a kevésbé jó családi hagyományokról, szokásokról, a gyermekneveléssel kapcsolatos meglátásaitokról, és minden más fontos, kis családotokat érintő dologról.
  2. Jelentsétek be együtt a baba érkezését – legyen ez szóban vagy írásban. Közösen kitalálhatjátok az a módot, hogy hogyan értesüljenek a rokonok, barátok és munkatársak a nagy hírről.
  3. Mutasd meg neki, melyik babaváró alkalmazást szereted és használod – hátha ő is kedvet kap hozzá. Ennek segítségével ő is hétről hétre láthatja, hogyan növekszik a kisbaba.
  4. Válasszátok ki együtt a kicsi nevét. Írjatok listát, és beszélgessetek róla, kinek milyen név tetszik.
  5. Hívd el, ha az orvoshoz vagy ultrahangra mész. Ezáltal ő is tudja, mi történik veletek egy-egy ilyen találkozáson, és a baba növekedését is nyomon tudja követni az ultrahangos vizsgálatok alkalmával. Írjátok össze együtt az kérdéseiteket, amire az orvostól választ vártok. Az utolsó hónap CTG időpontjainak egyikére ha elkísér, az jó lehetőséget nyújthat arra, hogy ő is megismerje a választott szülésznőt. Dúlaként én is mindig örülök, ha az édesapák is részt vesznek a szülésfelkészítő konzultáción – és ez a legtöbbször így is van, természetes, hogy a pár együtt érkezik a beszélgetésre. :-)
  6. Válassz neki egy jó apás könyvet. Nagyon klassz és tartalmas apáknak szóló könyvek is kaphatóak. Az én személyes kedvencem Robert Richter – Eberhard Schäfer német szerzőpárostól az Apukák könyve – Minden, amit a terhességről, a szülésről és az első hármasban töltött évről tudni kell alcímmel. Jó szívvel ajánlom. Azt is lehet, hogy egyidejűleg vagy együtt olvastok várandósággal, szüléssel kapcsolatos könyveket. Én is összeszedtem egy csokorra valót belőlük, kattints ide, és nézd meg a listámat!
  7. Menjetek együtt szülésfelkészítésre. Sokféle létezik manapság ezekből, biztosan megtaláljátok a számotokra legmegfelelőbbet. Egy jó tanács: olyan szülésfelkészítőt válasszatok, ahol nem csak a szülésre, hanem a gyermekágyas időszakra és a szülőségre is hangolódhattok, hiszen Az Élet a születéssel csak kezdődik…
  8. Beszéljétek át részletesen, mi az, amit a vajúdás és szülés óráiban szeretnétek. Készítsétek el együtt az ún. szülési tervet, ami ezeket a kéréseket és elképzeléseket tartalmazza. Így ő is pontosan tudni fogja, ezzel kapcsolatosan mi fontos neked a vajúdással, szüléssel és a kisbaba szülés utáni ellátásával kapcsolatosan.
  9. Tanuljátok meg a babamasszázs fogásait. A babát így felváltva tudjátok majd kényeztetni, aminek sok előnye van az apróságra és a rátok nézve is. Illóolajos kényeztetés a legkisebbnek, szeretet és kötődés mindannyiótoknak.
  10. Legyen idő minden nap a gyengédségre. Érintse, simogassa a pocakodat, és benne a babácskát. A kicsi érzi az érintést, és ilyenkor gyakran mocorog vagy bele is simul az apa kezébe. Hallgassa meg pocakra tett füllel a baba szívverését, ez nagy élmény lesz a számára. Beszéljen a pocakon keresztül a babához, így eljut hozzá, és ismerőssé is válik számára édesapja hangja.

+1 Használjátok ki a baba érkezése előtti heteket, hónapokat közös programokra. Élvezzétek egymás társaságát, legyetek spontának, szervezzetek magatoknak sok közös elfoglaltságot. Ezzel az időszakkal az életetek egy fontos része fog lezáródni: párból szülőkké váltok. A várandósság közös élmény, nagy kaland, és megerősítő élménye lehet a párkapcsolatotoknak. Tegyetek érte mindketten, megéri!

A Facebook-os szülésfelkészítő csoportomban többen is leírták a fentiekkel kapcsolatos tapasztalataikat:

Nálunk simán bevonható volt Peti, a férjem. Figyeltem rá az első pillanattól kezdve, hogy a gondolataimat, érzéseimet megosszam vele. Hozzád is közösen mentünk a szülésfelkészítő beszélgetésekre. Voltunk azután szülőpozícios jogán, a vizsgálatokra is szinte mindig elkísért. A kisfiúnk szobáját is közösen álmodtuk és valósítottuk meg. Csodás időszak volt az is. Jó visszaemlékezni. :-)

– Georgina

Szerintem egy olyan apukát, aki egy igazi társ, és aki igazán akarja és akarta a kisbabát, nem kell különösebb módszerrel bevonni. Eleve magától értetődő, hogy benne van mindenben a kezdetektől… Úgy, ahogyan a szülés után a gyereknevelésből is kiveszi majd a részét. Nálunk szerencsére minden közös tervezgetésekkel és azok megvalosításával történt.

– Imola

Nálunk abszolút nem kellett bevonni. Ő volt, aki állandóan a könyvet bújta, hol tartunk a fejlődésben. Folyamatosan beszélt a pocakomhoz. Bár irtózik a vértől, ragaszkodott az apás szüléshez, és hősiesen helyt is állt. Ő foghatta először a karjában, és neki volt katartikus élmény, mikor végre világra jött kis tündérkénk. A szoptatáson kívül minden feladatra önként jelentkezett. A ‘szerelem’ apa-lánya között 4,5 éve töretlen.

– Adrienn

Érdeklődve figyeltük a baba fejlődését már a pocakban. Elolvastuk az adott héten, hogy éppen mi és hogyan fejlődik. Igyekeztem tudományos oldalról közelíteni felé. Ő nem egy érzelgős, babusgatós típus, sem az, akivel együtt lehet festeni a babaszobát, vagy aki szívesen fürdet és pelenkáz, de mindig meghallgatott és igyekezett megoldani a felmerülő problémát. Ami nekem a legfontosabb, hogy szülés, szoptatás, nevelés kérdésekben az elképzeléseimben támogat, illetve nem szól bele.

– Anetta

Haha, erről az az este jutott eszembe, amikor hullafáradtan ültünk a frissen összerakott IKEA-s kanapénk előtt mondván: most már jöhet a kisasszony, megvagyunk mindennel. Aztán ránéztem Gáborra, és mondtam, hogy van itt még valami nagyon fontos. Addigra raktam be a kimosott, méret szerint kiválogatott babaruhákat a szekrénybe. Azt mondtam, hogy aznap addig nem fekszünk le aludni, amíg meg nem tanulja, hogy melyik kupacban milyen ruha van (rövid ujjú body, hosszú ujjú body, rugdalózó stb). Azt hitte viccelek, pedig nagyon is komolyen gondoltam. És végül kiderült, hogy igazam volt. Ez az apróság megkönnyítette aztán a hétköznapokat az első másodperctől. A kicsi születésétől fogva bármikor egyedül fel tudta öltöztetni a babát. Ha kórházba kellett menni vele 4 naposan, akkor is azonnal tudta, hova kell nyúlnia, és ez is segítette abban, hogy kompetensnek érezze magát.

– Szandra

Nálunk az első baba várásakor jött velem szülesfelkészítőre, és együtt mentünk minden ultrahangra. Együtt választottuk az első bútorokat. Tök lelkes volt. Elsőbálozóként a szülővé válásban támogattuk egymást az érzelmi ráhangolódásban és a praktikus dolgokban. Erre kölcsönösen igényünk is volt. A másodiknál hulla fáradtan, kizsigerelve, kialvatlanul a névválasztás volt közös projekt. Minden egyebet a gyerekvárással kapcsolatban én csináltam, és minden egyebet az egzisztencialis biztonságunk megteremtéséért a férjem. Ő azzal támogatott, hogy nem kérdőjelezett meg, és érzelmileg mellettem állt a fontos döntéseimben – például abban, hogy otthon akarok szülni. Az ultrahangokra egyedül mentem bringával, és jól esett. A kiságyat börzén vettem, bölcsőt kölcsön kaptunk, a praktikus készülés már nem volt túllihegve. Ellenben tudatosan készültünk a gyerekágyra, és ez jó döntés volt.

– Dóra

Nálunk az első pillanattól támogatott: kezelte a korai hangulatváltozásaimat, kérés nélkül átvállalta a takarítás nagy részét és a főzést. Minden nap gyümölcssalátát pakolt, jött szorgalmasan a vizsgálatokra… De ez az elején szerintem még csak rólam szólt, az én támogatásomról. Két pillanat volt, ami viszont nagyon erősen hatott rá: amikor először hallotta a pici szívdobogását, majd mikor először érezte a picit mozogni. Utóbbi csodálatos pillanat volt, mindketten sírtunk rajta. És talan ott kezdett ez nemcsak rólam és a terhességről, hanem róla is szólni. Közös élmennyé válni… Ott kezdett a támogató férj szerepe mellett apává is válni. Magától könyveket olvasni, információt beszerezni, véleményt formálni és saját kapcsolatot kialakítani a picivel (pl. a saját anyanyelvén mesélni neki).

– Noémi

Gyuri, a férjem hivatásos zenész. Minden este hallgatta a szívhangot szabad “füllel”. Ez volt az esti rituálénk az utolsó hónapokban.

– Ági