Kriszti kismamanaplója – Várva várt babánk születése

Mi is lehetne szebb és aktuálisabb bejegyzés így karácsony környékén, mint egy szép szüléstörténet? Kriszti 9 hónapon át jegyezte le gondolatait és érzéseit a Dúla blog kismamanaplójába. Következzen ennek megkoronázása: a szüléstörténet!

A pár perces Ágnes babaVártuk, hogy történni fog-e valami éjszaka. Az este sóhajtozások közepette telt, fura volt, hogy ez a hosszú túlhordás és esetleg a másnapi szülésindítás velem történik, de gondoltam, ennek is megvan az oka. Későn feküdtünk, talán arra vártam, hogy míg ébren leszek, történni fog valami. Hát nem. A reggeli ébresztőig sem történt semmi. Úgy keltem ki az ágyból, hogy görbült a szám. Készülődtünk, az úton a kórház felé nagy csendben voltunk Apácskával, feszülten ültünk és néztünk előre. Közben el tudtam végre fogadni, hogy nem a babám jelére fog ő megszületni, hanem egy külső jel hatására. Akkor már csak azt kértem, hogy sikerüljön így, nehogy sikertelen legyen az aznapi oxytocinos indítás, és másnap újra kelljen kezdeni, esetleg harmadnap már császármetszés legyen. Főleg, hogy akkor már szülésznőm sem tudott volna már velem lenni.

(tovább…)

Kriszti kismamanaplója – 34-42. hét

A kismamanapló utolsó része következik. Hamarosan Kriszti szüléstörténetét is olvashatod a Dúla blogon.

Hamarosan megszületik a kisbabaA negyedik terhességem (így a végén már tényleg az volt…) vége felé jártam. Hatalmas pocak, nagy fordulások, mozgások, türelmetlen várakozás. Mindez úgy, hogy legutóbb szigorú pihenésre intett a szülésznőm, nyíló méhszáj miatt antibiotikumot kaptam a szülészorvosomtól. Vártam a 34. heti vizsgálatát, vajon, hogyan áll most a méhszáj. Nagyon ideges voltam a váróban, mi lesz, ha tovább nyílt, mi lesz, ha ott kell hagynom a családomat és kórházban kell töltenem a következő napokat… heteket??? És mi lett? Semmi, a méhszáj változatlan. Örültem, de mellette bosszankodtam is. Hogy csak rám ijesztettek, teljesen világosan láttam, hogy a méhszáj nem bacik miatt nyílt, hanem egyszerűen csak negyedik baba, teljesen normális állapot, akár 30 hetesen is. Bosszantott, hogy elnyomódott az ösztön bennem, a bizalom a testem felé, a hit Istenben. Ez a felismerés kicsit visszafordított magam felé, hogy higgyek magamban, és újult erővel kezdtem az utolsó heteket. (tovább…)

2017-03-08T20:33:57+00:00 Kategóriák: Hónapról hónapra, Várandósság|Cimkék: , , , , , |

Kriszti kismamanaplója – 28-34. hét

Kriszti, Palkó és Pocaklakó 29 hetesenBetöltöttem a 28. terhességi hetemet, és igen! Végre sikerült megszervezni, hogy eljussak kismamajógára! Két nagy ment Apácskával úszásra, Palkó otthon maradt anyukámmal, én pedig jógára mentem. Azt az élményt! Nagyon-nagyon jó volt! Igaz, hogy minden résztvevő és az oktató is idegen volt, de közvetlenek, barátságosak, és hát ugyanabban a cipőben jártunk, ugyanarra a nagy eseményre készültünk. A félhomályban, a halk zenével hamar sikerült kettesben maradni a Picimmel, no és a gondolataimmal. Ilyen még nem volt! Aki csak teheti, járjon el jógára (ha kismama, ha nem)! Amellett, hogy megmozgatta minden porcikámat, még az is jó érzéssel töltött el, hogy először voltam igazán büszke arra, hogy nekivágtunk negyedszer is a kilenc hónapos útnak. Bemutatkozáskor derült ki, hogy legtöbben első vagy második babájukat várják, így megszólalásomkor minden tekintet rám szegeződött. Pedig lehetne máshogy is, lehetne az a fura, a ritka, ha valaki egy gyermeket nevel. Ma már nem így van. (tovább…)

Kriszti kismamanaplója – 24-28. hét

Kriszti várandóssága utolsó harmadába lépett. A korábbi bejegyzéseket itt tudod elolvasni a Dúla blogon.

Kriszti 28 hetes várandósanÚj év, új terhességi hét, az utolsó harmad egy új tervvel kezdődött: kismama-jógára fogok járni! Még a karácsony előtti orvoslátogatásomkor figyeltem fel a gondozóban a plakátra, amelyen hirdetik a jógát. Palkó, a harmadik gyerkőc fogantatása előtt kezdtem jógázni, gerincemnek, egész testemnek, lelkemnek jót tettek a reggeli gyakorlatok, így azt gondoltam, hogy rosszul nem fog esni ez sem. Ráadásul én mindegyik babaváráskor úgy vagyok vele, hogy érzem a ’vesztemet’, hogy ha majd megszületik a kicsi, a nagy boldogság mellett egy kicsit a rabjává is válok, sokáig, több hónapig, évekig a kísérőm lesz a picúr, akárhova is megyek. A várható kötöttség oldására így előtte, a várandósság hónapjaiban én mindig ki akartam törni, hol sikerült, hol nem. Most is így vagyok vele, a jógát nemcsak baba-mama kapcsolaterősítőnek, izomzatlazítónak és szülésre készülésnek fogom fel, hanem egy olyan kikapcsolódásnak, ami ritkán adatik meg már három gyerek mellett. Amikor csak magam lehetek, és magamban, befelé figyelhetek. Akkor még nem gondoltam, hogy most, hogy betöltöttem a 28. hetet, még egyszer sem fogok tudni eljutni jóga-foglalkozásra. (tovább…)

Kriszti kismamanaplója – 20-24. hét

Kriszti kismamanaplójának 4. része következik. Ha eddig esetleg lemaradtál róla, olvasd el a korábbi részeket is!

A 20. héttel az eddigi leggondtalanabb hónapom kezdődött e pocakosságom során. Persze szépítette az egészet az adventi várakozás is, közeledett karácsony ünnepe. Hangolódtunk, készülődtünk a kis Jézus születésére, és úgy, hogy én is babát várok, valahogy még szebb volt az egész adventi időszak.

Kriszti és babóca 24 hetesenA pocakom ezalatt az idő alatt kezdett valódi kismama-pocak formát ölteni. Ennek nagyon örültem! Ezt a karácsonyra kapott kismama-szabású kardigánom még inkább kiemelte! :-) A 21. héten pedig félig fekvő helyzetben a periférikus látóteremben láttam, hogy megmozdul a hasam – mozdult egy nagyot a baba! Másnap Apácska is el tudott kapni egy babamozgást a kezével! Harmadnap ezen fellelkesedve a gyerekeket is hívtam kistesó-érzőbe. Nagy élmény volt nekik és nekem is. Így, hogy már 7 és fél éves Marci, Julcsi meg 6, teljesen más babát várni, kistestvért szülni nekik. Palkóval meg ugyanazt élem meg, amit a két naggyal anno. Mondom neki, hogy baba van a pocakomban, az ő kistestvére, erre mondja ő is, hogy neki is van, és mosolyog, de arról fogalma sincs, mit is fog az jelenteni, hogy ha majd fizikai valójában itt lesz. Majd ha már ténylegesen készülődünk, babakocsival, babaruhával, pelenkákkal és autósüléssel, no akkor már talán más lesz neki. (tovább…)

2017-03-08T20:33:59+00:00 Kategóriák: Hónapról hónapra, Várandósság|Cimkék: , , , , |

Kriszti kismamanaplója – 16-20. hét

Egy hónappal ezelőtt olvashattad a Dúla blogon Kriszti kismamanaplójának előző részét. Azóta Kriszti a 2. trimeszterbe lépett, és nehézségekkel,  fogfájással, de örömökkel is tarkított volt számára ez a pár hét.

16 hetes magzat (a kép illusztráció, köszönet a 4D Szentendre UH rendelőnek)A negyedik pocaklakónkkal a 16. hetet ugyanúgy kezdtem, ahogy a többivel: AFP-szint vizsgálattal. A különbség az volt, hogy az orvosom egyáltalán rá sem tekintett az eredményre. Végre eljött ez az idő, hogy a gyakorlatban is feleslegesnek tartják ezt a vizsgálatot, no nem annyira, hogy magát az e célból végzett vérvételt is elhagyják. Valóban energiával telítettebb lettem, valóban kezemben volt az életem irányítása. Egészen addig, amíg különböző fájdalmakkal nem kellett szembenéznem… A következő négy hétben volt egy erős derékfájásom, ami évente egyszer szokott érkezni. Valamiféle becsípődés ez, ami egy rossz mozdulat, hajolás eredménye, és ahogy jön, úgy múlik el – nagyon hirtelen. (tovább…)

2017-03-08T20:34:01+00:00 Kategóriák: Hónapról hónapra, Várandósság|Cimkék: , |

Kriszti kismamanaplója: 12-16. hét

Mostanra biztos és a gyerekekkel is megosztható a nagy hír: új családtag érkezik! Kriszti kismamanaplójában arról is beszámol, hogyan múltak el a várandósság elejét oly nagyon megkeserítő rosszullétek. Tapasztalt édesanyaként ráadásul már a 12. héten érezte a kicsi babája mocorgását! :-)

A három "nagytesó"Elmúlt 11 hetes a pici a pocakban és már úgy vártam, hogy a tüneteken kívül orvos, ultrahang is megerősítse, hogy igen, létezik Ő, él és jól van. El is jött a nap, örültem: valóban férfiökölnyi volt már a méhem. Másnap ultrahangra mentem, sokat kellett várni, nem tudtam semmivel sem lekötni magamat. Nagyon aggódtam, mi van, ha nem dobog a szíve, mi van, ha a tarkóredő vastagsága nem megfelelő. Furcsa, de eddig a három nagytesójánál nem éreztem ekkora aggodalmat. Az elsőnél egyáltalán nem, aztán minél többedik baba, annál több aggodalom. Amúgy is rosszul voltam, ülni is nehezemre esett, egy ágyat kívántam magam alá. Aztán végre az én sorszámomat írták ki a képernyőre. A saját orvosomhoz kerültem szerencsére, ő szervezte így. Nagyon bízom benne és a jelenléte is már megnyugtatott. Hát még az, hogy láttam dobogni a pici szívét, egyáltalán láttam Őt, most negyedszer is elvarázsolt az egész, hogy két pici sejtből pár hét alatt egy kész ember lett minden szervével, épp csak nőnie kell. És ráadásul az egész csodából eddig mást nem éreztem, csak a rosszulléteket, a hányingert, az energia szinte teljes hiányát. (tovább…)

2017-03-08T20:34:01+00:00 Kategóriák: Hónapról hónapra, Várandósság|Cimkék: , , , |

Kriszti kismamanaplója – az első 12 hét

Mostantól új kismamanaplót olvashatsz a Dúla blogon: Kriszti fog beszámolni várandós heteiről-hónapjairól. Érdekes lesz olvasni egy nagycsaládos édesanya írásait: a három gyerkőc mellé hamarosan egy negyedik érkezik. Köszönöm, drága Kriszti, hogy megosztod velünk családod történéseit és a benned zajló testi-lelki változásokat!

A család Julcsi 5. szülinapjánHáromgyermekes család vagyunk. Amikor az első született, persze, akartuk, de még fogalmunk sem volt, pontosan mit is akarunk. A közelünkben nem volt se barátnál, se rokonnál gyermek. Talán mert már „elég régi” volt a kapcsolatunk, össze is házasodtunk, ezért vágytunk gyerekre. Persze hogy nagyon szerettük Őt, az első gyermekünk, család lettünk, az első unoka a családban, nagy figyelmet, szeretetet kapott. Egy év múlva megfogant a Második, mert hát kell egy testvér, kell ez a legnagyobb ajándék az Elsőnek. Furán hangzik, de egyre jobb volt anyának lenni, úgy értem, hogy egyre teljesebbé vált az életem, életünk. Szeretni őket, nevelni, formálni őket, látni felnőni – a világ legszebb dolga. Eddigre már több nagycsalád vett körbe minket, vagy épp olyan családok, akik nem egy vagy két gyermekkel képzelték el a jövőjüket, sokkal inkább 3-4-5-tel. Vágytunk egy harmadikra, terveztük, és teljes egy év telt el, mire kétcsíkos teszt volt a kezemben. Nagy volt az örömünk! (tovább…)

2017-03-08T20:34:02+00:00 Kategóriák: Hónapról hónapra, Várandósság|Cimkék: , , , |

Gabi kismamanaplója – 9. hónap

Gabi a szülés előtt a 9. hónapbanElérkezett az utolsó egyben töltött hónapunk is. Egyre nehézkesebben mozgok, egyre jobban szeretném, ha valami kapaszkodóm lenne, ha tudnám, hogy ez a fájás már “az” a fájás. A 36. héten kipipáltuk az utolsó vérvételünket és doktorlátogatásunkat is. Zsigu-lak „behatolhatatlan”, külső-belső méhszáj zárt, a Ded koponyavégű hosszfekvésben, békében-egészségben-boldogan. A 37. héten nem kis riadalmat okozva – hiába no, harmadjára tréfálkozik velem az anyatermészet -, a napok óta egyre inkább sűrűsödő jósló fájásoknak köszönhetően távozott a nyákdugóm. A riadalom meg abból adódott, hogy elméletben ugyan már hetek óta kész volt a kórházi pakkom, gyakorlatban éppen 10 perc alatt halmoztuk fel a Nagyfiammal indulásra készre. Megkapó pillanat volt, amint Hunor becsúsztatta a Kisöcsinek szánt játékokat egy-egy óvatlan pillanatban a táskámba… A végén jócskán szelektálnom kellett a kisautó- és rágóka-rengetegből. Aztán persze kiderült, csak vaklárma volt, pár órával később a jóslók is megszűntek. (tovább…)

Gabi kismamanaplója – 8. hónap

Gabi kismamaságának 8. hónapjába lépettMegkezdtük közös szimbiózisunk 8. hónapját. Nyögvenyelősen indult, egy rossz mozdulat következtében becsípődött a keresztcsontom, így sem állni, sem lehajolni, de még mozdulni sem bírtam. A problémát szakemberre bízva orvosoltuk, de mivel már eléggé lent van Zsigu feje, a csontjaim meg elkezdtek szétcsúszni, ezzel is készülve a szülésre, ez bármikor újra előfordulhat.

Az utolsó orvos látogatásunkat is megejtettük, még mindig menetirányban van a kicsi, most már remélem, így is marad. Tökéletes méretekkel rendelkezik, súlybecslés alapján, alig lesz nagyobb a születési súlya, mint a testvérei esetében. Nem tudom, hogyan csinálja, de a pocakom alakja és elhelyezkedése szinte naponta változik, ennek megfelelően, hol a gyomorsav emészt, hol azt érzem, ez a gyerek menten kibukkan. Vagy legalábbis kiinteget. (tovább…)

ÍRJ NEKEM!