2010. március 19.
Katalin szoptatás-történetének első két részét már olvashattátok a blogon itt és itt. Ez alkalommal arról ír, hogyan sikerült átvészelnie a szoptatós anyák által olyan nagyon rettegett tejcsatorna-elzáródást, és hogy milyen jól ment a szoptatás a nehézségek után is. Ha esetleg már Te is átéltél egy-két mellgyulladást vagy tejcsatorna-elzáródást, tudod, miről van szó. Milyen fájdalmas és kellemetlen ez az egész, és mennyire fantasztikus és felszabadult érzés, amikor megoldódik! :-)
A kisebbik lányom 9 hónapos volt, amikor először volt tejcsatorna-elzáródásom. A jobb mellemen felül az egyik tejcsatorna záródott el. Kisgyerek ujjnyi hurkák dudorodtak rajta és nagyon feszült, fájt.
Tovább olvasom »
2010. március 06.
Novemberben itt az oldalon megjelent egy felhívás. Szoptatással kapcsolatos kutatáshoz kerestünk édesanyákat, akik szívesen válaszoltak Soós Ágnes pszichológushallgató kérdéseire. Ági azóta összesítette a válaszokat, és megírta a témába vágó kutatását, amit szeretnénk megosztani Veletek.
Kedves Anyatárs!
Először is hadd köszönjem meg Neked, hogy Te is átrágtad magad az általam összeállított monumentális kérdőíven! Az adatgyűjtés nagysága és a megírandó munka megadott keretei miatt (max. 20 oldal) sajnos nem állt módomban az összes kapott eredményt részletesen kielemezni, így a hangsúlyt a tesztsorban elhelyezkedő standard, már mások által hitelesített tesztek kiértékelésére tettem. Ugyanakkor rettentő értékes és tanulságos leírásokat kaptam a kifejtős részeknél, amiért utólag is nagyon hálás vagyok!
Tovább olvasom »
2009. november 14.
Ezt az e-mailt tegnap kaptam, és azt gondoltam, akad a blogom olvasói közül olyan édesanya, aki szívesen megosztaná szoptatási tapasztalatait egy egyetemi kutatás keretei között. Rákattintottam, és megnéztem a kérdőívet, alapos részletességgel állította össze Soós Ágnes, aki a Károlin pszichológus szakos hallgató. Remélem, sikeres lesz a munkája. Ha tudtok, segítsetek neki!
Kedves Ismerős és Ismeretlen Anyatárs!
Ha Te is voltál olyan szerencsés,
Tovább olvasom »
2009. október 08.
A fényképek tanúsága szerint nagyon vidám hangulatban telt a délelőtt. A szoptatás után a nagyobbacska gyerekek játszottak, olvasgattak, a kicsik pedig elégedetten pihentek édesanyjuk karjaiban.
Tovább olvasom »
2009. október 05.
Az első lányom a kórházban még nem szopott ügyesen. Valamivel több, mint egy hét kellett ahhoz, hogy ráérezzen, hogyan is kell ezt ügyesebben csinálni. Nagy boldogság volt ez nekem, mert a tejtől duzzadó melleimen csak ő segíthetett. Nem mindig tartottam be a 3 órát. De nem is tudtam volna, mert volt, hogy Dóra másfél óránként is szopizott.
Eleinte fejtem, de aztán hallottam, hogy minél többet fejek, annál több lesz a tejem. Egyébként is nagyon sok tejem volt. Hagytam a babát a maga ritmusában enni, így a tej mennyisége hamar beállt az ő igényeihez.
Elég bátor voltam ahhoz, hogy bárhol megetessem, amikor megéhezett. Volt, hogy a Rába parton szoptattam, sőt, egy alkalommal még a 14-es csuklós busz hátsó részében is megetettem. Nem akartam, hogy a sírásától legyen hangos a busz, így mellre raktam.
Tovább olvasom »
2009. szeptember 28.
Október 3-án délelőtt 11 órakor sok-sok anya fog egy időben szoptatni a budapesti, VI. kerületi Liszt Ferenc tér 6. szám alatt működő gyermekkönyvtárban, illetve jó idő esetén a téren. A felszabadult demonstráció célja a szoptatás társadalmi elfogadottságának növelése és az anyák bátorítása. Kár volna, ha a szoptató és aktív kisgyerekes anyák otthonaikban rekednének.
Tovább olvasom »
2009. szeptember 24.
Minap levelet kaptam egy édesanyától, aki a blogomat olvasva a szoptatás témáját hiányolta. Katalin segítségemre sietett, megírta saját történetét, hogy okulhassunk belőle. Nem volt egyszerű a szoptatás a kezdetekkor, és később is adódtak nehézségei, de ezeket legyőzve mindkét kislányát másfél évig szoptatta.
Kedves Katalin! Nagyon köszönöm, hogy megírtad tapasztalataidat.
Katalin és Sára
Tovább olvasom »
